Szerintem felmondok. A főnököm egy zsarnok. (beszélgetés)

Én megtettem idén márciusban. Nem bántam meg, már kezdtem belebetegedni. Igaz, hogy lassan eltelik fél év, és még nincs új állás, most már ez kezd megbetegíteni... :))

De legalább a régi főnöknőm nem idegesít már... Yeah... :))

Első blikkre én is azt mondom, mint a többség. Mondjál fel, változtassál! ( Ez a könnyebbik út is egyben.)

A megélhetésért viszont dolgozni kell. Ezért elgondolkodtató, hogy érdemes-e változtatni?! Feladni a biztost, a bizonytalanért?! Mert semmi nem garantálja, hogy egy másik helyen jobb lesz. Másrészt, ha szereted a munkádat, ha jó a fizetés, ha számodra kedvező a munkaidő beosztás), akkor ne add meg az örömöt a "zsarnoknak", hogy befolyásolja az életedet? Hogy miatta változtassál az életviteleden?!

(Azt viszont Te tudod, hogy idegileg mit bírsz ki és mennyire elviselhetetlen a helyzeted?!)

Ráadásul, ha jó a kollektíva is, akkor segítsétek egymást, mert együtt erősebbek vagytok. És ha sikerül a krízis helyzettel megbirkózni - és nem "megfutamodni,"

sokkal erősebb leszel érzelmileg, mentálisan egyaránt. Szerintem. De ismered a szlogent: "Ön dönt!"

Mérlegeld a körülményeket és döntsél helyesen!

Sok sikert kívánok! (Az alábbi szólással, melyben ott lapul az igazság!?))

"Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak elég hatalmas ok, hogy ne legyen a hatalma sok!"