Van, akinek ordítva alszik el MINDIG a gyereke? (beszélgetés)

Az enyém hasonló volt. Néhány hónap után belefáradtunk, hogy bármivel megjavítsuk a helyzetet. Védőnő, gyerekorvos sem sokat segít.

Már elmúlt a probléma, mert felnőtt :)

De most sem jó alvó. Éjfél előtt nem fekszik le, éjszaka ki-be mászkál, alig 4-5 órát alszik naponta.

Van ilyen, nem mindenki szeret aludni.

Én tartós változásról nem is beszéltem, csak ordítás nélküli altatásról. :D

Nálunk 1 óra hosszat is eltartott az esti beszélgetés, altatódal, gyerek mellé bújás. De ez az idő erre volt szánva. És a növekedésükkel arányosan csökkent. Még alsós korukban is megvolt az esti szertartás - és a hossza attól függött, mikor merültek álomba, vagy legalábbis azt mondták, hogy mostmár kimehetek a szobájukból :)

Pan Dóra, már ez is megvolt, el is aludt, kitartóan csináltam egy darabig, de tartós változás nem lett......

Tündéred, jól hangzik, akkor lehet, hogy az én lányom is ilyen egyszerűen.. Csak sajnálom nagyon.... :(

Hát igen :) Anyák vagyunk :DDD

Az én gyerekem akkor ordít, hogy "haggyá má", meg "jóvanna", ha ébresztgetem :DDD

Így ahogy mondod. :)

Nekünk semmi sem jó! :))

Szia! :)

Az én gyerekem sacperkábé ugyan ez volt,most is.

A mai napig rossz alvó,pedig már 7éves,most a szünetben is minden nap reggel 6-kor kezdi a napot! :S Én nem tudtam vele mit kezdeni,ilyen és kész!!!

épp ezt próbáltam én is írni :)

így ha vannak is rossz időszakok, utána akkor is könnyebben visszatér a megszokott ritmushoz

nálunk ez csak kb 10-12 hós korában volt, csak abban a 2 hónapban vált ilyen nehézzé az elalvás (amint kiléptünk, sírás)

akkor megoldást az jelentette, hogy először mindig letettük a szokásos módon az ágyába, és ha állt fel és sírni kezdett, akkor áthoztuk, köztünk aludt el kb fél óra alatt, utána visszacsempésztük az ágyába és aludt simán reggelig

lényeg, hogy mindig a megszokott módon kezdődjön, s egyszer csak amikor elhagyja ezt a cirkuszt, nem fog felállni és sírni, hanem elalszik szépen

kitartást!

EZ talán nálunk is segített. Ebben az időszakban abszolút nem volt nálunk sem déli alvás, mert nem igényelte a gyerek.. A napirendünknek teljességgel lőttek, mindent úgy csináltunk, ahogy a kisfiamnak épp kedve volt. Ekkor elkezdett összevissza időpontokban enni is. Azt hittem megveszek, főleg koraeste, mert ugye egész nap ha nem aludt, akkor már igencsak fáradt volt.

Aztán ezek a nappali alvások maguktól beálltak most megint, mióta nem erőltetem rá az akaratomat. Saját maga mászik fel a mi ágyunkra, és fészkel be, délelőtt egy fél órára kb, és kora délután(13-14 óra között) kb 1,5-2 órára.

Ehhez kezdtem igazítani megint az étkezéseit,úgyhogy alakulgat vissza szépen a napirendünk, de már nem úgy, ahogy én nannak idején szépen, szisztematikusan megterveztem, hanem ahogy a gyerkőc akarja.

Nehéz ezt átvészelni amúgy, mert mindenki fáradt ettől, baba is, szülők is, Te meg kistesóval pociban gondolom méginkább, de egyszer vége lesz, tartsatok ki!

Szia!

Becsukod rá az ajtót?Nálunk akkor van nagy sírás.Nem szeret egyedül lenni,de ha nyitva hagyom és nagyon halkan szöszölök a lakásban akkor hallja,hogy ottvagyok nem mentem el.

Nálunk is volt egy ilyen időszak. Egyedül az jött be,ha közöttünk aludt el és aztán átraktuk. Akkor kezdtük el ezt,amikor már hetek óta tartott a dolog fél éjszaka. Senki nem tudott pihenni. Aztán jött az a verzió,hogy én feküdtem mellé elalvásig, aztán otthagytam. Néha még mindig igényli a társaságot,főleg ha beteg.

Nem egyszerű dolog.:-(

Szia! Nálunk is hasonló a helyzet... Nappal ordítva(baldachint lebontva, kiságyból mindent kidobálva...), este pedig már a cumisüvegen is elalszik. Kisfiam 11 hónapos.

Mostanában, h ne legyen ordítás ha magára hagyjuk, bent maradok a szobában, s az ágyából és körbe mindent elpakolok, h ne legyen mit letépnie. Így addig-addig szöszöl, míg el nem alszik magától.

Te nem próbáltad még így?

Szia!

A kiságyában altatod, és ha jól értem külön szobában?

Úgy gondolom, nálunk is ez lenne a helyzet, ha hagynám. Mi úgy oldottuk meg, hogy köztünk/velünk alszik el, a mi ágyunkban és betesszük utána a saját kis ágyába. Kb 13,5-14 hónapos koráig szépen aludt, egyedül, a saját ágyában, soha nem kellett ringatni. 14 hónapos kora körül minden megváltozott ezzel kapcsolatban, és igencsak hangos elalvási kisérleteink voltak. Aztán teljesen átszokott közénk, most meg ez a felemás megoldás, hogy ott altatom, majd megy a kis helyére. Vannak hetente -kéthetente próbálkozásaim, hogy beteszem a kiságyba elaludni, de mindig keserves, ordítva sírás a vége, így egyre kevésbé erőltetem már ezt.

Ha nem boldogulsz kérj szakember segítségét.

Nálunk a testvér érkezése borított fel mindent. Minden gyerek egyedi és itt biztos kapsz hasznos tanácsokat, de ha ilyen katasztrófa a helyzet a védőnő biztos megmondja hol lehet segítséget kérni.

Ha nagyobb városban élsz vagy közelben elérhető a gyerek rehabon dolgoznak pszichológusok is mi oda kértünk időpontot. Az segített.