Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szörnyű családi élet, amiből nem látok kiutat fórum

Szörnyű családi élet, amiből nem látok kiutat (beszélgetős fórum)


1 2
51. horakulum (válaszként erre: 50. - D29a6eeda9)
2019. dec. 12. 23:41
😥😣
2019. dec. 11. 20:49
Nem igazán szeretnék helyette írni semmit privátban beszéltünk valószínű azért nem ír mert nem jó híreket kapott.
2019. dec. 11. 09:56

Fórumnyitó!

1kerdes:

Hany éves vagy?Sehol nem olvastam és azert ez is lènyeges.

2019. dec. 10. 20:36
Szia Forumnyito!sikerult vegig olvasni a hozzaszolasokat,tenyleg csak a jot akarjak Te elkell dontsed mit akarsz?eloszor tudod beteg vagy intezd a sajat dolgaid , irtad elajultal es figyelembe se vettek stb....stb.legyszives szedd ossze magad es lepjel elore felemelt fejjel.Gondolom megfogom talalni ezt a forumot.Jo egeszseget kivanok.
47. margareta51 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 10. 18:46
Elolvastam irasod a hozzaszolasokat meg nem,nagyon ritkan vagyok ezen a forumonMegertelek,sajnos vannak ilyen szulok nem tudom felfogni hogy tud egy anya ilyen kulombseget csinalni gyerekeik kozt.Mit tanacsolhatok probalj munkat keresni hatha kiszakadsz ebbol a legkorbol.Nem tudom hanyeves vagy? szomszedaid nem figyeltek fel erre a kulonos viselkedesre?nem tudom a forumon lehet irni maganlevelezet?Udvozollek ismeretlenul
2019. dec. 10. 16:03

Szia!

Itt is.

Vannak olyan emberek akikkel nehez megertetni magad mert pl vegig se hallgatnak.

En nalam ilyenkor ami bevalik az írás.Leírni nekik ami benned van,hogy mit csinalnak veled mit erzel ezzel kapcsolatban es ha vegig olvassak hatha jobban atgondoljak.

Csak odaadni nekik es ott hagyni őket a levellel..mas otletem nincs.

Sajnalom

45. horakulum (válaszként erre: 44. - Horakulum)
2019. dec. 9. 18:01

Jaaaaj. Ezek az okosok.


dpmi=doki

44. horakulum (válaszként erre: 43. - Horakulum)
2019. dec. 9. 14:39

domi=domi


Szegülsz

2019. dec. 9. 14:38

Kedves Forumnyito! Én azt gondolom, akarmennyire is nehéz, az egyetlen megoldásnak tálalom hogy ha jelzed a szülő anyád és a többi családtagot irányában hogy ez a helyzet téged megvisel akar érdekli őket akar nem és ha y te egeszseged is rámegy a helyzetre, akkor egy segito kézzel kevesebb lesz.


Próbáld meg egy kicsit jobban becsülni magadat. A legnemesebb dolgot teszed, ami bármely fizetett munkánál többet ér, egy beteg csalastagrol gondoskodtál és teszed ez közvetetten és közvetlen a mai napig. Ha ezert egy idegennek kellene fizetni, megnézhetnek magukat. Ne félj a bátyádtól és a haragjától. Ha megüt, irány a domi és latlelet. Ez nem a te szégyened hanem csakis az övé meg anyáé...


Szóval. Ha jó a térdem, én nem ülnek a szobámban parancsra várva hanem kimennék a levegőre és mennék egy kört az utcában. Nem vagy könnyű helyzetben, de még ne add fel a reményt.


Es ne úgy akarj kilépni ebből az elethelyzetbol higy növesztesz magadnak vmi oda nem illőt a testedbe...Jó?


Ne hagy magad!


Fogalmazd meg a legnagyobb félelmed és mérlegelj hogy ha ellenállsz vagy szegüket az elnyomó környezetednek, akkor mit veszíthetsz ...

42. vivo44 (válaszként erre: 32. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 9. 11:24

Rendben, mindent megértek, majdnem....

Apukádat a nővéred ápolja, korábbi írásod szerint.

Az nyitó szövegben, kérdezted, mit tegyél.

A nyitó szöveg szerint elkondolkozol azon, hogy véget vetsz az életednek.

Tudod (minden bántás nélkül!), itt a fórumon is volt számtalan olyan ember, aki bizonyítottan halálos beteg volt, küzdött, tett a holnapért, pedig tudtuk, hogy pár hónapja van. Már sajnos nincsen közöttünk, csak a szívünkben, de ott előkelő helyen, mert elmondhatni róla, hogy szembenézett a lehetetlennel, mindennel. (s még mennyi ember van sajnos ma is ugyanígy).

Te is nézz szembe (bár még nincsen szövettan eredmény, de van más), tegyél a szebb holnapért és ne a szobába zárkózz be, hanem élj. Menj el pszichológushoz (ingyenes), menj el reumatológushoz (ingyenes), menj el egy egészségügyi intézménybe, ahol kezelnek, gyógyítanak és nem betegen neked kell. Egy életed van, ami csak a tiéd, nem az anyukádé, nem a testvéreidé, csak a tiéd!

Kívánok neked sok sikert, jó szöv.eredményt, de legfőképp ahhoz sok erőt, hogy merj változtatni!

[link]

41. Lávli
2019. dec. 9. 10:35

Egyébként én azt gondolom, hogy ha valaki daganatműtéten esik át, és sajnos benne van a pakliban, hogy az a daganat rosszindulatú, akkor át kell neki gondolni, hogy kezeléseken kell majd átesnie, amiktől legyengül, segítségre lesz szüksége, fizikaira is, meg anyagira is, mert tápláló, egészséges ételeket kell ennie, vitaminokra lesz szüksége, rendszeres útiköltségre, ha nem helyben van a kórház, ahol kezelik hónapokig ... Szóval ilyen lehetséges kilátásokkal egy ember nem azon filózik legfőképp, hogy hogyan meneküljön el a családjától.

Természetesen lehet és legyen is! az a daganat jóindulatú!

Csak most ezt még nem tudni.

De mint szokták mondani, nem vagyunk egyformák.

40. Lávli (válaszként erre: 39. - 0adc8842b1)
2019. dec. 9. 10:17

Ebben a történetben krízishelyzet krízishelyzet hátán.

Munkanélküliség, haláleset a családban, ápolásra szoruló beteg a családban, bántalmazó családtagok, pár hete lezajlott daganatműtét kérdéses szövettannal, mozgáskorlátozottság műtéti kilátással.

És fórumindító főz, mos, takarít, ápol, ül a szobájában, és az anyja olyanokat hazudozik róla mindezek mellett, hogy a bátyja neki akar menni.

Sántító karácsony lenne. Igazad van.

39. 0adc8842b1 (válaszként erre: 18. - Lávli)
2019. dec. 9. 10:07
Nála nem megy. Sem a műtétek, sem az egyedüllét miatt. Lehetnek százan, akkor is a tehetetlenség az úr. Legjobb lenne egy olyan munkahely, ahol szállás is van, mint amiről már írtak. Egy anyaotthon, egy nyugdíjas otthon, magán nyugdíjas ház ahol munka is van meg szállás is. Bár rizikós, ha térdműtét is lesz. Milyen karácsony lehet?
38. Törpilla (válaszként erre: 35. - Dumboci)
2019. dec. 9. 09:48
Ezzel értek egyett én is
37. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 36. - Lávli)
2019. dec. 9. 08:48

Hatéves koromban ettünk egyasztalnál utoljára... Én tényleg közeledem feléjük de egy évben kb három alkalom amikor kedvesen szólnak hozzám. Sajnos a saját problémájukat szeretik másra kivetíteni... Ez pefig mindíg rajtam "csattan".

Sokat vagyok egyedül az biztos, itthoni dolgaim végeztével ülök a szobámban...

Köszönöm.

36. Lávli (válaszként erre: 34. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 9. 06:17

Nem nagy vígasságra gondoltam, hanem közös családi étkezésre, ahogy írtam is, emlékezve az elhunytra is ... Egy nap alatt nem lehet megoldani semmit. De lehet kozeledni.

De ha nem, nem.

Azt írtad, állandóan be vagy zárkózva a szobádba.

Jó egészséget és szerencsés sikeres életet kívánok neked.

Azt írtad,

35. dumboci (válaszként erre: 34. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 9. 06:16
Pedig erre csak az örökre elhagyás a megoldás, különben teljesen tönkremész. Áldozat vagy, akit egyre jobban elnyomnak és valszeg még el is hitetik veled, hogy ezt érdemled. Menekülj, vissza se nézz!!!
34. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 33. - Lávli)
2019. dec. 9. 06:04
Mi nem tartjuk meg sz ünnepeket hisz most vesztettünk el valakit. Nap mint nap próbálok velük beszélni. Ha eddig nem ment nem hiszem, hogy azon a napon minden megoldódik. Nem mondom, hogy örökre elhagynám őket csak egy időre nekik és nekem is jobb volna.
33. Lávli (válaszként erre: 32. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 9. 05:31
A 18-assal kapcsolatban nem gondolsz semmit?
32. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 31. - Vivo44)
2019. dec. 9. 01:10

Nem keresek kifogásokat de több száz kilóméterre nem tudok elmenni dolgozni mivel még mndíg ápolok valakit az apukám. Bár a nővérem segít de injekciót csak én merek beadni neki. Jelenleg műtéte volt neki is azt is csak én merem kezelni. (Kötéscsere hasonló). Bár nagyon rossz a viszonyom a családommal és biztos, hogy el akarok innen menni a családi házból nem akarok mégsem olyan messze menni. Azt sem akarom, hogy soha ne keressük egymást. Szeretnék inkább jó viszonyt ápolni velük bár tudom lehetetlen... Gyárban pedig 12-16 órákat már nem tudok dolgozni mivel nem bírok állni. Tudom ott van szállás de még annyi pénzem sincs, hogy a következő faluba elmenjek nem, hogy 200km-re. Tudom csak kifogás...

Jelentkeztem itt pár helyre de az legalább helyben van és remélem sikerül.

31. vivo44 (válaszként erre: 30. - Gabbbicica)
2019. dec. 8. 21:22

Igen, megértem.......

Csak egy életszerű példa volt.

Biztosan található ülőmunka is szállással, de ha mindenbe a kifogást keressük, akkor...kár is.

30. gabbbicica (válaszként erre: 21. - Vivo44)
2019. dec. 8. 20:56
Vszinu ha a terdbetegsege miatt nem tud jarni, nem birna Gyorben a 3 muszakot a gyárban, hiaba lenne szallas is hozza 😞
29. vivo44 (válaszként erre: 24. - Horakulum)
2019. dec. 8. 20:46

Nem.

Éppen ezért, mert menekülni szeretne, tanácsoltam bárhol is él vidéken.

Ha Szabolcs megyében ki van függesztve minden villanyoszlopra, hogy Győrbe keresnek munkaerőtt szállás biztosítással, akkor bizonyára az országból bárhonnan.

S ha van munkája, már van fény, van jövő.

28. dd3e7764d1 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 8. 20:33
Szomorú ami veled történik, de hidd el van ebbōl kiút. Egy régebbi fórumban már említettem hasonló életem volt, folyton bántalmazták édesanyám nagyon fiatalon tönkrement lelkileg, fizikailag, szenvedtünk folyamatosan az állandó balhék miatt, apám is belerokkant, majd anyum haląla után inni kezdett és én lettem a családfenntartó. Folyamatosan bántalmaztak verbálisan, fizikailag is (leginkább nagymama, nagynéni), évekig próbáltam kitörni, nagyon nehéz volt mivel annyi pénzem nem volt, hogy azonnal elmenjek ráadásul nem tudtam otthagyni aput. De sikerült. Igaz anyu halálába teljesen belerokkantam én is de egy pszichiáter segítségével a lelki dolgokat feldolgoztam. Majd jött az anyagi rész és szépen kezdtem magamra gondolni és eljöttem. Apurol gondoskodtam továbbra is, bár sajnos már ō sem él. Még megérte, hogy gyermekem, férjem,jó állásom saját házam és lakásom legyen, nagyon boldogan élünk. Minden kapcsolatot megszakítottam a családdal, de úgy, hogy még az utcán is elfordulok. Rettenetesen hiányoznak a szüleim, de a múlton már nem rágódom. Régen sokat gondolkodtam azon mi lett volna, ha életem elsō 34 éve nem így telik, ha szeretō csalàdom lett volna és esetleg még anyu, apu élhetne. Ma már csak elōre nézek és tudom a szüleim nagyon büszkék rám. Szóval hidd el, neked is sikerülhet!!!!
27. af86a99684 (válaszként erre: 23. - Horakulum)
2019. dec. 8. 20:25
Erre nincsenek szavak.
2019. dec. 8. 20:03
Szia! Sajnálom,és részvétem! Tarts ki amíg helyre nem jön az egészséged,aztán lépj kezdj új életet ha addig sem változik a helyzet nálatok. A legjobbakat kívánom.
2019. dec. 8. 19:36

Nagyon sajnálom és részvétem sajnos én is most veszítettem el a mamámat.

Mint írta alig bír menni/járni így valószínű távoli nehéz munkát végezni nem tud. Plusz fizetni is kell gondolom az oda utat és félretett pénze meg nincs...

Ráadásul operálták gondolom nem olyan rég mert várja az eredményeket.

Remélem sikerül a munka ott ahova jelentkeztél. Nem akarok tolakodó lenni de ha gondolod írj hátha tudok segíteni.

Jó egészséget kívánok, remélem helyre jön az életed. ❤️

24. horakulum (válaszként erre: 21. - Vivo44)
2019. dec. 8. 19:31
Elhangzott hogy Győr környéki lenne?
23. horakulum (válaszként erre: 20. - Af86a99684)
2019. dec. 8. 19:30
Az a baj hogy a saját "Édes"anyja nem védené meg tőle, sőt...
22. Törpilla (válaszként erre: 11. - Fórumnyitó (anonim))
2019. dec. 8. 18:49
Kitartás! A felhők mögött ott lesz a nap. Egészséged legyen akkor minden van. Egyenlőre akkor tűrni kell, de ha jobban leszel akkor saját magad érdekében menj el mert ott fel emésztenek téged.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook