Vicces életképek:) (beszélgetés)

Évek óta egy étterembe járunk kajálni, nem mindig szoktam ellenőrizni a brifkómat, hogy van-e benne pénz.

Megvacsoráztunk, akarok fizetni erre látom, hogy a kp nincs benne. :(

A pincérek ismertek, bevihettem volna később is, de ott volt a szomszédom, és kisegített. :) (Még aznap este visszaadtuk neki)

:)))) Inkabb nem irom le, milyen kep jutott az eszembe, mert morbidnak fogtok tartani :D

Mas: Anno 1000 eve Westel ugyfelszolgalaton dolgoztam. Bejon egy 60-as bacsi segitseget kerni (3x felreutotte a PIN kodjat, es a telefon a PUK-ot kovetelte). Felrehivja a kolleganomet, mondja, van egy gondja, de nem szeretne mindenki elott.. Kolleganom: mi a gond, bacsi, miben segithetunk. Mire o: "Beragadt a PINAKODOM, szabaditsa ki nekem kisisasszony, kerem szepen!"

:DDDD

Becsuletere legyen mondva a kolleganonek, osszeszoritott szajjal "kiszabaditotta".

Aztan, mikor elmeselte, felre kellett volnulnunk a konyhaba 10 percre, mert a konnyeink potyogtak:D

Nagyon tetszett.

Repülős esések nálam is voltak.

Van egy morbid, de szerintem brutál jó történetem:

Nevelőapám családjában vannak Élő vezetéknevűek is. Hát első közös Halottak napján megállunk egy nagy fekete márvány sírkő előtt, felnézünk anyuval és nagy cirádás betűkkel csak annyi van a kőre írva: Élő család

Mondanom sem kell fulladoztunk a röhögéstől, erre nem voltunk felkészülve. Következő években már tudatosan készültünk rá, temető kapuban fej lehajtva csak nevelőapán cipőjét követtük, majd hátraarc és ugyanígy vissza, fel sem mertünk nézni.

Aztán húgom megtanult olvasni... és ugye egy friss kisiskolás mindent elolvas... látszott a gyereken ahogy betűzget, majd értelmez és mivel nem tudta hova tenni megkérdezte:

Anyu mér az van odaírva hogy élő család?

Ki kellett mennünk a temetőből, mert a könnyeink potyogtak a röhögéstől...

(tudom sokan most bunkónak tartanak, de legyen a mentségem, hogy én soha sem ismertem őket és lássuk be elég abszurd hogy egy sírkövön csak annyi van: Élő család, gondolom a sírköves is derült egyet)

Hát a story-d nem épp vicces... gyógyulj gyorsan.

Csonttörős történetem van nekem is:

4 éve egy ónos-esős hajnalon rohantam át Szegedre vizsgázni, elvágódtam, de szó szerint mint a mesékben kiestem a sapkámból, a sapka ment tovább a kézi táskámat elhajítottam. Hát ahogy fetrengek a járdán megáll mellettem egy mentő, hogy én hívtam-e őket, mondtam, hogy nem menjenek csak tovább én megvagyok csak megpihenek egy csöppet még itt.

Feltápászkodtam visítva röhögtem, felvettem a sapim, összeszedtem a kis bőröndöm és nyargaltam tovább a buszhoz. Átmentem, levizsgáztam sikeresen.

Délután 4kor találkoztam orvosis barátnőmmel, elmeséltem az esést meg hogy annyira nem mozog már a könyököm. Megnézte, azonnal mentünk a traumára.

Hát mikor meglátott a sebész, megkérdezte, hogy hol tetszettem lenni eddig... mondtam nem fájt annyira, még mindig röhögve. Röntgen után amikor össze vissza forgatták már nem volt őszinte a mosolyom...

3 helyen tört a könyököm, azonnal ottfogtak, szerencsére eltört az orsó csontom is, így nem kaptam gipszet, mert én nem értem rá erre vizsgaidőszak közepén.

Szóval csak a folyadékot szívták le. A műtő előtt mondták, hogy várjak picit. Körbenéztem nem volt ott más csak hideg meg 3 pár árva cipő, amiről rögtön beugrott Idi Amin Dada ugandai diktátor, aki rengeteg embert kivégeztetett, akik után csak a cipő maradt az út szélén; megint visítva röhögtem.

Majd a műtétnél, mikor a lidokaint nem tudták beadni akkora nyomás volt a könyökömben. A sebész erre mondta, hogy jól van bírja magácska és érzéstelenítő nélkül kezdte szívogatni, az asszisztens nő rosszul lett, így én asszisztáltam.

Majd a sebész hozzátette, normális esetben max fél deci a folyadék, hát én most szívom le a 2,5. decit, de hát akinek nem fáj annyira, kis iron-lady

Aztán összekötöztek és hazamentem, egykézzel egyedül öltöztem, hajat kötöttem, kontaktlencséztem még 4 napig, mert volt még egy vizsgám azon a héten, utána meg már minek a segítség, de szerintem ezért gyógyult fele idő alatt, mert nem értem rá beteg lenni

Köszönöm szépen a hozzászólásokat jókívánságokat, megtaláltam a topicot nagyon tetszik.

Jó pihenést mindenkinek.

Üdv: Suesue

[link]

rengeteg ilyen topik van,(csak annyit írj be vicces) jó szórakozást hozzájuk, és mielőbbi felépülést!

Szia,

hát ezen nem röhögtem, hogy fekvőgipszet kaptál, mert eltörött a lábad, és nem tudsz bulizni...

Ennél vidámabbat nem tudsz? :)

Azért boldog szülinapot neked, és mielőbbi felépülést!:)

Beírtam a keresőbe, de nem dobta ki.

Én saját helyzetekre vagyok kíváncsi.

Az alábbi történethez hasonló sztorikat szeretnék olvasni, mert visszanézve viccesen banális. :)

Szép napos délután szereltem össze a fürdőszobabútort, csörög a telefon mehetek a kutyusokért a kozmetikába.

Hazaértem: kutyákat a pórázról elengedtem kapun belül, tudtam, hogy szomjasak ezért felrohantam a lépcsőn ajtót nyitni, hát nem belerúgtam az egyik lépcsőfokba?

Kaptak inni, befejeztem a bútort igaz fájt a lábam, de nem hagytam abba. :)

Másnap reggel sebészet kiderült, hogy eltörtem.

A poén az, hogy ez ma történt, holnap lesz a szülinapom, és le kellett mondanom a szombati bulit, mert fekvőgipszet kaptam. :(

Akinek van hasonló jellegű története szeretettel várom. :)

Üdv: Suesue