Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Tökéletesség kora?! fórum

Tökéletesség kora?! (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Tökéletesség kora?!

1 2
2011. máj. 20. 11:56

Én tökéletes vagyok! Csak senki nem veszi észre :)

Ja amúgy szerintem is nagyon úgy van, hogy egy nő tegyen meg mindent, a pasi meg elég hogy pasi oszt jól van :)

38. átlagos (válaszként erre: 34. - Fibi82)
2011. máj. 20. 11:52

Hát ez elég lelombozóan hangzik!

De honnan veszed hogy egy pasinak nem kell semmit tennie? Személyes tapasztalat? Ezt nők tollából már annyi helyen olvastam!

37. dcf348385f (válaszként erre: 11. - Fille)
2011. máj. 9. 13:17

Ez a csodálatos rendszer :) Aki belép, annak azonosulnia is kell.Az ,,..oly korban éltem én..." aktualitása.

Hiába vesznek fel pld., ha nem egy a nézet,az eszme, a módi velük,akkor simán mondják, hogy szia.Nincs garancia semmire.Hacsaknem azonosulsz a ,,felsőbbrendűség" érzésével is.

Vagyis nem a társadalom egésze termeli ezt ki évezredek óta, s súlyosbítja, hanem a felső réteg.A lélek,család .....hmm, ide nem való.

2011. máj. 9. 12:49

Tökéletesség?


... ha minden tökéletlenség tudatában ( ! ) tökéletesnek érzem magam:))

35. dcf348385f (válaszként erre: 1. - Fille)
2011. máj. 9. 12:42

Nem kötelező beállni a többiek mögé a sorba:)

A tökéletességet sose oszd nemekre, inkább ember szemszögből nézd:) Valamikor régen olvastam a Láma könyvét - sajna, ellopták, talán jól járt :) - abban azt írta, az a tökéletes, aki ismeri önmagában a jót, a rosszat, s képes tenni a helytelen ellen ill. hasznosítani a jót.Filozófikusan,helyest és helytelent.

Ha bent úgy érzed, ez nem szimpi neked - mert ezt tapasztaltad, láttad, látod -, akkor teremts magadnak olyan helyzetet, hogy számodra jó legyen kint és bent.Mert megteheted:)Aki gyorsan él, aki sokat vagy mindent akar egyszerre, az nem ér rá létezni:)Nagyjából:)

34. fibi82
2011. máj. 9. 11:22

Miért kell egy nőnek tökéletesnek lennie?

Miért nem kell ezért egy férfinek semmit sem tennie?


Ez itt a kérdés.

Én például 28 évesen lusta vagyok, és motiválatlan.Párkapcsolatot sem akarok. Nem tudom hogy ez mi, de én már a ló másik oldalára kerültem:(

33. M0ncsa
2011. ápr. 25. 20:35

Kedves Fille!

Csatlakozom az elottem szolohoz.

22 evesen csalad?! Mi utott beled, hajt a torok? Mi a fenenek, hogy aztan 30 evesen rajojj(etek), hogy meg nem "elt" egyikotok sem, es csapot-papot otthagyva, 2 gyerekkel valas stb. belevessetek magatokat az "eletbe"? Mert az ilyen korai hazassagoknak gyakran ez a vege :(

Tudom, hogy megterhelo, amit csinalsz, de nem lehetetlen. Raadasul meg fiatal vagy; huszonevesen az ember lenyegesen terhelhetobb, mint 30 felett (sajat tapasztalat).

Ennek ellenere - mivel korabban nem volt meg hozza az anyagoi hatter - allando munka mellett, 31 evesen igenis beiratkoztam egyetemre, 2 haztartast vezettem kozben, a sajatomat es reszben a paromet, szakdolgozatokat, hazi feladatokat irtam es sorban raktam le a vizsgaimat. Sajnos a felsorolt okok miatt gyerek meg nem johetett szamitasba (evekig a siras kerulgetett, ha lattam egy kismamat), de jozan esszel fel tudtam fogni, hogy nem lehet mindent egyszerre. Szepen sorjaban. Ha tulhajszolod magad, es elkapkodod a dolgokat, csak a problemaidat tetezed hosszu tavon.


Ha ennyire faradekony vagy, mint irod, nezess

sztem inkabb egy verkepet. Lehet, hogy verszegeny vagy.

32. hte23 (válaszként erre: 29. - Fille)
2011. ápr. 20. 11:15

Remélem valóban megtalálod.

Nagyon vigyázz magadra. Ne akard a szüleid példáját követni. TE te vagy. Nem ők.

Az lebegjen előtted, ha gyereked lesz, akkor ne ezt lássa. Ne egy kimerült, fáradt anyukát, hanem egy boldogot, aki nem feláldozza magát a családért és a házért, hanem anyuka.

Azt ne felejtsük el, nem mi vagyunk a házért/lakésért ha az van miértünk.

31. f758a7200f (válaszként erre: 26. - 07c4794583)
2011. ápr. 20. 10:13

:)))))


Úgy, hogy mindenre kitalál a "jóasszony" valami praktikát:DDD


Pl én is így voltam, gyerekek előtt is vezettem a háztartást, gyantáztam, tornáztam, főztem, sminkeltem.


CSak mindenre több idő volt. Első gyerek után pl. a fél órás sminkből lett 15 perces sminkelés, a második után már csak 5 perc sminkelés, de megvan. Első gyerek előtt megvolt napi 1,5 óra edzés, első gyerek után 1 óra, második után fél óra. De ez is megvan, kipipálom:)))))


Szex kevesebb igen, mosnivaló az meg több, de valahogy meg lehet csinálni.


Mert mi nők ilyenek vagyunk, feltaláljuk magunkat, szerintem te is feltalálnád magad:))) Egyébként meg nem egyik napról másikra szakad rád a dolog, hanem hónapok, évek alatt, így van idő kidolgozni új stratégiákat is.


(milyen pl úgy szeretkezni, hogy közben 2 gyerek dörömböl az ajtón, és kutya ugat??:DDDD mégis adaptálódik az ember:DDD)

30. f758a7200f (válaszként erre: 11. - Fille)
2011. ápr. 20. 10:05

Ay elvárás valahol ott kezdődött, hogy páran, a te korosztályodból, példát statuálva megcsinálták, ezért most elvárják mindenkitől...


Mert ha Xyz meg tudta csinálni, akkor te is meg tudnád, csak nem kaparsz eléggé, ez a mottó.


Szerintem emiatt nem is szülőket, tanárokat kellene okolni, nem ők tették feljebb a mércét, hanem pár korodbeli:)))


Ugyanígy, minden korosztálynak megvoltak az ilyen úttörői, szóval rajtad áll, hogy lazítasz, vagy követed ezeket az elvárásokat, sok sikert:)


Amúgy egyetértek a többiekkel, nagyon fiatalka vagy, hogy emiatt fájdítsd a fejed:D

29. Fille (válaszként erre: 28. - Hte23)
2011. ápr. 20. 01:34
én 22 évesen nem birom ébren tartani magam, tudom, h most éjszakázom, de most belefér kivételesen... igaz, én azért nem birok fenn lenni már egy jó ideje, m nekem volt egy teljes évem, mikor elég komoly alvászavarjaim voltak, és 2 óra alvás/ nap jutott, ez is gyógyszerrel.... így érettségiztem le, ahhoz képes tényleg jó helyre jutottam be. igen, tudom h túl sok mindent próbálok megcsinálni, nem is tudom kinek akarok megfelleni, de biztos h nem magamnak. a párom se vár el ennyi mindent tőlem, ha a napi 13 óra melójából hazaér, még ő is segit a házimunkába....csak valószinűleg onnan jön az h anyám azt nevelte belém h sose lehetek elég jó. m ő föláldozza magát, dolgozik, folyamatosan takarit otthon és nincsenek barátai csak a család. és én bűnösnek érzem magam, h igen is feláldozom a mosogatást egy baráti csevej oltárán. remélem megtalálom az egészséges egyensúlyt, és a többi hasonlóan érző fiatal is :)
28. hte23 (válaszként erre: 27. - Timycat)
2011. ápr. 19. 23:55

Mert még csak 28 éves vagy/leszel.

De majd változik. Hidd el nekem az "öregnek"

Én is birtam még kb. 35-42 éves koromig az alig -alig alvást. Bizony volt, hogy hetekig 4-5 órát aludtam. Ma már kell a több, mert reggel alig tudok lelket verni magamba, hogy kiszálljak az ágyból.

2011. ápr. 19. 23:49

Erre szoktam azt mondani, hogy ennyi bőrt nem lehet egy nőről lehúzni...

De közben én is ezt csinálom és imádom, de nagyon-nagyon fárasztó. Én az alvásról mondtam le...

2011. ápr. 19. 23:12
Én a tipikus szingli vagyok: meg tudom valósítani a pazar ruhatárat, a Dior kozmetikumokat, a saját Audit, a pazar munkahelyet, de a s..em verem a földhöz, ha hétköznap normálisan tudok mosni, főzni, és nem értem, hogy az anyukák-kismamáktól ezt mégis hogy a francba várja el bárki is, hogy egész nap suvickoljon, babázzon, főzzön, és még jól is nézzen ki, gyantázzon, hajat mosson, satöbbi? Valami nagyon el van csúszva, mert én gyerek nélkül alig bírom megcsinálni. Mi a fenét csinálnak a férfiak, és miért nekik kell megfelelni?
25. hte23
2011. ápr. 19. 23:03

30 éves koromig azt hittem mindent birok. Úgy tünt birok is.

30-40 között már valahogyan lasabban ment minden, de még birtam.

Ma már nem birom. Nagyon elfáradtam.

Mi jön még később???

2011. ápr. 19. 22:14
Én úgy gondolom, hogy ameddig az embernek van motivációja, ami hajtja, viszi előre, addig működhet egyszerre több területen is sikeresen, kihozva magából a maximumot. Tanulsz keményen, hogy jól végezhesd a munkádat a késöbbiekben-ez motivál. Otthon arra vágysz, hogy nőként légy tökéletes-ez is rendben van, mert ott van "cserébe" a párkapcsolat. Semmi sem lehet túl sok, ameddig örömöd leled benne, és a legegyszerűbb feladat is kénytelen-kelletlenné válik, ha nem csinálod szívesen. Sok-sok kitartást kívánok mindenhez:) Egyébként én fiatalabb vagyok Nálad, de már egy ideje én is érzek hasonlóakat. Szerintem ez a felnőtté válással jár. Mert ugye eljön egy kor a tinik életében, amikor azt hiszik, már mindent tapasztaltak az életben, értik a világot. Aztán szépen ráébrednek, hogy ez mégsem így van... és a "engem már nem érhetnek meglepetések" érzés soha többet nem jön vissza :) Szóval összefoglalva: szurkolok !!!!!
23. Fille
2011. ápr. 19. 16:41
köszönöm a rengeteg választ. én úgy érzem nem kell választanom, m ha majd jön a baba, minden háttérbe kell raknom. kivétel a párom! hiszem h a pocakos nőknek és a kismamáknak is tudniuk kell, h ez csak a férjükkel/párukkal sikerülhetett. és igen, elég régen irtam acikket, közben én is rádöbbentem h a kapcsolatunk menne rá, ugyh eldobtam a tökéletességet. talán a cikk megírása segített ebben... nem tudom. de azt hiszem ez egy újabb lépcsőfok volt a felnövéshez.
2011. ápr. 19. 16:12
Ugyanezt csináltam én is. 19 évesen elköltöztem otthonról, 21 évesen beíratkoztam közgáz szakra, mellette nyelvvizsga, párkapcsolat, összeköltözés, szülői hitel visszafizetés. Persze szép, csinos, magabiztosnak kellene lennem, vezetni a háztartást, késznek lenni a gyerekvállalásra... Akármelyik ujjam harapom, mindegyik fáj... :( (kicsit azért élvezem, mert jobb a pörgés, mint az állandó lustálkodás - mert azért léteznek ilyen csajok is)
21. Vica26 (válaszként erre: 15. - Nikletty)
2011. ápr. 19. 15:45
Teljes mértékben egyetértek Veled!!!!!!!
2011. ápr. 19. 15:09
Teljesen egyetértek a cikk írójával. Megmondom őszintén, hogy én a páromat és a kisbabát választottam. Meg is született a kisfiam 5 hónappal ezelőtt, és nagyon boldogok vagyunk, semmit sem bántam meg.
19. b789d47c89 (válaszként erre: 15. - Nikletty)
2011. ápr. 19. 12:49

Ezt lájkolom!


A párod a legfontosabb, a többi csak utána jön.

18. b789d47c89 (válaszként erre: 11. - Fille)
2011. ápr. 19. 12:47

Ne is halld meg ezt. Hogy ki mit vár el tőled, ne érdekeljen, csak magadnak felej meg és akkor boldog leszel.

Értem, h a pároddal mindketten azt akarjátok, de nem kell sietni, az élet magától is gyors, hát még ha mi is siettetjük.

2011. ápr. 19. 12:15

minden korosztály szüleinek a korosztálya ezt mondja :)) most hatványozottabban, mert most 10 év alatt 30at "fejlődik" a világ.

az "ezek a mai fiatalok" - szlogen nagyon természetes. az idők kezdete óta :)

16. nikletty (válaszként erre: 11. - Fille)
2011. ápr. 19. 11:40
de ne érdekeljen mit diktál a társadalom! úgy tégy, ahogy te szeretnél!
2011. ápr. 19. 11:37

Szia

Én teljesen megértelek, én is összeütköztem ezzel, de akkor én azt mondtam, nem- nem, nem csinálok ennyi mindent egyszerre, mert sok, igen is el tudom dönteni mi a fontosabb, és a minden napokban is fel kell állítani a sorrendet. Illetve tudni kell, hogy mit vársz az élettől, mert azért tényleg el kell dönteni, hogy pénzt hajtasz amennyire csak lehet, vagy hajlandó vagy alább hagyni, mert más többet ér neked.


Nem könnyű... pl a suli miatt nekünk is volt egyszer mély ponton a kapcsolatunk (meló, kezdő háziasszonyság mellett levelező, és sok volt nekem is, de hát hogy csinálja akinek már gyerek is ott van?), sajni előre vettem a tanulást, meg hogy legyen kaja, stb, rajtam volt, hogy el kell végezzek, Párom meg mindig ott lesz... és borult az egész, mert nem ezek a fontosak, hanem hogy figyeljünk egymásra, egymásra legyen idő,szeretgetni, különben távolodás, és ott maradsz magad.... szóval a többi megvár, és így is meglettek a vizsgák, meg melóhely...


A kulcsszó: sorrend!


S aminek amikor kell úgyis meglesz!

2011. ápr. 19. 11:36
Én az állással kapcsolatban érzek így. Lehetetlen elvárások.. Nem voltam soha rossz tanuló, jó nevű egyetemen végeztem jó eredménnyel, 2 nyelvvizsga is megvan, gyakorlat megvolt. Mégsem kellek a kutyának sem, még ingyen se. Na ezért törekedtem a tökéletesre? Nyilván ide már az sem elég.
13. 2bc3a3b27f (válaszként erre: 11. - Fille)
2011. ápr. 19. 11:33

Sajnos elvárás is, és nagyon nem fer... kicsit olyan mint a mókuskerék.

Tőlük is ezt várták, és most ők is ezt csinálják, pedig ugyanolyan nehéz volt nekik is...

Sajnos máshogy ez nem megy, ha mindent akarsz akkor mindenért tenned kell...vagy feladsz 1-1 dolgot.

2011. ápr. 19. 11:29
Én is így érzek, csak nekem az összeköltözés sem sima ügy. Nyíregyházán lakunk szülőknél, én Pesten tanulok, ő Debrecenben. Utálom én is, amikor ezt hallom, hogy ezek a mai fiatalok...
11. Fille (válaszként erre: 7. - B789d47c89)
2011. ápr. 19. 11:28
a párommal kapcsolatban semmi probléma, én is igy akarom... félreértitek a cikket, bár lehet, sőt biztos h én nem tudtma kifejezni a lényeget. olyan mintha elvárás lenne tőlünk, 20on évesektől h mindent csináljunk, m különben senkik vagyunk... szülőktől, tanároktól, állásinterjún mind-mind ezzel találkozom...
10. hte23
2011. ápr. 19. 11:27

Gondolod nekünk nem azt mondták?

Minden korosztály találkozik ezzel: Ezek a mai fiatalok.

Nem azért vágytok tökéletességre.

Hanem azért, mert a környezet ezt várja tőled.

A munkáltatók: minnél kevesebb bérért dolgozz minnél többet. Közben keress mellékesen, mert a fizetésből nem élsz meg. Közben felelj meg a saját magad elvárásainak, a párdod elvárásainak, aztán a gyereked elvárásainak.

Legyél jó munkaerő ( napi legalább 10 óra + túlóra ha kell - amit nem fizetnek ki )

Legyél jó feleség. (csinos, szép, ápolt és a szex is oké legyen )

Legyél jó anya: legyél ott az ovódában - iskolában nyilt napokon. Hozzad - vigyed a gyereket iskolába, nyelvórákra, edzésekre. Mellette még tanulj vele otthon, játszatok és kiránduljataok.

Legyél jó háziasszony: legyen tiszta ruha, tiszta lakás, meleg étel az asztalon.

Van még valami?

Valamiről le fogsz mondani. Én a tiszta lakásról mondtam le. Ma már a házastársamról is.


És nem vagyok fiatal. 49 éves vagyok. De ezen én is átmentem.

Kivétel. Nekem még akkor nem volt lehetőségem nyelvórákra járni. Nem volt diákmunka annyi. Nem tudtam egyetemre,főiskolára menni( nem is akartam, mert a szüleim nem tudták volna finanszirozni )

18 évesen már dolgoztam. Mellette tanultam és fejldőtem. Sajnos nem eléggé.


Ti azért nem kelletek munkaerőnek mert nincs tapasztalat. Mi azért nem mert tul sok a tapasztalat, többet kellene nekünk fizetni, viszont a legtöbbünknek nincs nyelvtudásunk. Ez nekünk kimaradt. Akkor éppen gyereket neveltünk és megpróbáltunk tökéletesek lenni.

Nálunk hab a tortán: kiskoru gyerek. Ez is indok arra, hogy ne vegyenek fel dolgozni.



Tehát jó tanács. Ne törekedj a tökéletességre.

Inkább arra, hogy önmagad legyél.

Tedd azt és ugy ahogyan neked jó.

Ne akarj másoknak megfelelni.

Próbálj lazitani.

Nem leszel jobb ember attól, ha tökéletességre törekedsz.

Sőt. Előfordulhat, hogy évek mulva visszanézel és azt érzed, nem éltél, nem voltál boldog.

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook