Te tudtad 12-14 évesen, mi leszel, ha nagy leszel? (beszélgetős fórum)
38. Ramcsika
2018. jún. 14. 19:21
Igen határozottan tudtam, hogy mi szeretnék lenni, de sajnos nem az lettem.
37. l.luiselotte
2018. jún. 14. 18:00
könyvtáros szerettem volna lenni> érettségi után a könyv társzaknak nem voltak jó paraméterei,felvettek aránya stb, igy szintén humán szakokból felvételiztem> Jogász lettem, erre egyáltalán nem gondoltam gyerekkoromban, családban nem voltak ilyan tradiciók ( anyai dédapám unyan ügyvéd volt, de inmkább elrettentő példa. mert munkájából kifolyólag megölték, lelökték egy hidon a Dunába és belefulladt !!! ) Csak a felvételi tárgyak alapján, sikerült, ebből jól érünk kb 20 évig. de elég volt. van még történész diplomám - rendszerváltás után, amikor már simán lehetett több diplomát szsrezni - de ebben soha nem dolgoztam. Ebből kifolyólag hivtak ujságírónak, de én kutatni szerettem volna -abból meg nem lehetett azidőtájt megélni, ha az anya családfenntartó, szülőt gondozó volt egyszemélyben.
Most jogi melóm mellett családfakutatással foglalkozom .Tizenéves koromban erról sem tudtam, hogy pontosan mit jelent.
Végül humán vonalon mjradtam annak ellenére hogy én voltam a legjobb matekos az osztályban.
Viszont a papiralapú könyvek imádata halálomig meg fog maradni.
36. 401f36ab4a
2018. jún. 14. 16:09
Igen, tudtam, hogy az irodalom és a történelem vonz, ezekkel a tárgyakkal akartam tovább foglalkozni.
2018. jún. 14. 12:04
nem tudtam
34. globus
2018. jún. 12. 17:22
Tudtam és az is lettem. Remélem, innen megyek nyugdíjba.
33. 3d71aa27e8
2018. jún. 12. 17:21
Akkor azt hittem tudom, de nem az lettem.
32. 31bc25d879
2018. jún. 12. 15:45
igen és az is lettem
31. boldogzokni (válaszként erre: 30. - Gigi>)
2018. jún. 12. 10:13
Kik voltak azok az "okosak"?
30. gigi>
2018. ápr. 17. 12:50
Azt tudtam,hogy mit szeretnék. De sok köszönet nem volt benne. Más felé tereltek,mert az "okosak" megmondták,hogy alkalmatlan vagyok arra amit én szeretnék. Aztán peregtek az évek,és végül az lettem ami mindig is szerettem volna,de hosszú út vezetett idáig. Ezúton is köszönöm azoknak akik nem biztak bennem,ők tettek erőssé. Be bizonyítottam,hogy de igenis alkalmas vagyok arra amit mindig is szerettem volna.
29. Dominó123
2018. ápr. 17. 12:04
11éves korom óta készültem jogásznak...saját elhatározásból volt meg hogy a város elit gimije majd az egyetem..abból is megvolt hogy melyik. most az államvizsgáért küzdök évek óta..addig minden elsőre ment...egyelőre nem dolgozom a területen...de még mindig szeretnék
28. PöttyösPanka (válaszként erre: 27. - Ab61752c45)
2018. ápr. 17. 10:53
Nos igen, gyakran ha valakinek nagyon kell a pénz, ezért muszáj dolgoznia, akkor beleragad ebbe, és élete végéig muszáj folyton dolgoznia, mert mindig kell a kevés pénz, amit a munkájáért kap. Aki meg rááldozhat pár évet a tanulásra még akkor is, ha húsz négyzetméteren kell osztoznia öt másik emberrel, és jóformán nem jut csak vajas kenyérre, az később pár év alatt megkeresi annak a többszörösét, amit a tanulásra fordított évek alatt keresett volna.
27. ab61752c45 (válaszként erre: 5. - PöttyösPanka)
2018. ápr. 17. 10:46
engem az irodalom,történelem,biológia érdekelt.de hát a gimnázium után pénzt kellett keresni.
26. Hmkati
2018. ápr. 17. 10:46
7 évesen lett volna, bocs.
25. Hmkati
2018. ápr. 17. 10:39
= évesen apám temetésén kijelentettem, hogy segíteni fogok embereknek, hogy ne sírjanak. 11 évesen tudtam, hogy ápolónő leszek, mert gyorsan munkába állhatok, s tudok segíteni édesanyámnak, hogy talpra álljunk anyagilag. Később szerettem volna még tanulni. De közbeszólt a sors és csak 4 évet dolgozhattam ápolónőként. vágyam teljesült csak a betegség véget vetett mindennek.
24. 78c638d9b8
2018. ápr. 16. 15:37
Tudtam, de nem az lettem. 🙁
23. 478149197a
2018. ápr. 15. 18:43
Igen
22. Jasmine24
2018. ápr. 13. 12:39
Nem, de mar akkor is forditva irtam le a vevem (keresztnev elol vezeteknev hatul), mintha tudtam volna, hogy ez lesz majd a megszokott szamomra felnott koromban. Azt is tudtam, hogy kulfoldre koltozom....bejott.
21. vica66
2018. ápr. 12. 22:38
Még most se tudom..., pedig rég elmúltam 14... :)
20. loch ness
2018. ápr. 12. 21:17
14 évesen még nem tudtam, de 16 évesen igen: tanár akartam lenni, hogy főleg azoknak segítsek, akiknek nehéz valami miatt a tanulás, a családi helyzet, stb. Aztán, mikor mindent elvégeztem hozzá, és elkezdtem tanítani, kiderült, hogy valahogy mégsem vagyok igazán tanáralkat. Szörnyű érzés volt, hiszen erre tettem fel az életemet. Aztán hála Istennek "szembejött" velem egy olyan szakma, amiben igazán otthon érzem magam, és nagyon örülök, hogy belecsöppentem, azóta is abban dolgozom. Sőt, "vén" fejjel, úgy látszik, a pedagógusság is jobban megy; most hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozom, ha nem is iskolában - de így még jobb is. Úgyhogy elmondhatom, hogy visszakaptam a kamaszkori álmomat, és kaptam hozzá még egy olyan szakmát, amit igazán szeretek, és amiben elismernek.
19. Ramcsika
2018. ápr. 12. 19:22
Igen, de nem az lettem!
18. lapbarna (válaszként erre: 1. - Boldogzokni)
2018. ápr. 12. 18:59
Hatodikban fodrász szerettem volna lenni.
17. Shadow Angel
2018. ápr. 12. 18:57
Igen... óvodás koromtól egész az egyetemi felvételiig, ahova végül nem mentem el... a szóbelire.
Elvégeztem egy olyan főiskolát, ahova nem kellett felvételizni, pontduplázással felvettek...
És teljesen más munkakörben helyezkedtem el, ahol azóta a második iskolám járom.
Bánom is és nem is...
16. Channa* (válaszként erre: 9. - Globus)
2018. ápr. 12. 17:54
Az igaz, hogy 14 évesen kellett jelentkezni (nekem 13, mert nyári vagyok:)), de pl. én minden más akartam lenni, mint amire jelentkeztem végül. Rendőr, katona, festőművész. A jelentkezésre kialakult bennem, hogy festőművész leszek, de az osztályfőnököm beleszólt, így a szüleim ruhaipariba írattak be. 1 percet nem dolgoztam a szakmámba, mert elmentem közgazdaságiba, majd főiskolára, azaz sem az én, sem a szüleim elképzelése nem jött be, hiszen az, hogy közgazdász informatikus legyek, senkinek nem jutott az eszébe:DDD
15. 31bc25d879
2018. ápr. 12. 17:08
Igen, és az is lettem.
14. Piroska52 (válaszként erre: 1. - Boldogzokni)
2018. ápr. 12. 14:57
én nem,
de,az egyik fiam ő igen,
10-évesen azt mondta ,,,vadászrepülőgép szerelő leszek,,,
az lett,21-éve kecskeméten dolgozik,
vadászrepülőt szerel,
13. 86d0584f0e (válaszként erre: 1. - Boldogzokni)
2018. ápr. 12. 14:35
Igen.
12. Valakivagyok1984
2018. ápr. 12. 14:32
Sajnos nem..ha elölről kezdhetném mostmár tudom,hogy sebésznek tanulnék..kár,h erre kesőn jöttem rá..
11. Dorottya92
2018. ápr. 12. 14:29
Igen..színésznő.
10. cebdd5a823
2018. ápr. 12. 13:22
Én építészmérnök szerettem volna lenni. Egyrészt abban körülbelül 10-12 éves koromtól biztos voltam, hogy mérnök leszek - ezt persze akkor még csak arra alapoztam, hogy a szüleim mérnökök, a nagyszüleim mérnökök... Aztán szerettem rajzolni is, szóval adta magát az építészmérnökség. Aztán tizenegyedikben tudtam meg, hogy létezik egy olyan mérnök is, hogy "ipari termék- és formatervező mérnök". Már a nevével levett a lábamról, meg azzal, hogy oda is ugyanolyan rajz felvételi kell, mint az építészeknek. Szóval terméktervező lettem és imádom :)
9. globus
2018. ápr. 12. 12:46
14 évesen már valamelyest körvonalazódott, hiszen be kellett adni a középiskolai jelentkezéseket. Gimnázium ilyen tekintetben "időhúzás", bár továbbtanuláshoz jó ugródeszka. Én érettségit + szakmát szereztem egy körben, nem az első vágyam volt, hanem második. Több évtizede benne dolgozom, azaz ha megengedik, már itt maradok.