Szeretet, megbocsájtás... (beszélgetés)

Mitől lenne elítélendő? Emberek vagyunk, az élet rövid.....talán az jobb lenne, ha soha többé nem állnátok szóba egymással??

Sok sikert! :o))

igazad van!

csak valakivel meg lehet beszélni a félreértést, van akivel nem, és van akivel hiába beszéled meg.

akivel megbeszélem és változik a helyzet, az még helyrehozható.

mi együtt tartottunk a párommal. nem is ezzel van a baj.csak a bogarat sikerült elülteni a fülbe, és megrendült a bizalmatlanság. de ez szerencsére pár napig tartott de kegyetlen volt. párommal 6 éve vagyunkj együtt, szerencsére már a kezdetektől bizalmon alapultak a dolgaink, semmi titok, vagy kitekintés, félreértés.

de ez a nő egy bestiális boszorka.

vele nem , de a párommal sikerült mindent megbeszélni.és ez a fontos.

csak a család!senki mástól nem kaphatsz annyi plusszt, és jót.

tudjátok csajok ez a haveri társaság tavaly nyáron kezdődött. nem tul régi ismeretségek. és mint nemrégiben kiderült, hogy aki elkezdte az áskálódást, egy érdekember. amikor már nem fűződött hozzám és a páromhoz- a barátságunkhoz érdeke, akkor kezdőttek a pletykák és az ellenünk hangolás.nagyon nagy sérüléseket okozott a csajszika, mi a párommal majdnem szétmentünk a hülye alaptalan pletykája és rosszindulata miatt.én senkinek sem bizonygattam az igazamat, de sikerült a társaságot ellenünk befolyásolnia.

azóta ez a társaság rájött a csajszi dolgaira, és lassan ugyan, de pártolnának vissza.

igazából már nem haragszok, de a fájdalom azért ott maradt. a megbocsájtás nem őszinte? lehet, de mert még friss a seb.márciusi.egy hülye ocska nőcske miatt majdnem szétment a családom.vele nem is tartunk sehol.én nem foglalkozok vele, de ő még mindig csinálja a fesztivált. a többieknek szól a megbocsájtás, bár bizalmatlan vagyok, és azért ahogy Luxi írta, kiállhattak volna melletem.

most jöttek rá, hogy nem vagyok rossz ember, de mikor szükségem lett volna rájuk, nem voltak sehol.szóval, nem nagyon tudom ott folytatni ahol abba maradt a barátság.nem is tudom, hogy kellenek e, mert már kialakítottam magamnak egy másik életet, amiben ők nem voltak benne már egy ideje.

örültem hogy megkerestek és meséltek a történtekről, de nem tudom mi tévő legyek. nem haragszom rájuk, de nem is tudom...

Ha ott a tüske, akkor az a megbocsájtás nem volt őszinte.Nem szabad senkivel sem haragban elválni. Bármilyen konfliktus van bárkivel, akkor azt ott, abban a pillanatban meg kell beszélni, le kell tisztázni. Az én barátam nagyon jól ismernek engem, nem lehet őket csak úgy ellenem hangolni, még nem is volt rá példa.

Igaz, én megválogatom a barátaimat. :-)

Szerintem, ha meg tudsz bocsájtani és ott tudod folytatni velük, ahol abbahagytad, akkor nem is bántottak meg annyira. Itt nem is az a kérdés, hogy megbocsájtunk-e, mert azt nem annyira nehéz, inkább hogy tudunk-e még egyszer bízni a másikban és érezni azt az igazi barátságot, amitől barátság a barátság.

És sohasem szabad a kívűlállók véleményére adni, hogy ki ítél el, ki mit gondol rólad. Az a fontos te mit érzel.

basszus! nagyon sokat gondolkodtam azon amit írtál!és nagyon igazad van!

ha tényleg barát akkor kiállt volna mellettem!

mostmár ezerszer óvatosabb leszek!

de mint azt hiszen sokan mások, elvesztettem az emberekbe való hitet. nem merek bízni senkiben.

nem is tudod, hogy mennyit segített nekem ez a pár sorod, amit írtál! köszönöm!!!!!!!!

köszi! igazad van, és azért is tenném zárójelbe hogy a tüske ott van.persze lassu léptekkel, de majd csak lesz valahogy.a harag pedig rossz tanácsadó.

a szívemben azért melegség van, mert beigazolódik az igazam, hogy vannak ugyan hibáim, mint mindenkinek, de jó embernek tatom magam.és ezek szerint mások is.

Ebben sztem maximálisan igazad van!Igenis fontos a megbocsájtás, mert ha haragszol az csak neked lesz rosszabb! Ugye van az a mondás "légy szelíd mint a galamb,de eszes mint a kígyó" gondolom ez erre is igaz...bocsájts meg neki,de ne felejts! És ez nem azt jelenti h fel kell hánytorgatni a múltat folyton.

üdv!

soha ne mond hogy soha:)pont erről szól a mondás:)de ha már elkövetted ezt a hibát,hogy azt mondtad,akkor i jóvá teheted,ha igazán akarod,hisz a szó elszáll az írás viszont megmarad:)

Bár azért tudod én a helyedben egy dolgon elgondolkodnék.Oké,hogy félre lettek vezetve ezek az eberek vele kapcsolatban,de egy igazi barátnak ne az az első reakciója,ha valóban a barátom és valóban ismer és szeret,hogy azt mondja"te figyelj én nem ilyen embernek ismertem meg az Évát,szerintem ő tuti nem ilyen lehet,int amilyennek próbálod beállítani" vagy"figyelj,lehet,hogy igazad van,de ellenem az Éva semmi rosszat nem tett,én szerete ,ahogy van" illetve eset"hát lehet,hogy van benne valami ,amit ondassz,de én kedvele az Évát,ég nekem nem okozott sose csalódást,egkérdezem őt is erről a dolgról"???mert szerintem az igazi barátnak ilyesik a reakciói,és ha zekek közül bármelyiket is mondták volna és megcelekedték volna,sose juttok idáig...persze nem ismerem a teljes szitut,kívánom,hogy ne legyen igazam,és helyre tudjon állni nálatok a rend:)

Biztos sok ember életében volt már olyan, hogy egy baráttal csúnyán összeveszett, megbántották annyira hogy azt mondja: ettől az embertől (barát)nem kell soha többé semmi, szóba sem akar vele állni.

Most én is ebben a cipőben járok.Néhány barátot ellenem fordítottak, és nagyon megbántottak.Azt mondtam, soha többé, ezek nem barátok.De változnak az idők, rádöbbentek ezek a barátok(?) hogy félre lettek vezetve,és eljött a közeledés ideje. Viisza formálódnak a baráti szálak.

Elitélendő valaki, ha a soha szó után szóba áll azokkal, akik megbántották?

Szerintem a szeretet megbocsájt.Bár a tüske ott marad, de enyhülnek a fájdalmak.