Vajon minden kapcsolatban lévő férfi kapható egy titkos légyottra? (beszélgetés)

Szemfüles! :)

Bár nem tudom teljességgel kizárni a lehetőségét, eddig még nem tettem ilyet. De sztem van az a helyzet, idő, hangulat, nő, esetleg italmennyiség... nem álltatom magamat!

Volt már, hogy nyomultak rám, de engem az visszataszított, bár engem inkább a kövérek szoktak kipécézni. Így könnyű hűségesnek lenni!

;-)

De a hozzászólásom tanulsága, hogy szerintem nem ez a lényeg! Ha elfogadjuk a másikat olyannak amilyen, még akár egy botlás is beleférhet - ha nincsenek egyéb komplikációk. Nyilván a végletekkel van probléma, amikor a másik fűvel-fával, vagy fixen szeretőt tart... De én hiszem, hogy ilyen nem történik csak úgy.

Ma már nem az 1800-as években élünk, a párok sokszor évekig élnek együtt a házasság előtt. Ez idő alatt, ha őszinte egy kapcsolat teljesen megismerhetjük a másikat. Utána már nekem mondhat amit akar, ismerem minden mozdulatát. Nem fog tudni, de a lényeg, hogy nem is akar majd becsapni.

Nekem nincs nagyobb öröm, mint amikor este hazaérve kisfiam és pöttöm kislányom odaszalad, hogy "apu-apu". Ezt elcseréljem egy kétheti láthatásra, csak azért mert egyszer a másik ember nem tudott uralkodni magán? Nyilván bántana, persze, nem erről van szó.

De mivel én választottam a másikat, olyat választottam, aki megbízható. Ha meg idővel megváltozik, hát nem kamionsofőr vagyok, aki havonta egyszer látja az asszonyt! Vannak jelek, és eleve el sem szabad jutni odáig, hogy ilyen megtörténjen! Figyelni kell a másikra, tisztelni kell és ki kell beszélni a problémákat! És ha ezt ő is érzi, hasonlóan fog cselekedni. Persze nincs általános recept, a mi házasságunk sem tökéletes, de okos ember más kárán tanul. Már csak ezért érdemes volt elolvasni ezt a fórumot. :-)

Mostanra értem a hozzászólások végére. Már egy hete olvasgatom, mert munka közben vetek rá egy-egy pillantást... De azt hiszem ez az utolsó volt számomra a leghasznosabb hozzászólás az egész fórumban! Amellyel a legjobban egyet is értek.

A fórumozók többségéről az jut eszembe, mintha tizenéves "gyerekek" beszélgetnének. Mindegyik dagad a fene nagy büszkeségtől! Csak tudnám mire büszkék annyira? :-) Azt hiszem Churchill mondta, hogy a büszkeség a buta ember erénye!

Egy kapcsolatban igenis sokat kell tűrni, nyelni férfinak, nőnek egyaránt. Bár a nőknek többet, szerintem. :) És el kell felejteni azt, hogy büszkeség. Nyilván legyen az embernek tartása, nem arról van szó, de nincsenek elvi kérdések. Minden pillanatban át kell tudni értékelni azt, amit eddig gondoltunk, és tudni kell az elveinket igazítani a valósághoz.

Én 14 éve élek együtt a feleségemmel, 2 gyönyörű gyermekünk van. Soha nem volt gondtalan életünk, talán az elején, amikor még csak mi voltunk egymásnak, és a szüleinknél laktunk, nem volt semmink, így nem is aggódtunk semmiért...

Az egyik korábbi hozzászólóval értek egyet, aki kérdezte, hogy a szüleink hogy csinálták? Mi is ezen törjük a fejünket! Mert minél többje van az embernek, annál többet aggódik, annál több gondja van. Van az a közmondás, hogy "Nincs gondod? Nősülj meg, építkezz vagy vegyél autót!". Nekem mindhárom megy egyszerre, ma már semmire nincs időnk! :(

Feleségemnek meséltem, hogy miket olvasgatok itt, jókat kacarásztunk. Kedvencünk, az "elhagyott egy 70 évesért" hozzászólás volt. :-)

Amíg az embernek nincs gyermeke, nem tudja, hogy mi a fontos valójában. Azt hiszi, hogy igen, emlékszem én is, de így utólag már megmosolyogtató emlékek. A polgári esküvő szövegében is benne van, hogy "jóban-rosszban", azt hiszem ez a lényeg.

Bocs, ha közhelyeket mondok, de ez az én tapasztalatom is! :)

Nehéz kérdés a megbocsájtás. Nem érzem azt, hogy átléptem volna a dolgon. Igen, megértettem, tudomásul vettem, és teszek az ellen, hogy megváltozzanak a körülmények. De egyedül nem menne, szükségem van arra, hogy érezzem, hogy szeret, és engem akar, és nincs szüksége másra. És nem bűnbánatot, vezelést várok, mert az nem változtat semmin.

A megbocsájtáshoz is szintén két ember kell. Az, hogy bocsánatot kérne... Attól függ mi az oka a megcsalásnak. De biztos, hogy több ember képes rá, mint amennyien ezt gondolnák. És nem azért, mert kevésbé tartják értékesnek magukat, nem azért mert félnek a magánytól, hanem mert megértik, hogy mi vezetett ide.

És az én jelenlegi kapcsolatom még csak nem is több éves, inkább csak pár hónapos, de úgy érzem ebben az időszakban mindent elkövettem a kapcsolat szabotálására.

Voltam már mindkét oldalon. Csaló is, és megcsalt is - most már. Eddigi életem során előfordult már, hogy megcsaltam valakit, de az a kapcsolat végét jelentette részemről. Nem azért lett vége, mert lebuktam, hanem azért mert mindig rájöttem, hogy oka van, hogy máshol keresem a boldogságot.

Jelen helyzetem fájdalmas, a tény, hogy más nőhöz(prostihoz... jó vagy rossz??? és állitása szerint nem volt képes felmenni???) fodult, fáj.

Igazából nincs jelentősége, hogy megtörtént vagy sem, hanem az a lényeg, hogy miért. Első felindulás: pakolás, költözés. Másnap smsek, beszélgetés. Majd harmadnap már személyes találkozás, beszélgetés... És annyi beszélgetés, mint még előtte soha. És jönnek felszinre a gondok. A pasik is érző lények. És ők is tudják/érzik ha valami nincs rendben. Hangsúlyozom nem a megcsalásban látom a megoldást, de igen, egy ilyen szituációhoz vezethez a problémák felismeréséhez, és ahhoz, hogy jobban figyeljenek egymásra a kapcsolatban résztvevők.

De nem kell félni,nincs teljesen tökéletes férfi:D.Olyan nincs aki nekem tökéletes,hogy mindenki számára az.Csak olyan aki a hibáival együtt is pont nekünk való :).

Én is csak egy tökéletlen nő vagyok,milyen elszomorító:D.

Olyan szép nő sincs aki mindenki számára egyformán szép,náluk is vannak szebbek,majd vissza.

Így kerek a világ.

1. Egy tökéletes férfivel nem lehet tökéletes kapcsolat, mert ő tudja magáról, hogy tökéletes. :)

2. Egy tökéletes férfi nem lesz sokáig a tiéd, mert lecsapják a kezedről más, tökéletes hapsira váró nők. :)