Tegnap elveszett a nagymama! (beszélgetés)

köszönöm a klisét, örülök, hogy néhány sor elolvasása után erre az esetre is rá tudtad húzni az örök igazságot, hiszen nyilván nem léteznek az életben patthelyzetek szerinted.

szívesen venném a segítségedet, hogy ugyanezt megértesd nagymamával is... aztán fél óra múlva újra megpróbálkozhatsz vele, amíg ki nem lépsz az ajtón :)

sajnos ezután a pár sor után is lehetetlenség az egészet egyben látni

a maximálisnál is jobban félreértettél! csak ennyi itt a probléma. ugyanis hajkurászod, hogy az átlag család nem vállalja az idősebb gondozását, mert így meg úgy.

azt próbálom megértetni veled, hogy itt, a fórumban nem erről az átlag családról van szó. legutóbbi esetnél is a veje azonnal rávágta a feleségének (lányának), hogy akkor hozd el vidékre.

ezt veszed te vitának, holott csak az értelmezési problémádról van szó, vagy arról, hogy azt hiszed, azon kívül, amit te ismersz, nem létezik más.

tudod, bárcsak erről lenne szó! egy családot sokkal könnyebb munka lenne meggyőzni, hogy gondoskodjanak az idős családtagjairól, mint ezt a nagymamát, kombinálva a feledékenységével!

igen sok család épp ezért nem vállalja mert teher.

Viszont ez nem valami betegség? ez az elmászkálás...mert nekem ez rémlik, hogy erről már hallottam olyan szinten, hogy ez valami betegség, doki látta már? nem tud esetleg erre egy szakember valami konkrét javaslatot, ötletet adni? vagy csak megy a vállrángatás a doki részéről is, hogy oldja meg a család? nem lennék meglepve...

köszönöm, nem bántottál meg, mert nagyjából már minden fűszálba és véleménybe kapaszkodom, holott nem is az én nagymamám

a család teljesítené a kötelességét, gondoskodna róla, megoldható lenne, hogy vidékre a lányához költözzön, de a gond ott kezdődik, hogy nem akar.

kényszeríteni kellene és 24 órás vészkommandó kellene mellé mozgásérzékelővel, mert éjszaka ha felébred, akkor is elmászkál!! sötétben! mert este ugyan lefekszik nyugalomban, de mikor felébred, nem emlékszik a tegnapra és látja, hogy nem ismerős helyen van, felkel és járkál egész este. nem alszik, már reggel teljesen ki van bukva és akkor ez menne egész nap.

ez a probléma akár bentlakásos otthonnal, akár a lányánál.

és igen, emberből van ő is és nem azért van még mindig egyedül, mert nem tett volna a család már valamit érte. de ilyen helyzetben nem tudunk egy nekünk is jó, neki is jó, de főként emberi (!) megoldást találni.

arra sosem gondoltam, hogy jobb lenne neki a halál, mert tőle is kaptam a páromat... ami pedig vele kapcsolatos, azt éltetem!

szia! lehet nem tetszik majd a véleményem, de én úgy gondolom, hogy a felmenőinknek tartozunk annyival, ha ilyen állapotba kerülnek, akkor mi vigyázunk rájuk! ők is pelenkáztak, etettek, stb baba korunkban, az öregség is ugyanaz, mint a babakor. Sajnos már magatehetetlenné válnak, nem tudnak magukról gondoskodni, akkor is szükség van a felügyeletre, ha nem akarják. Ezek szerint már nem teljesen tiszta az elméje, nincs tudatában annak mi zajlik körülötte(még ha vannak is tiszta pillanatai).

A szomszédunkban egy 97éves !!! néni lakik, fizikailag toppon van, naponta megy a boltba, viszont olyan dolgokat csinál, ami miatt már régen gondoskodnia kellett volna róla a családjának, akik messze laknak innen, nemhogy hetente, évente 1-2x nyitják rá az ajtót. Mi meg attól rettegünk mikor gyújtja fel a házat, mikor csinál valami olyat, ami a szomszédoknak is árthat. Szégyen gyalázat, hogy a családja nem akar vagy nem tud gondoskodni róla. Mi írtunk most a hivatalnak, hogy vegyék már gondozás alá, mert tragédia fog történni....

szóval úgy gondolom a ti kötelességetek(a családé) gondoskodni róla,akkor is, ha nehezen megoldható...ez jár neki, ő is emberből van. És igen ilyenkor sokszor érzi azt valaki, hogy jobb lenne neki a halál, de amíg nem ragadta el a halál a családnak kellene őt támogatni.

és most tényleg nem akartalak megbántani

[link]

nálunk a faluban már nem 1 idős néne vagy bácsi csavargott el és már csak akkor találták meg amikor már késő volt.mindegyik időskori butulásos volt.

a családból még én tudom azt a legjobban, hogy kell valaki mellé, aki figyel rá

mégis lehetetlennek tűnik, mert se lányát, se egy ebédhordót, se a szomszéd nénit nem fogadja el, azaz se rokont, se idegent, se barátot...

nem arról van szó, hogy nem lehetne kényszeríteni a nagymamát ilyen megoldásra, de az embertelen lenne neki, ismerve őt. nagymama, szeretjük őt és ezzel nem igazán tudna egyik szívünk sem nyugalmat találni, ha ilyen rákényszerített helyzetből menne el, mármint végleg, mert tudjuk, milyen szenvedés lenne neki.

de tudom, a kisebb rosszat kell választani, de erre egyelőre nem hajlandó a lánya (anyósom), mert tudja, hogy ott nemcsak a legproblémásabb bentlakó lenne, hanem a nagymama is megháborodna :(

gyógyszereket elfelejti bevenni, lánya nem tud minden nap feljárni bevetetni, ápoló pedig nem tudja beadni neki, mert nem engedné.

Létezik orvosság, ami ideig-óráig segíthet. De idővel azt is elfelejti majd bevenni. Sajnos ez az állapot csak romlani fog és nem csak magára, hanem a lakótársakra is veszélyes lehet, pl. ha a gázt nyitva hagyja. Az én Mamikámal is ez volt a helyzet. volt egy néni, aki járt hozzá és anyukám is minden nap ott volt, de egy idő után a gázcsapot pl. már el kellett zárni, hogy nehogy baj legyen. Kell a felügyelet! Lehet, hogy nehéz olyat találni, akit elfogad, de nem lehetetlen.

Orvos, orvosság, ápoló...sok türelmet és kitartást kívánok!

igen, sajnos ez a baj, hogy a szomszéd néni kevés :( mert mire veszi a fáradtságot, hogy aznap bekopogtasson, addigra már megtörténhetett a probléma.

nem beszélve arról, hogy egyszer kórházba is került, mert egy csőcselék leütötte hátulról a pénztárcájáért :(((((((((((((

nem emlékezett a nevére, címére sem

egyszem lánya igazgató egy iskolában, sajnos nem az a munka, amit csak úgy ott lehet hagyni.

vidéken, nem-otthon pedig 2-3. nap után viszont szinte visszatarthatatlanul buszra akar szállni, hogy egyedül hazamegy! és talán még rendben lenne, ha nem a város közepén, hanem a ház előtt tenné le a busz! de még haza kell jutni, ami saját otthonból kilépve is probléma

nem fogadja el az idegent. sokszor még a nénivel is összeveszett, aki ismerős barát és szomszéd, amikor ilyen megkeveredős pillanatai voltak, akit megkért a lánya, hogy félszeme rajta legyen