Szeretetből gyűlölet? (beszélgetés)
Én képtelen vagyok elviselni,hogy minden pont úgy legyen,ahogy a másik akarja,ha az nekem iszonyú rossz.Hozzáteszek valamit az én akaratomból is!Én is létezem!!!
Nem vagyok bosszúálló,de ez igenis sok emberben munkálkodik:
"Fogok egy követ,ráírom,hogy mennyire hiányzol,aztán fejbedoblak vele,hogy te is érezd,hogy ez mennyire fáj."
Imádom ezt a stílust.:*
No igen.A nőket illik tudni kezelni.:)))
Szerintem valahogy ki kéne adnod magadból ezt a dühöt, mielőtt valami olyat csinálsz valakivel, amit megbánnál utólag.
Esetleg fogj egy papírt (vagy a szövegszerkesztőt), és írd le! Írj le mindent, mintha neki írnád, nem kell finomkodni! Küldd el nyugodtan a francba, és mondj el mindent írásban, ami bánt téged.
Egyébként elhiszem, hogy megvisel, nekem is van olyan pasi, akire ha csak 2 percnél tovább gondolok, elönt a düh, mert egy szemétparaszt volt. Az első gondolatom vele kapcsolatban, hogy "nagyon szerettem", a második pedig az, hogy menniyre nem érdemelte meg. Szerencsére ma már ritkán gondolok rá! :)
"Eleinte sajnáltam magam (magunk)"
Ez alapján nagyon irigykedem,hogy pusztán ennyivel megúsztad...De talán ez is hozzájárult ehhez az őrült nagy hibához:
"a világ legkedvesebb emberének és a szívemhez legközelebb állónak láttam"
Ha előbb és választás alapján gyűlölöd meg,akkor ezeket itt lent,már rég megtetted volna:
"engem levegőnek néz és eddig levegőnek nézett emberek evidenciát élveznek"
Olyan stációba kerültél,mint egy vadidegen,még a legutolsó ismerőse is előbbre van nálad.Nem,nem normális,abszolút csinált f*szság a részéről.Hogy mit csinálj?Pasizz be,légy másokkal boldog.Éld át látványosan azt,amit vele is.És nézd őt levegőnek.Te is tudsz direkt f*sz lenni.Most meddig tart?Ehhez túl sok agy nem is kell...
Védd magad.Ez vagy segít és ismét érdeklődni kezd feléd,vagy segít és másé leszel.A büszkeség,ami fáj...ameddig fáj...kedvedre éld ki akár rajta is a haragod.Ok nélkül bántani,megsérteni és még uralkodni magadon...Ö...miért is?:)Egy jó okot nem találsz erre.
Ja és ha visszajönne hozzád,akármilyen szinten is:számon kell kérned őt.Kell egy beszélgetés,ahol na mondja csak el,hogy mégis mit miért és hogyan gondolta azt,ahogy tett és most így utólag miként is értékeli a viselkedését és meglátása szerint neked ezeken hogyan is kéne továbblépned.Amíg ez nem történik meg,az elszenvedettek újra és újra fel fognak dühíteni még akkor is,ha a szerelem esetleg újra fellángolna köztetek.Még akkor is padlóra fog küldeni.Újra.És újra.Le kell rendezni.Tudja ezt ő is.Ezért kerülni fog.
"100x kapom annak amit"adtam".
ez mit jelent?
Szimplán meg vagy bántva, mert a csávó nem foglalkozik veled. Úgy gondoltad, térden állva fogja magát visszakönyörögni?
Megértem, hogy rosszul esik, hogy nem így történt, de akkor miért szakítottál vele, ha szereted? Ha pedig nem szereted, miért foglalkozol vele?
Ha szakítottak, miért is kellene felköszöntenie?
Az természetes, hogy bánt, hogy vége, de próbáld kordában tartani az indulataidat. Találj valami elfoglaltságot, ahol levezetheted...
Jobban leszel, idővel...
Semmit, engedd, jöjjön a harag a düh. Ennek semmi köze hozzá, ez a te játszmád. Szakítottatok, miért kellene bármit is tennie?
Nyugi, elmúlik.
Kedves Válaszadók! 5 hónapja szakítottam a barátommal jópár hónapja. Eleinte sajnáltam magam (magunk) nagyon szerettem akkor is, ha nem beszéltünk, mert a világ legkedvesebb emberének és a szívemhez legközelebb állónak láttam.
Ahogy múlt az idő és láttam hogy ő abszolút a kis ujját nem mozdítja felém, hidegen hagyta a név és születésnapom olyan mérges lettem, hogy nem tudnám írni se. Olyan megalázónak és fájónak tűnik az, hogy engem levegőnek néz és eddig levegőnek nézett emberek evidenciát élveznek, hogy a harag"elemészt". Most, hogy már jobban kéne lennem most forrong bennem a düh, mennyire becsapott és mennyire igazságtalan volt és még csak el sem tudtam küldeni a fenébe....
Én nem vagyok egy rosszindulatú, de mára már nagyon ideges vagyok, hol sírok, hol utálom, de inkább utálom. Mert lapít, mint az a bizonyos a fűben és tudja mekkora hatalmas fájdalmat okoz ezzel. 100x kapom annak amit"adtam". Nagyon ideges vagyok már, képes vagyok odaszólni, csúnyán nézni az utcán bárkire. Ma is mint egy ámokfutó úgy mentem, irritált, idegesít minden és tudom ez a bajom. Nagyon ideges vagyok és nagyon nagy haragot érzek és még most is kerül. Tudom nem éri meg, de szétfeszít az ideg. Mit tegyek ??? :(((mit csináljak??