Szülés - meghitten, nyugodtan:) (beszélgetés)

Drukkolok én is!

Jó, hogy találni erre partner dokit vidéken is, én nem tudom hogyan boldogultam volna itt helyben.

Huha, örülök, hogy írtatok, sajnálom, hogy nem vettem észre azonnal, remélem még nézegettek errefelé!

Gratulálok a babákhoz!

Otthoni szüléshez én nem vagyok elég bátor, az jár a fejemben, hogy mi van, ha baj történik, és nincs ott a megfelelő felszerelés, akkor perceken is sok múlik...

De hála égnek nem panaszkodhatok a kórházra sem:)

A budapesti Szt.Margitban szültem, végül ügyeletes szülésznővel, mégsincs egy rossz szavam sem:)

Majd írok még, de most megyek mert felébredt a kisemberem!

Most néztem csak, az utolsó hsz-om itt a születése előtti napon volt:D

Koszi! Reka is nagyon cuki. Tetszett a hintapacis kepe.:D

Az elsot meg Magyarorszagon szultem. A masodikat mar itt. Az otthoni szulesem nem volt v.mi szep emlek. Pedig gyors volt, komplikacio mentes. De persze fekudni kellett, vegig monitoroztak, gatmetszes (szerintem indokolatlanul, hiszen gyonyoruen tagultam), elvittek a babat, teletomtek tapszerrel a tudtom nelkul (cukros anyukak babainal ez otthon bevett szokas), mondanom sem kell, nem is tudtam szoptatni. Magyarorszagon tobbe nem szulnek, az tuti!

Szia Alexa! En elolvastam.:) Es mintha csak az en szulesemet irtad volna le. Sajnos nekem 2 nappal a szules elott lefujtak az otthonszulest, mert a cukrom magas volt, es meg akartak figyelni a babat. De a korhazban a szulesznok mindent az elkepzelesemnek megfeleloen alakitottak ki. A babat egy percre sem vittek sehova, nem volt vakito feny, nem vagtak at a koldokzsinort, csak mikor mar nem luktetett, nem furdettek, nem mertek, nem oltoztettek stb. Minden meghitt es nyugodt volt.

Most ismet babat varok. A szuleszno azt mondta, most mar nem engedi, hogy megint berangassanak a korhazba, ezuttal itthon szulunk.:)

Nagyon szépen leírtad a legfontosabb dolgokat. Én pont ezek miatt szültem itthon. Csodálatos szülésem volt, a picit se érte semmi trauma, a saját tempójában, a természet rendje szerint, a lehető leggyöngédebb körülmények között jött világra. Nem méregették, nem világítottak a szemébe, nem lógatták a csap alá. A karomba tették és jól betakargattak minket. A köldökzsinórt nem vágták el, csak amikor már nem lüktetett. A pici számára ismerős és megnyugtató szívdobogásomat hallgathatta, csak immár kívülről. Apukája is odajött, összebújtunk. A szülésznők olyan csendesen, észrevétlenül tették a dolgukat, hogy én simán átkerülhettem a szülés alatt abba a sokat emlegetett "más tudatállapotba", ami végig a segítségemre volt.

A lányom most 5 hónapos, hihetetlenül nyugodt, kiegyensúlyozott, semmitől nem fél, az idegenekre is azonnal mosolyog. Első pillanattól imád fürödni, őt senki se dugta csap alá. Az első fürdetés élményét sem tőle, sem tőlem nem vette el senki. Születése napján este csak nedves szivaccsal letörölgettem, másnap már én fürdettem. Nem öltöztették idegenek, miután hosszú órákat töltött meztelenül a karomban, én magam öltöztettem föl - milyen rossz lenne most arra gondolni, hogy az első ruhácskát nem én adhattam a gyerekemre! De tőlünk ennek a lehetőségét se vette el senki.

És az se mellékes, hogy 3,8kg-os babámat gátmetszés és sérülés nélkül hozhattam világra. Születése után másnap törökülésben szoptattam, a védőnő, aki kijött, nem hitt a szemének.

A szopizást is maga fedezhette föl a lányom, engedtük keresgélni, engedtük "játszani" a cicin, amíg - egyébként meglepően hamar, percek alatt - rá nem jött, hogyan kell szopizni. Azóta is anyatejes, soha nem volt szopigondunk. Nem sebesedett ki a mellem, mert a picinek engedtük, hogy megtanuljon szopizni. Nem 3 óránként kaptam meg egy szopira, hanem ha kérte, akár félóránként mellre tettem. Ennek eredményeképpen bőven van tejem, mind a mai napig igény szerint szopizunk.

Sokat tudnék még írni, de senkit nem akarok untatni. ha egyáltalán olvassa ezt valaki mostanság.:-))

Szia! Régen tetted fel a kérdést, látom, de most bukkantam rá a témára, talán még néha olvasgatsz errefelé és olvasod ezt is.:-)

Nem kell leszívni a babát, ha nem volt mekóniumos a magzatvíz. Ha tiszta, akkor semmi gondot nem csinál, a mekóniumos viszont valóban nem kerülhet a tüdőbe. Gyakorlott, hozzáértő szülésznők tudják ezt.

Találtam egy szülésznőt a Margit kórházban, aki nagyrészt alapból olyan körülményeket teremt a szüléskor, amilyet elképzeltünk:)

Egy mondata ütött szöget a fejembe, mégpedig: ha nem szívják ki a nyákot a baba orrából stb, és kitüsszögés helyett pl félrenyel, annak tüdőgyulladás is lehet a vége. Tud erről valaki valamit?

Szia!

A fórum nem csak nőknek szól, örülnék, ha apukák is írnának véleményt!:)

Néztem az oldalt, emelem kalapom előtted, hogy önerőből ilyen szépen alakítod, nekem tetszik!:)

Iwiwen is jártam, és igen, lassan megy, de alakul majd, és szívesen segítek a levelezésrészben később, ahogy mondtam:)

Lányok, ha érdekel benneteket egy kis "klubféle", szívesen megírom privátban, hogyan érhető el, ugyanezzel a témával foglalkozik, próbáljuk összehozni a szülőket akiknek bármilyen köze van a gyengéd szüléshez.

Sziasztok!

Kérdezhetitek, hogy mi a fenét keresek itt, nos lillenet és a köv. sorok a megmondhatói :-)

Figyi csak lili!

A fenti három menüpontot megcsinálom, ahogy megbeszéltük, a baloldali opciókhoz pedig vagy tanulok még vagy szerzek egy tanult embert.

[link]

Az iwiw megyeget, de lassú víz partot mos, és nekem bizony már van pár anyukám akik így szültek csak segítség kell majd ha teljesen elkészült az oldal szerkezete.

Teljesen egyetertek! Fo a biztonsag!

En is feltem az otthonszulestol.

Gratulálok én is:)

És köszönöm, hogy leírtad, így is lehet:)

Én félek az otthonszüléstől, pedig nem várható komplikáció, de szeretnék a kórházban minden lehetséges jót megteremteni az orvosommal és a szülésznővel.

A helyedben en sem vallalnam az otthonszulest, de nagyon szurkolok neked, hogy talalj valakit, aki elvallalja. En a terhessegem alatt ismertem meg egy anyukat, aki 2 csaszar utan szult termeszetesen.

Nagyon felt, nem hitte hogy sikerulni fog, de sikerult. Minden komplikacio es fajdalomcsillapito nelkul. Hihetetlenul boldog volt, hogy igy dontott. O is 2 szulesznovel, orvos nelkul szult.

Sok sikert neked!

Szamomra nagyon fontos volt, hogy termeszetesen, es nyugost korulmenyek kozott szulessen meg a lanyom. Szerencsere nalunk korhazban is van lehetoseg arra, hogy minden a szulok elkepzelese szerint tortenjen, amennyiben ez nem jar kockazattal a babara nezve. En nem akartam orvost bevonni sem a terhessegbe, sem az szulesbe. Ugy ereztem, orvosra akkor van szuksegunk, ha valami bajunk van. Ezert en szulesznohoz jartam vizsgalatokra, es vele is szultem.

Vegul ugy alakult, hogy itthon szuletett meg a kislanyom, teljesen termeszetesen, minden beavatkozas nelkul. Az apukaja kezebe erkezett, majd o tette az en mellkasomra. Megvartuk mig a koldokzsinor mar nem luktetett, akkor a parom elvagta. Felhomaly volt, csend, igy teljesen egymasra, a csaladda valasra tudtunk koncentralni. A 2 szuleszno, (akik vegigkisertek a terhesseget, es mar jol ismertek) szinte eszrevetlenul tettek a dolgukat.

Volt ido mindenre, megvartuk amig a pici magatol kezdte el keresni a tejcsit, nem pedig en tomtem a szajaba. En nem lattam egy csepp vert sem, szep csendben mindent percek alatt eltuntettek, es mi ki sem mozdultunk az agybol a picivel egeszen masnapig.

A szemcseppet is csak kesobb kapta meg, hogy addig is jol lathasson minket, es vizsgalatra is csak akkor kerult sor, mikor en keszen alltam ra, hogy atadjam a szulesznonek, aki kozvetlen mellettem az agyon merte es vizsgalta meg.

A leheto legszebben alakult minden, azota is parszor vegigneztem a szulesrol keszult videot.

Bar en nem mertem az otthonszules mellett donteni, mert nem ereztem biztonsagosnak, mikor indulasra kerult a sor, a parom biztatasara ugy dontottem maradunk. Akkor mar ezt ereztunk helyesnek.

Remelem ez ad meg egy loketet azoknak, akik nem akarjak orvosokra, es korhazi szabalyzatokra bizni a dontest, hogy milyen korulmenyek kozott szulessen a gyermekuk, hogy tegyenek erte, es kialljanak az elkepzelesuk mellett.

Nekem a Szülés gyöngéden címü van meg,az inkább a szülő nő szempontjábol mesél,leirja végülis a szülés menetét.

A többit inkább priviben ha nem baj:)

Leboyer könyvét egyelőre csak keresem, de az erre épülő Méltósággal megérkezni címűt igen, ebből indult a kíváncsiságom:)

Megkérdezhetem van-e már gyermeked, és ha igen, milyen tapasztalataid vannak a szülésről?

Írok néhány konkrétabb dolgot erről a módszerről, elnézést, ha szájbarágósnak tűnik, de nekem ezek a példák indították el a gondolataimat.

Olyan körülmények megteremtéséről van szó a szülőszobán, amelyek nem kerülnek pénzbe, a babának viszont sokkal elviselhetőbbé teszik az első perceket.

Az első dolog a fény. Odabenn a babához csak minimális fény ér el. Amikor kibújik, az általános gyakorlat szerint műtőslámpa vagy egyéb erős fényforrás alatt vizsgálják meg. A pici pupillája kb 5 perccel a megszületése után kezd csak reflexszerűen szűkülni-tágulni, tehát el lehet képzelni, milyen fájdalmasan vakító élmény ez számára. Pont úgy, vagyis még erősebben bántja őt a fény, mint amikor mi közvetlen ébredés után pl kinézünk a napfényes reggelbe a sötét szoba után. Emiatt a gyengéd szülésnél csak pl kislámpa ég, az sem közvetlen az ágynál.

A második dolog a hang. A pocakban mindent tompítva hallanak a picik, ezért ha hangoskodunk a kibújása után, még a mi ismerős hangunktól is megijedhet. Ugyanígy rémisztő lehet számára a szülés alatt az orvos, szülésznő, nővér hangosabb biztatása, hajrázása. Ezekre nincs SZÜKSÉG. Minden fontos dolgot el lehet mondani szépen, halkan, nyugodtan. Ami pedig nem fontos, vagy nem odaillő, az ne is hangozzék el, ez is a meghittség feltétele.

A harmadik, és számomra legmegdöbbentőbb dolog volt, az a köldökzsinór kezelése. Az általános gyakorlat szerint ugye, amikor a baba kibújik végre, elvágják a köldökzsinórt. Amin keresztül az oxigént kapja azokban a pillanatokban... Elkezd fulladozni, ezért pl elfenekelik... Kedves fogadtatás... Gondoljatok bele, valaki elzárja tőletek az oxigént, elkezdesz fuldokolni, aztán az a valaki még fájdalmat is okoz, hogy rávegyen a lélegzés egész más, számodra ismeretlen módjára. Nem tudod, hogy kapsz majd levegőt, és mire felfogod, hogy mégis van oxigén, halálra rémülsz.

Ugyanezek a percek telhetnek így is: a baba kibújik, azonnal a mama hasára/mellkasára teszik a lüktető köldökzsinórral együtt. Amikor a pici kitüsszögi a nyálkát az orrából, elkezd működni a tüdeje. Először meglepődik a baba, egyrészt, mert új élmény, másrészt mert még égeti a levegő a tüdejét. Az is lehet, hogy emiatt az első levegővétel után várni kell kicsit a másodikig. Pánikolni nincs miért, hiszen a köldökzsinór még szállítja az oxigént. Így a baba szép lassan tanulja meg használni a tüdejét, fuldoklás nélkül. És miért kéne sietni? Hová?

A fenti dolgok számomra annyira logikusak, hogy mióta olvastam erről, nem is tudom másképp elképzelni a szülést.

Olvastam a Dianetika könyvet és abban van leírva az aminek a hatására a gyengéd szülést, mint módszert kifejlesztette Frédérick Leboyer professzor.

Ami pozitívat találok benne, hogy kórházban minden szükséges felszereléssel, de mégis emberséges körülmények között szülhet az anyuka és persze születhet a baba.

Nem parancsra, indításra.

Sziasztok!

Szeretnék beszélgetni a szülés egy olyan módszeréről, mely sajnos még kevésbé elterjedt, viszont eddigi információim szerint a legemberségesebb a babához és az anyukához.

A módszer neve gyengéd szülés/születés. Nevezik csendes szülésnek is, de tapasztalataim alapján ebből az elnevezésből félreértések adódhatnak.

Sokan együtt emlegetik a szcientológiával, amihez közvetve kapcsolódik is, de ezúton kérek mindenkit, hogy ettől függetlenül hagyjunk ki ebből a fórumból minden hithez, valláshoz, egyházhoz kapcsolódó véleményt. Itt kizárólag a gyengéd szülésről szeretnék beszélgetni, véleményt, információt, idővel tapasztalatot cserélni, mert ez a lényeg:)