Vallomások

Idegesít, hogy a szomszédból átszűrődnek a buli hangjai, ezért hajnal háromkor felkelek, és beindítom a porszívót, a mosógépet és a hajszárítót.

Nagyon hiányzik egy törődő, szerető anya 😞 Így éltem eddig, úgy látom én már így is halok meg. Csak ahogy idősödöm, egyre jobban fáj, hogy lehetett volna, lehetne másképp is. Nem rajtam múlt.

Szinte sehova nem megyek. Nincs ki szeretgesse, gondozza a cicáimat, sok van.

Hiányozni fog a virágoskertem, ha elköltözünk, főképpen azok amiket én vettem és ültettem ki. :((

Én nem bízom magamban. Úgy gondolom, nem nagy baj, ha a meséim szép csendben meghalnak bennem még születés előtt. Csak néha vágyom rá, hogy nekem is legyenek. Erősek, szépek, mint néhány kiválasztottnak.

Imádom a fruttit! Főleg a narancsost, de jöhet bármilyen és bármennyi.

Nem sok mindent csináltam ma!

Kihasználom, hogy szép vagyok!

Mióta kerekebb vagyok, a párom leplezetlenül bámulja a csinosabb lányokat, és ez nagyon elkeserít.

Kamaszként úgy lázadtam, hogy reggel nem voltam hajlandó köszönni a szüleimnek, mert el sem mentünk otthonról. Szerintem olcsón megúszták. :)

60+ évesen természetes szinte a narancsbőr. Szégyen nélkül elmegyek uszodába vagy wellnessre, masszázsra. Úgy gondolom ebben a korban a nők 98%-a narancsbőrös és már nem is küzd ellene. Megértem teljesen.

Jobban szeretem a hamburgert, mint a pizzát. Természetesen háziról van szó.

Sosem találkoztunk, de örülök az örömüknek. Nem hiszek abban, hogy csak a személyes kapcsolatok lehetnek jó kapcsolatok.

Az egész napom egy szívás, minden téren!

Szerelmem a nagykifli, én a kiskifli, s néha alváskor kiskutyám a picikifli. ☺️ Így vagyunk hárman egy család, s olyan jó érezni, hogy ott szuszog mellettem, odabújik a szőrös kis testével. 😊

Sajnos felébredtem ismét.

Nagyon szeretem a kutyám 💝 Annyira szép, okos, aranyos, egyszerűen tökéletes. 😊 Mindig mondom neki: kicsi babám, gyönyörű kisbabám. 💖

Nagyon szerettem volna nagycsaládot, de már a második gyerkőc sem akart összejönni, lombikkal sem. Most lenne egy utolsó esély, de idegileg kikészít a munkahelyem, már testi tüneteim vannak, az meg nem fér bele, hogy ne jogviszonyból menjek szülni.

Kb. 45. alkalommal mosok fel, sikálok, Tom Cruise meg a TV-ben lóg az üvegtorony oldalán.... ott tartok, hogy cserélnék vele :D'

Szétszórt vagyok. Aztán mikor nem találok valamit, akkor meg felrobban az agyam.

Utálom az érzéseket. Érzéketlenné akarok válni.

Olyan tré a krumplitermésünk, hogy alig várom, hogy elfogyjon és vehessek végre boltit.

Megnéztem a moziban a Fekete pontot.

Majdnem minden ismerősöm fontosabb nekem mint én nekik...

Vékony púderrel próbálom a szem alatti ráncaim takarni.

37 évig rettegtem, hogy elveszítem az anyám és senkim sem marad - még akkor is, ha egész életemben csak bántott. Most viszont eljutottam oda, hogy érzem, könnyebb lenne az életem nélküle. Megfulladok, meg akarok halni, nem bírom tovább elviselni őt.

Most valahogy minden jó összejön! Minden, amire vágytam/tunk, megvalósulni látszik lassacskán, és boldog vagyok. Közben meg félek, hogy nagy pofáraesés lesz, mert nem hiszem el, hogy ennyi jó dolog megtörténhet velem. Nem szokott.

Spoiler!!!! Örülök, hogy a lányok nyerték meg az Ázsiát. Krauszból nem lehet ennél jobban kiábrándulni. Anna egy hős!!

"Visszaadom a diplomámat": A leves sűrű lett, a főzelék híg. :-)

Tini koromban írtam naplót, lehet jót tenne most is a lelkemnek.