Vallomások

Naplóírás függő vagyok a Hoxán. Muszáj minden nap leírnom, hogy mi történt velem és, hogy mik a terveim. Így könnyebb! :) De soha senkinek nem mutatnám meg..

Majdnem minden nap 1 üveg bor... asszem elindultam a lejtőn. Éljen az egyedül élés... Berúgva legalább nem foglalkozom azzal, hogy boldogtalan vagyok.

Utáltam esküvőkre járni. Állandóan jöttek a vénasszonyok, böködtek az ujjukkal és vigyorogva azt mondogatták: "Na, lehet, hogy te leszel a következő!" Azóta szoktak csak le róla, mióta én is ugyanezt csinálom velük - a temetéseken...

Ha az alkoholizmusnak van határa, akkor én kettős állampolgár vagyok.

A főnököm covid miatt kórházban volt, érdeklődtünk minden héten kb. 2x, de mindig kaptunk róla infót mástól. Erre azt hallottuk vissza haragszik ránk, mert nem minden nap kerestük. Nincs bűntudatom nem családtagom, hogy mindig érdeklődjek felőle.

Anyuék 60km-re laknak tőlem. Barátkoznak a szomszéd házaspárral, akik velük egyidősek. Szerintem sunyi a nő, aki az anyámmal jófejkedik, de nem hisznek nekem. A fiuk is próbálkozott nálam, de pofátlan fráter. Sebaj, aki a szüleimet átveri, megbánja!

Holnap állásinterjúra megyek, nagyon izgulok.

Akkor jött a villanyszerelő, mikor meztelen voltam a konyhában. A férjem hozott be nekem ruhát. Féltem, hogy meglát!

Nem halálos a szingliség, de azért nagyon magányos vagyok!

Exem elszólta magát, hogy az tartja benne a lelket, hogy amikor messengeren beszéltünk, csinált rólam lesifotókat, volt amelyiken látszott a mellem. Azt nézegeti. Felháborodtam! Talit kértem tőle, elcsentem a telóját és kitöröltem a képeimet.

Nem kértem, hogy váltsa meg a világot, csak hogy legyen velem! 💕

Be kellett ma mennem a munkahelyre, minden remekül alakult. Elvégeztem a szükséges dolgaimat, amit itthonról nem tudok, s kaptam egy csomó bókot. Ráadásul, még a virágárus nőci is megdicsért, hogy :" így kell egy nőnek kinéznie" Jól esett ,na.

A dohányosokkal több járulékot fizettetnék. Rettenetesen terhelik az egészségügyet, ők fütyülnek az eü állapotukra, az orvos meg mentse meg őket. Még a maszkon is átjön a bűz, amit kipöfögnek. Érdekes, hogy cigi miatt le lehet húzni a maszkot.

Rájöttem, hogy iszonyatosan lusta vagyok, csak eszek és tévézek és alszok. nincs máshoz kedvem, se energiám, néha takarítok, de utána kezdem elölről az evést, tévézést alvást.

Eddig Ő keresett, kitartó volt. De miattam..nos feladta. Nemrég ráírtam és boldog szülinapot kívántam neki. Titkon tudom, hogy csak pár nap múlva lesz, de szeretnék újra beszelni vele...

Hetekig írt a pasi, majd keményen kiosztottam, de csak játszmáztam, büszkeségből tettem. Azóta nem keres. Nem is tetszett, mégis imádtam Vele beszélni! Bánt, hogy nem ír. Hiányzik! De ezt sem neki, sem a családomnak nem vallanám be!

A "régi" Index tömeges felmondása után "mentem velük" a Telexet olvasni. De vállalhatatlan a helyesírásuk, így visszamentem az "új" Indexhez; és a telex cikkek sem annyira tetszenek.

A volt legjobb barátnőmmel évek óta megy a csiki-csuki, bármennyiszer is bántott meg, mindig én kezdem a békülést, de mindig ugyanaz lesz a vége, nem törődik velem. Ennek ellenére mindig elfog a nosztalgia és megint békülni próbálok :(

Örülnék ha már ott tartanánk,hogy maszk nélkül utazhatnánk.Kocsi nélkül kirándulni sem lehet ilyenkor!😠

Ha megkapom a nyugdíjamat, néhány napig csak banánt és sós csipszet fogok enni és veszek egy óriási hambit a Mekiben.

Nekem szerencsére soha nem szokott fájni a fejem.

Nem hiszem, hogy 20-2000 Facebook baráttal boldogabb lehetnék. Nekem csak egy barátom van, aki két utcára lakik tőlem. Nem regisztráltam soha a Face-ra, mert minek. Semmit sem akarok mutogatni, inkább csendesen örülök annak, amim van.

Erős hányingerrel és öklendezéssel ébredtem. Ha lenne pasim,azt hinném terhes vagyok. De 8hónapja nem is szexeltem😅Rosszullét ide vagy oda, 28évesen ennyi idő szex nélkül sok. Nagyon vágyom már egy kiadós együttlétre, egyéjszakás azonban nem vagyok!

Utálom a munkahelyemet és undorodok a popsinyalakodó kolléganőmtől, meg az agybeteg, lelkiismeretlen, gonoszkodó főnökömtől. Én próbálok kedves és toleráns lenni, de most győzött bennem az ellenszenv. Utálom az egészet!

Két tündéri kisfiam van, de nagyon szeretnék egy kislányt is. Azt viszont nem tudom, hogy fiú, vagy lány lesz ha szülök még. Csak ezért nem szülnék. Majd ha ténylegesen akarok még 1 babát.

Tegnap megint voltam szoliban és már kicsit látszik! Juhú!

Krónikus betegségekkel küzdő emberként nem tudom eldönteni, oltassam-e be magam vagy sem. Hetek óta rágódom ezen, és napról napra bizonytalanabb vagyok.

Én nem fogok "oltakozni". Túl vagyok a covidon, és nyomás hatására regisztráltam is. De csak erőszakkal tudják nekem beadni azt az oltást!

Ha minden vasárnapot végigbőgök, mert tudom, hogy másnap dolgozni kell menni és ott mi vár rám, akkor talán fel kéne mondanom. 😔 Attól félek, hogy vajon találok jobb helyet?

Soha nem fogok menni a a "piros székes lakberendezési" boltba! Annyira idegesítő és irritáló a reklámja, hogy szavakat nem találok rá. Rögtön elkapcsolom ha meghallom.