Teherbe esés amikor csak a nő szeretne babát.... (beszélgetés)

A nem kívánt terhességet, csak úgy lehet kivédeni ha nincs szex!

Amúgy sztem bármilyen módon megtörténhet, szóval....és amit írtál igaz, ha két nemzőképes egyén összejön, bizony már az első együttlétnél megtörténhet a baj...

Megesik az ilyen is...

nekem volt egy kapcsolatom, alig jártunk amikor terhes lettem, még két hónap sem volt, persze azelőtt már mi jól ismertük egymást, lehet ítélkezni most fölöttem, terhes lettem aztán elvetettem, mert egy pár hetes kapcsolatra nem akrtam a páromat olyan helyzetbe hozni, ami nem volt jó számára, megjegyzem védekeztünk óvszerrel, mert nem akartunk bajt, aztán mégis megtörtént az amit soha nem hittem, hogy velem is megtörténik, nem azt mondom, hogy büszke vagyok erre a lépésre, de megtettem,mert nem akartam senkit olyan helyzetbe kényszeríteni amit nem szeretne...DUREX márka állítólag nagyon jó, velünk mégis megtörtént a baleset ennek ellenére is...ha Amerikában éltem volna jó pert akaszthattam volna e cég nyakába...ilyen eset is van sajnos...de mégsem csesztem ki a sráccal, mert nem akartam a gyerekkel manipulálni...

Már írtam, hogy a nő beadja a férfinak, hogy szed gyógyszert, aztán ha teherbe esik előadja, hogy véletlen és gyógyszer mellett esett teherbe....vannak ám ilyen furfangos nők, a gyerekért bármit, aztán meg ott marad egyedül...egy gyermeknek igen is kell apa, mert apa nélkül annak a gyermeknek milyen lesz az élete?

A párommal 6 éve élünk együtt még nincs gyerekünk, mert párom még úgy gondolja várjunk, jól néznénk ki ha én átverném a páromat, mit érnék el ezzel? SEMMIT...én azt mondom türelemmel sokkal többre megyünk, hisz mindkét félben meg kell érjen a gondolat, hogy igen jó volna egy kisbaba...és akkor nincs konfliktus, hisz mindketten akartuk és annál nagyobb boldogság szerintem nem létezik egy pár számára:)

Nekem az a véleményem, hogy mindkét félnek kell akarnia azt a gyermeket, különben az a kapcsolat halálra van ítélve, habár a magyar nők körében gyakran operálnak a nők egy váratlan terhességgel, hisz a férfi abban a tudatban van, hogy párja szed gyógyszert, aztán a nő pofátlanul elé áll, hogy szívem a gyógyszer mellett estem teherbe, az ilyen nő aljas...én ezt elítélem úgy ahogy van!

Olyan nincs, hogy a férfit kihagyom ebből a tervből, mert ez undorító az ilyen nőm egy számító, nem is gondol másra csak magára, aztán meg félre áll a kis szája ha a férfi azt mondja neki, hogy vége...meg is érdemli az ilyen nő.

Az utolsó mondatoddal nem értek egyet, ugyanis nem vagyok képes mindenre. Megtehettem volna, megtehetném most is az aljaskodást, épp csak a férjem ennél sokkal fontosabb.

Vagy több gógyim van, mint a te ismerősödnek.

Szerintem ez a sztori azért bizonyos intelligencia szintet is mutat.

Nálunk épp fordítva volt: a párom akarta, én még nem. De nem babrált a bogyóval, vagy játszotta el, hogy "hoppá". Várt türelemmel. Már a második babánkat várjuk, boldogan...

Láttam én már példát mindenre: arra is, hogy "véletlen" terhes lett a lány, és azóta is boldogok, és arra is, hogy emiatt mentek szét. Nem tartom jó, felelős megoldásnak...

A babát megint azért mondja úton útfélen minden ismerősének, amióta meghallotta amint telefonon beszélgettem a munkahelyem személyügyisével, hogyan kell számítani a ledolgozott munkaviszonyt a gyes tekintetében. Azóta nem lehet lerázni, állandóan jön faggatni minden héten, hogy "Na volt akció? Megjött már?" Teljesen rágörcsölt a témára, mindenben csak azt látja. Mindenkit már teljesen kiborít, legfőképpen a párját, aki érzi, hogy át lett verve: nem az ővé volt a baba...

Bocsánat, hogy hosszúra sikerült, de meg kellett osztanom, hogy lássátok, aki gyereket akar mindenre képes nem foglalkozva vele, hogy a másik fél szeretné a gyermeket vagy sem.

Én is tudok ilyen történetet.... a szomszéd lánnyal esett meg. 5 éve van együtt a párjával, és most tavasszal teherbe esett. Ő is és a barátja is segélyen vannak, a fiú szüleinél laknak, ahol a fiú anyja közmunkán van, a fiú apja pedig ugyanúgy segélyen. Néha az apa és a fiú elmennek napszámba, de azt inkább a nyári időszakban. A fiú mondta, hogy jó lenne már egy gyermek, de nem szeretne "szegénységre", esetleg akkor ha lenne munkahelye, vagyis nem segélyből kellene pelenkát venni stb... A lány úgy gondolta, ha terhes lesz, hátha majd a fiú örülni fog és megtartsák a babát nem törődve semmivel. Hát nem így lett. A fiú nagyon ideges lett, mivel hogy nem szeretne gyermeket olyan körülmények közzé ahol most vannak. Több számlájuk el van maradva, mindenhol csak a részletfizetést kérik, de ha mégis van egy kis pénzük, akkor azt 3 nap alatt eltapsolják felesleges dolgokra pl: sör, bulizás, gyorskajálda.

A lány hozzám jött át terhességi tesztet kérni, akkor egy halvány csík volt. Azt mondta hogy 28-29 naposak a ciklusai, és meg is mondta, hogy mikor voltak együtt, hogy számoljuk ki mikor foganhatott, kiváncsi rá mennyi idős lehet a terhessége. Érdekes módon a ciklusa 4-5 napja körül voltak együtt, úgy hogy akkor este nálunk iszogatás volt mindketten ittasak voltak és ő, és a fiú állítása szerint is megszakítással védekeztek. Azután már csak a menstruációja előtt 2 nappal voltak együtt, akkor nem foganhatott meg, mivel az utolsó együttléthez képest 4 napra már pozitív tesztje volt.

Az ő peteérése akkor valószínűleg nem a ciklus közepén lehetett, hanem jóval előtte, vagy akkor, amikor éjszakai munkát vállalt a barátja, hogy másnap legyen az asztalon ennivaló, akkor a lány az utolsó 500 Ft-ot is elvitte a falu kocsmájába.

Hogy tényleg a párjától fogant a gyermek, azt már nem tudjuk meg. A fiún állt a döntés, de ő elmondta, hogy úgy érzi, nem az övé a gyermek. Így megmondta a lánynak, vagy elvetetik, vagy akkor hazaköltözik a szüleihez és csinál amit akar. Azóta a lány már megint babát szeretne....

Hül.e az a nő,aki erre vetemedik,így meg is érdemli későbbi sorsát!

Azok az idők elmúltak szerencsére,amikor gyerekkel meg lehetett fogni egy palit!

Egy nő 2 dologra képes mindenáron. Ha szeretne gyermeket és amikor nem.

Én nem tartom fair dolognak senkivel szemben sem ráerőszakolni egy életet ha ő azt nem akarja, nincs felkészülve rá. Nincs joga ehhez egy nőnek sem ahogy ahhoz sem, hogy egy gyermekkel láncolja magához a férfit, bár ez már nem szokott bejönni.

Nekem barátnőm van majdnem hasonló helyzetben, ő nagyon szeretne még egy babát, a párja viszont nem. ill. hol hajlik rá hol nem. Barátnőm is elgondolkodott hogy sunyi módon kicselezi a párját, de végül átgondolta és inkább megvárja amíg a párja úgy érzi felkészült még egy csemetére.

Nekem nincs ilyen ismerősöm. Azt megértem, ha valaki nagyon szeretne gyereket, de a párját nem vezetheti félre. Az sokszor nem vezet jóra. Akkor párt kell cserélni, nem kicselezni.

Én akartam gyereket és szerintem ha a Párom másként látta volna, akkor talán megpróbálom rábeszélni, de kicselezni soha nem cseleztem volna.