Vallomások

Engemet mindig is üldözött a 22-es szám. Így hát kíváncsi vagyok, milyen lesz a holnapi napom! 2022.02.22.

A levegő is jobb, ha a közelemben vagy. Nem hiszem el, de így van. ♥️

Ő felveszi a hitelt, én visszaigénylem a felét, de nem adom oda neki, hogy belefizesse. Nyomós okom van rá. Majd kitalálok valamit, miért nem kaptuk meg a támogatást!

Szomorú, hogy manapság a legtöbben egy 20-25 mondatos leírást már túl hosszúnak tartanak ahhoz, hogy elolvassák. Nem csoda, hogy a regényekhez már hozzá sem nyúlnak.

Ma nem fogok főzni, hanem pizzát rendelek. A gyerekek örülni fognak neki :D

Szívesen világgá mennék, de nem lehet.

A festett és melírozott hajam szálkás és csúnya. Nem tudom mivel ápoljam hogy ne ilyen legyen.

Vitaminok, nyugtató hegyek, mégis idegbeteg vagyok, nem tudok enni, aludni, úgy érzem szétforgácsolodom.

Minden csúnya dolgot egymás fejéhez vágtunk, majd letiltottam mindenhonnan. Nekem egy társ kell, egy olyan férfi, aki mindig mellettem van, nem egy olyan, aki csak akkor keres, ha nincs más vagy pedig unatkozik.

A munkám miatt mindennap öltönyben vagyok. Ez szerintem taszító a nőknek.

A családomban nincs kegyelem sem empátia. Belebetegedtem hogy nem látom senki lelkét. Kegyetlen és sivár a világom.

Elég fáradt vagyok, az éjszaka második felében egy tűzsárkánnyal bírkóztam.

Néha rettegek, hogy elveszítem a gyerekem. Már napi szinten előjön ez és nagyon félek. 😢

Szerintem én valahogy gyerekként élem a felnőtt életemet is...Hmm

Mióta elhagyott, minden sokkal jobb.

Arra is járhatna valami ingyen pénzecske, hogy ha a dolgozó gyerekem elmúlt 30 éves, de még velem él.

Elegem van a férfiak szőke mániájából.

Sokszor itt dobálják az orrom előtt, de akkor sem veszem fel a kesztyűt, csak nevetek.

Szerintem én bakonyi húsgombóc-függő lettem.

Úgy váltunk el, hogy soha többé még látni se akarom, most meg megesz a franc, úgy hiányzik:(

Nem vezetek, mert tartok tőle, hogy sokat romlottak a reflexeim.

Féregnek tartom azt a barmot, aki ma ittasan balesetet okozott mifelénk.

Borderline személyiségzavarom van.

Utálom az embereket. Csak azért vagyok kedves, alkalmazkodó, hogy hasznom legyen belőlük. Úgyse jók semmi másra.

Mondtam a pasimnak éjjel, hogy jöjjön fel, nincs otthon a férjem, de furcsán nézett rám. 😄

Úgy érzem, mindenem megvan 🤩 és ettől boldog vagyok.

Ma jöttem rá, hogy nem értem az Arkhimédész tételét (minden vízbe mártott test..)

Férjem kikezdett a fiunk menyasszonyával. A fiunk külföldön sokat dolgozik, hogy aztán tudjon majd építkezni itthon maguknak. Férjem nem tudja, hogy én láttam, amit láttam. Mit tegyek, fogalmam sincs!

Nem bírom elviselni a gyenge, jellemtelen embereket. Próbálok empatikus lenni, belegondolni a helyzetükbe, de egyszerűen nem megy. Mindig áldozatot játszanak és mindig az a szemét, aki nem eléggé megértő.

Ma mosással kezdtem a napot, végre összeszedett vagyok.