Vallomások

Nem szeretem a macskákat.

Sok a hazug. Nem szeretem.

Végre utolsó alkalom hogy itt hagy minket a közös gyerekkel és a kölkével külön tölti a hétvégét. Hála az égnek! Most már nem sajátítsa ki magának a gyereke! Boldog vagyok!

4 éve szakított a csajjal, tudom, hogy imád engem. Azt mondta letiltotta a csaj telefonszámát, de tegnap kiderült hogy nem. Biztos hogy nem beszélnek, nem csalna meg, de kiakadtam, mert hazugságnak fogom fel. Kukorica=Ne balhézz! Nem baj=igazam van

Szabad vagyok... BOLDOG vagyok, gondtalan vagyok. Olyan életem van, amiről más csak álmodik.

Három éve szeretőt tart egy férfi és a nő még mindig nem látja mi a helyzet. Nem sajnálom egy percig sem azt a buta csajt!

Elkezdtem szedni egy kapszulát, le akarok fogyni 4-5 kilót. Senki más miatt, magam miatt.

Bánt, hogy tökéletesnek hisznek. Nem vagyok az, mint ahogy senki sem. Van családom, gyermekem. Feleség és anya vagyok minden napi dolgokkal, küzdelmekkel. Kitartás, akaraterő több van bennem, mint bárkiben, de ettől nem vagyok tökéletesebb sem jobb!

Jobb, erősebb, okosabb ember leszek mint tegnap. Kihozom a legtöbbet az életemből, magam miatt. Az értékes társ meg majd jön, ha értékes leszek, 😉 ha egyáltalán szükségem lesz még társra..

Még mindig megvan az arab barátom!

Megtaláltam a lélektársam, nagyon boldog vagyok.

Idegesít, hogy mindig az a téma a tv-ben, hogy magasak az albérletárak. Engem úgysem érint, mutathatnának valami érdekesebbet.

Úgy döntöttem ki sem mozdulok egész hétvégén. Bevackolom magam egy üveg Cola és pár zacskó popcorn mellett az ágyba és pihenek, filmeket fogok nézni. Még a telefont is ki fogom kapcsolni.

Megszakad a szívem, (de előtte sosem mutatom), meddig fog sírni utánam az oviban? Ráadásul most már ott kell aludjon, mert dolgozni kezdek.

Még mindig reménykedek.

2 éve egyedül vagyok, három hete megismerkedtem egy pasival, mikor hozzám ér, hátulról átkarol, megpuszilja a nyakam, feltüzel, megremeg a testem, néha azt érzem ott helyben megadnám magam neki. Gondolatban már megtörtént, váratom még, de nem könnyű.

Két napja Ganésha és love mantrákat hallgatok.

Megöl a kíváncsiság, ki az a Rafael.

Imádok helyben dolgozni. Nincs x idővel előbb kelés, nincs zötykölődés a tömegközlekedéseken hidegben vagy forróságban. Csak séta melóba és séta haza.

Undorító sok munkaadó. Vissza se jeleznek, hogy kell-e az ember arra az állásra vagy közlik 8 órát dolgozz, de 4-be jelent be, több műszak, éjjel-nappal ünnepnap is. Semmi élete az embernek!

Szeretem Rafaelt...

Az exemre ráhajtott a legjobb barátom. Ismerem mindkettőt, nagyon fogok kárörvendeni a végén és alig várom.

Még nagyon régen bevallottam itt, hogy fülig beleszerettem a munkatársamba. Azóta összejöttünk, én pedig munkahelyet váltottam, alapból sem szerettem az előzőt. Több évnyi magány után nagyon boldog vagyok!

Kiborít ez az óvodai beszoktatás. Bent pityereg és szomorú utánam. Utána játszótérre megyünk, de onnan ordít egész úton és rúgkapál, mert nem akar eljönni. Már nem tudom mit csináljak.

A munkatársammal nagyon közel kerültünk egymáshoz, és felmerült bennem, hogy lefeküdnék vele.

Képtelen vagyok elfelejteni Rafaelt.

A párom mondta, hogy az egyik barátjának lesz esküvője, melyre hivatalosak leszünk. Mondtam, hogy nem megyek több esküvőre, meglepődött. Magamban titkon megfogadtam, hogy máséra nem megyek, a legközelebbi már a sajátom legyen, amin részt veszek.

Szerelmes vagyok a fiam osztályfőnökébe. Ma is vele álmodtam.

Annyi minden történik velem...az élet tálcán kínálja a lehetőségeket, mégsem merek velük élni.

Babát szeretnénk. 👶❤️