Tényleg elvehetik emiatt a gyermekemet? (beszélgetés)

ezért nem veszik el ne aggódj!!

én kisfiammal laktam albérletben alkesz apával,majd egyedül,vittem magammal takarítani,h kifizessem a csótányos albérletet (az írtás 1 heti fizumba került havonta),napi kapcsolatban voltam a családsegítő szolgálattal,volt,h adományt kértem/kaptam,h legyen mit enni a kisfiamnak,de azt mondták,amíg mindent megteszek senki nem veszi el,még csak környezettanulmányra sem jöttek ki soha

ehhez képest a te helyzeted szerintem még ideális,szóval ne aggódj!!

Egyébként van aki semmit nem vasal!

A mai világban már mindenki csak rohan, dolgozik, gyereket nevel, stb. Egyáltalán nem vethető semmi a szemedre! Ne aggódj!!!

Kedves egy anyós lehet és remek nagymama sőt remek anya lehetett...Képes lenne egy pici babát elszakitani az anyjától. Csak gartulálni tudok. Csak mert volt némi vasalnivaló..Jó háziasszony lehet ha annyit nem tud,hogy néha a vasalnivaló összegyülik és egy kis szobában már 2 pulcsi meg 1 gyerekjáték is úgy hat mintha rendetlenség lenne,pedig nem.

Na szóval nem,nincs félnivalód.

Marhaság az egész, amiket mond Rólatok!

Ezek miatt sehol nem vesznek el gyereket! Küldd el a jó ....-ba!

Konkrétan meg lehet családgondozót kérni, aki pont a problémás családokat kíséri figyelemmel, hogy "képben" legyen a helyzetről.

De ez nálatok, ha tényleg "csak" annyi van, amit leírtál eleve szükségtelen.

Akkor minden második családnál lenne. Nem a hoxás rongyrázásból kell kiindulni, itt a főváros közepén is kb. minden második család ilyen helyzetben van, mint ti.

De valóban, a védőnő tudjon a dologról. Ha meg nagyon erősködik az anyós, pereljetek ti zaklatásért. Vagy legalábbis fenyegessétek meg vele...

Ugyanmár!

Nekem még a harmadik is egy pici szobába született. Ennek ellenére mintacsalád voltunk a védőnő szemében. Nemhogy emiatt nem piszkáltak, de még dícsértek is.

Tudod te, hány család él tartósan egy szobában, akár komfort nélkül is?

Nagyon tele lennének a gyermekotthonok...

Pláne, ha egyértelmű, hogy ez egy élethelyzet éppen, és nem életcél. Nekem akkor ez azért volt, mert még egyetemre jártam, fiatalok voltunk.

Azóta már másként van. De jó volt, hogy akkor összehúztuk magunkat, elfogadtuk a szülői segítséget, mert így tudtunk megerősödni, továbblépni.

Férjem kiosztotta, de nem az a könnyen leállítható típus. És nem lehet rá észérvekkel sem hatni sajnos :(

Anyunak még nem mondtam, mert előbb tudni szerettem volna, hogy lehet-e alapja a fenyegetőzésének vagy nem.

Sajnos nem tudom a lakás méretét, de a mi szobánk kb 15 nm lehet. Anyuék laknak egy jóval nagyobb szobában és hugom egy kisebben. Ezeken kívül van konyha, fürdő és egy kis nappali.

Természetesen tisztaság van mindenütt, csak néha kisebb kupi.

Védőnő volt kint családlátogatáson, mert a korábbi védőnőnk kérésére felkerestem azt a hölgyet, akihez itt tartozunk körzetileg. Ő jött ki látogatni.

A férjed mit szól a saját drága anyukájához??

Egyébként teljesen kizárt hogy elvegyék a gyereket, de még az is kizárt, hogy elinduljon az ügy. Se az albérlet, se az egy szobában élés, se a vasalnivaló, se a hozzátáplálás nem indok, sőt, ezekkel mind ki is fogják röhögni anyósod, ha előadja valami hivatalos helyen.

Egy percet se aggódj!!!

Senkinek semmi köze ahhoz, hogy albérletben vagy saját tulajdonú házban laktok-e. A lényeg, hogy ne omoljon be a fal, ne lógjon a penész a mennyezetről, legyen tisztaság!

Amíg a gyerek jól fejlődik testileg és lelkileg, kiegyensúlyozott, teljesen mindegy, hogy ki van-e vasalva a lepedő, amin a szülei alszanak.

Mellesleg az, hogy 3-an vagytok egy szobában, szintén nem szempont: sokaknak van lehetőségük saját gyerekszoba kialakítására, mégis úgy döntenek, hogy főleg az elején még velük egy szobában (esetleg egy ágyban) aludjon a gyerek.

Ha anyósod a legközelebb belekezd ebbe, mondd meg neki, hogy csak akkor foglalkozzon a ti dolgaitokkal, ha segíteni akar. Ha meg nem, akkor minek!

Én anyósom pont ugyanilyen: előbb jut eszébe vádaskodni, kritizálni, pletykálkodni, mint megkérdezni, hogy tud-e segíteni valahogy...

Katinkaboszi, nagyon jó ötlet a környezet értesítése, mire készül az anyós. Legalább nem ér senkit váratlanul.

És már valaki leírta, hogy a gyermekorvost, védőnőt,családsegítőt, a gyámügyet meg kellene keresni, hogy van-e okuk félni.

Elméletileg nincs félnivalójuk, a gyakorlat néha tud csodákat tenni, na nem igazi tények alapján természetesen. Mi olyan albérletben éltünk az első gyerekemmel, ahol még fürdőszoba sem volt.