Terhességmegszakítás után (beszélgetés)
Sziasztok ! Nem rég még boldogan irtam hogy babám lesz . Majd ezt meg osztottam a gyermek apjával is . Aki azt mondta neki nem kell a gyerek nem ronthatom el az életét. Ha kell be visz a korházba hogy biztos el vetessem . Nem mertem egyedül vállalni mert igy is 2 nagy fiammal maradtam itt egyedül. 5. én meg műtöttek a mai naoig vérzek . a korházat végig bőgtem mert én igen is akartam ezt a babát . mégis ugy bántak velem mint aki tömeg gyilkos. semmit nem mondtak csak du.4 kor haza küldtek. azt se mondták mit kell most csinálnom . kontrol meg ilyenek . mikor jön meg a következő. semmit. az érdekel a testem mikor gyógyul meg mert a lelkem sose fog ezt tudom. nem a sex része érdekel csak hogy a két gyerekem egészségesen tudjam fel nevelni. Tudtok segíteni .?
sziasztok
nemrég vt terhességmegszakításom, pontosabban már 12.-én vt 1 hónapja. Nemtudom mikor kell h normális megjöjjön. Vagy h megy ez az egész menstruáció most. Vagy el kell kezdenem szedni a gyógyszert és attól jön meg? Köszönöm a segítséget nagyon fontos lenne.
Műtét utáni teendők
A műtétet általában 2-4 órás megfigyelési idő követi, amely alatt az élettani funkciók stabilizálódnak (vérnyomás, vizelet), és a beteg saját lábán, kísérővel elhagyhatja a klinikát. Altatásban végzett műtétnél ez az időszak, 5-6 órára növekszik. A műtét utáni napon a betegeink többsége folytathatja mindennapi aktivitását, táppénz igénybevétele nem szükséges. Az átlagos gyógyulási idő 2-4 nap. Ekkora lesz a beteg teljesen terhelhető. Ez azonban csak szövődménymentes esetekre vonatkozik. Gyulladásos szövődmény elkerülése érdekében, legalább 3-4 hétig tartózkodjon a szexuális élettől, a tampon használattól és az ülőfürdőtől. Műtét után 4 héttel kontrollvizsgálatra kéjük vissza.
sokan már másnap elmennek dolgozni
Sziasztok !
Másfél hete volt művi terhességmegszakításom .. Azt szeretném kérdezni tudja e valaki, hogy mikor mehetek ismét dolgozni . Kontroll vizsgálat előtt semmiképp nem mehetek ? Még kicst vérzek ..
Köszönöm válaszotokat !
Kedves Scathach!
Hát, nem is tudom..... Vagy nagyon fiatalok vagytok még mind a ketten, vagy te vagy egy kicsikét jóhiszeműbb a kelleténél.
Szerintem, ha egy pár úgy dönt, hogy nem akarja a közös gyereket, legtöbbször igen hamar vége lesz magának a kapcsolatnak is.
Nem ismerem sem téged, sem a párodat, lehet hogy egy csomó mindent nem tudok az okokról, de ez nekem furcsa. Egy pasi legtöbbször vagy mindenestől akar egy nőt, vagy sehogyse. Ha az van, h "Te kellesz, de a gyerek nem", akkor legtöbbször - mondom legtöbbször, nem biztos, h nálatok is így van - az a pasi nem is szeret igazán. És ha ez így van, akkor TÖK MINDEGY, hogy mit teszel, így is úgy is eltávolodtok.
Ez olyan szomorú...az én páromnál szóba se jöhetne ilyen indok,hogy nincsen pénz felnevelni egy kis életet ami kettőnkből teremtetett...inkább dolgozna bármennyit,nem engedné hogy ilyet tegyek,és én képtelen is lennék rá.És azt hiszem ettől igazán férfi,gondoskodik a családról és stabil hátteret nyújt,és én talán ezért IS szeretem.Mert bármilyenek a körülmények,ha a két szülőnek van miből élnie,akkor ott egy gyermeknek is meglenne a legszükségesebb.Persze ehhez nagy önzetlenség és némi lemondás is kell!Mi így gondolkodunk,mások máshogy és ezt elfogadom.Kicsit meglepődtem a kérdésen én is mint Ági28,de mindenki másképp dolgozza fel a történéseket az életben,kinek mi segít...Szerintem várd ki a kontroll vizsgálatot,nehogy nagyobb galiba kerekedjen.Mindenesetre neked sem lehet könnyű,és bár nem értek egyet az elveiddel,kívánok neked megnyugvást!
Igazad is van, meg nem is. Én sajnálom azt a kis életet nagyon. Érdekel milyen lett volna hogy néz ki meg ilyenek. Meg annyi talán úgyis lett volna mindig amennyi kell. Persze ott a másik dolog, hogy az ember szeretné a gyerekét jólétben felnevelni, örömmel várni és én amúgyis elég gyerekcentrikus vagyok. Én mire annyi idős leszek mint te (most 21vagyok) már mindenképp szeretnék babát, és lehetőleg a mostani páromtól, mert nagyon szeretem, és bár nem tökéletes ő sem, ahogy természetesen én sem, vele szeretnék maradni. Viszont az eltávolodás tényleg bármitől lehet független az abortusztól is. Én úgy hiszem ez most elég nagy próbája a mi kapcsolatunknak, és nagyon tisztelem azért őt, ahogy mellettem áll. Bár jobban örültem volna ha örül a babának, de megértem és elfogadom az érveit.
de fontos, na elmagyarázom. befeküdtem abortuszra, mert ugye nincs miből felnevelni a babát...feltették a laminariát, hajnal 5re elvetéltem tőle, majd 7kor azt fejezték be...
véleményem amivel sokan nem értenek egyet: Jobb egy abortusz, mint egy felelőtlenül megszült baba
nem mintha fontos lenne, de nem azt írtad hogy elvetétél ?
Nem akarok beleszólni. Csak a saját tapasztalatom írom le. Ha nem akarod nem olvasod. A tablettákkal hadilábon álltam én is. Szedtem is, de nem bírta a szervezetem. Teherbe estem. A barátomnál szóba sem jött h megtartsuk, neki "jó poén" volt, h apa lehetne. Elvetettük. Ennek már jó pár éve. Nem gondolok rá, hogy hány éves gyerekem lehetne. Arra viszont igen, hogy örülök, h nincs már közöm ahhoz az emberhez. Nem egyszerű eltávolodás volt. A hátam közepére sem kívánom, h lássam. Remélem, hogy egyszer újra megadatik, h gyerekem lehessen, egészséges, és boldog baba. Persze megfelelő anyagi körülmények között. Bár néha az is megfordul a fejemben, h erre a világra nagyfokú önzőség gyereket a világra hozni. Ez más más téma... Ha eltávolodtok, akkor az bekövetkehzetett volna máskor és más miatt is.
Ezt valahogy sosem lehet kiheverni. Az ember elképzeli, hogy majd megházasodik, és mindketten akarnak babát, és amikor meglátja a tesztet boldog lesz és örülnek. Védekeztünk rendesen, hormont betegség miatt nem szedhetek, ezért pharmatexel, 3évig semmi, majd valahogy terhes lesz az ember...párja nem akarja mert nincs anyagi háttér, én akartam volna, de páromnak volt igaza, segélyből nem lehet gyereket nevelni, és itt az egyetem is. Na ez az amit valahol soha nem lehet megérteni és feldolgozni, és pláne nem lehet rájönni arra, hogy mért....és már hiányzik az intimitás, plusz attól is félek, hogvy eltávolodunk egymástól.
Ha már ilyen kedvesen kéred, h fogjam be a szám, megteszem. Nem azt mondom, h nem hiányzik, és a lelkisérülés miatt ne szexelj! Persze, kell, csak először is a testednek kell rendbejönnie. Az pedig nem fog menni, ha mint az előttem író Rita írta elkapsz valami fertőzést, vagy ha a dokid nem volt a helyzet magaslatán, ami sajnos sokszor későn derül ki! Úgyhogy előbb győződj meg arról másik orvosi vizsgálat után, h minden rendben van-e a méhedben, aztán jöjjön a lélek. Vagy egyszerre. Remélem kihevered, és benn sem lesz baj.
szia
Ha minden igaz szexelni azért nem lehet nehogy elkapj valami fertőzést( nem annyira zárt még a méhszáj)
orgazmusod másmódon miért ne lehetne?
és igenis 3hét után kezd hiányozni, attól függetlenül, hogy fáj ami történt, és mindig is fájni fog. De akkor ha így állunk hozzá a dologhoz, megszakítás után soha senki se szexeljen többé...
Engem minden érdekel, és erről sehol sem írnak, ennyi. Jelenleg más izgat ez egyértelmű, de folyton hátra sem nézhetek, és amíg nem tudsz semmit rólam, vagy válaszolj a kérdésre vagy fogd be a szád
Téged egy megszakítás után az orgazmus izgat a legjobban?
Sziasztok!
Én azzal a problémával fordulok hozzátok, hogy átestem egy terhességmegszakításon, illetve elvetéltem, és azt fejezték be. Az orvos azt mondta, 4hétig nem lehet szexuális kapcsolatom, viszont arról nem beszélt, más módon lehet-e orgazmusom. Tudtok erről valamit?
További ajánlott fórumok: