Szeretnék megbocsájtani, de hogy... (beszélgetés)

Kedves empatich!

Ha szívember akkor javaslom nem szívó emberke legyél. Tehát mi lenne ha nem megbocsájtás gyakorlatokat tartanál, hanem eleve nem is haragudnál meg? Én amikor ezzel a kérdéssel kerültem szembe, azt kérdeztem magamtól, hogy egyáltalán miért haragszom? Utána kitaláltam azt, hogy ez a harag az adott pillanatnak szól és nem a másik embernek. :) Ahogy erre rádöbbentem arra is rájöttem, hogy nincs miért megbocsájtanom mert súrlódások előfordulnak, csupán ennek gyakorisága határozza meg azt, hogy szívesen fordulunk e elő egymás társaságában. Elvégre nem a baráti arcomat mutatnám ha megközelíthetetlen, bocsánatot,a alázatot váró ember lennék. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem esik jól ha valaki belátással van bizonyos viselkedésére, vagy hogy nekem (önmagam miatt) nem célszerű belátnom más felé is ha hasonlóan viselkedek. Szóval az első kérdésedre ez lenne a válasz, mert ebből nem derült ki, hogy párkapcsolati problémád van. :) Miután továbbolvastam már elkezdett derengeni, de erre is úgy kellett rákérdezni... Ha beszélgetni szeretnél javaslom kezdeményezz. Nálunk feltettél egy kérdést, de nem hordok magamnál konzervnyitót. Szerintem menj el ahhoz az illetőhöz akivel nem beszéltek, hiszen ez egy közös cselekedet, és törd meg a csendet! :) Azt írod magadnak kell lezárnod. Megteheted, de nem kell. Miért mentegeted Magad? Amikor én ilyen állításokat mondtam, vagy gondoltam régen, mindig nagyon sajnáltam magam. Nagyon, még könnyezni is tudtam hogy miért ilyen kegyetlen az élet, és bele sem gondoltam hogy lehet hogy a cselekvésem nem a megfelelő.

Amúgy az a véleményem a segítségkérésedről, hogy nesze semmi fogd meg jól. Tudod nem lehet ezt ilyen egyszerűen átlátni. Ö rideg, de vajon miért? Miével bántott meg pontosan? Semmivel, csak rideg? Mégis hogy? Vámpír lett, és hűvössé vált? Valahogy nem fér össze ez a dolog, hogyha meglátna ordítozna közben nincs semmi baj. Konkrét leírás nélkül nem érzem hogy segítségre szorulnál, és nem bocsájtok meg Neked, mivel nem is haragszom. :)

Nem tudom milyen kapcsolatban vagytok/voltatok,nem tudom mit éltetek át együtt,ezért nem is lehet tényleges véleményt nyílvánítani.

"A legborzasztóbb az egészben, hogy akarnám őt a közelembe az életem részeként és el sem tudom képzelni most, h ne vele lennék. Nem is mint kapcsolat, talán az nem menne már, de mint egy másik lelket a közelemben akitől megnyugszom, ha baj van.

"

Hasonlót érzek én is egy bizonyos személy iránt.

Viszont ő az,aki képtelen megérteni mit érzek én.Ő képzel rólam dolgokat,amik közelében sincsenek az igazságnak,de hát ő tudja mi a jó neki.Vele pl nem lehet megbeszélni ezt,mert elzárkózik.

Ezért kívánom én neked azt,hogy ti meg tudjátok beszélni.

Ha máshogy nem,akkor egy kiadós veszekedéssel,ami után mindketten lehiggadtok és talán másként fogjátok látni a helyzetet.

szia!

Mivel hívő vagyok azért bocsájtottam meg, mert Isten nekem is megbocsátott. Bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek. Ez nem könnyű! ez nem egy érzés, hanem egy döntés!

Valójában nem bántott meg csak a mostani ridegségével ami szerintem túl van spirázva.

A legborzasztóbb az egészben, hogy akarnám őt a közelembe az életem részeként és el sem tudom képzelni most, h ne vele lennék. Nem is mint kapcsolat, talán az nem menne már, de mint egy másik lelket a közelemben akitől megnyugszom, ha baj van.

Akármilyen mély az a seb,legfőképpen rajtad múlik,hogy tovább lépsz-e,vagy dédelgeted.Ha képes vagy átértékelni,akkor képes leszel megbocsátani.Ezzel teheted a legeslegtöbbet az iránt az ember iránt aki megbántott téged.

Ha pdig ő tovább dédelgeti a sérelmeit,az már az ő baja.Te tudod,hogy megtettél mindent.

A múlt dolgait nem lehet meg nem történtté tenni,de lehet úgy élni,hogy a jelenben és a jövőben előre nézel,és tanulva a hibáidból jobb ember leszel.

Megértőbb leszel a történtekkel kapcsolatban és az emberekkel szemben.

Jó lenne kiordítoznia magát az embernek, lehet nem lesz elkerülhető. Bár alapból nem vagyok egy ordítós, de lehet jót tenne. Mindkettőnknek igaza van, de szerintem ő makacsabb! Én is attól félek, hogy már késő lesz amikor annyira befásulok ezzel kapcsolatban, hogy már nem tudok majd nyitni.

Valahogy szeretném ideiglenesen egy polcra eltenni az életemben és, ha úgy alakul elővenni.

A jóbarátod akkor is igaz barátod maradna,ha megbocsátanál.

Ha pedig mégsem,akkor nem jó barátod.

Ezt tapasztalatból írom.

Egyébként meg szerintem keresd meg az illetőt,és beszéljétek meg.Mégha az elején ordítoznátok is egymással,azzal legalább a harag kiszállna belőletek.

Kívánom,hogy sikerüljön megállapodásra jutni.

Sajnos van akivel nem lehet megbeszélni dolgokat a makacssága miatt,vagy mert annyira mélyen dédelgeti a sérelmeit.Viszont az olyan ember is rájön előbb-utóbb,hogy rosszul ítélt.Csak akkor már valószínűleg késő.

Hát, ez nagyban függ attól is, min romlott meg a kapcsolat.

Te nem akarsz kezdeni, ő nem fog. Akkor?? Így sose juttok előbbre.

Talán ne beszélj vele. Írd le, amit érzel, gondolsz - magadban is tisztába teszed.

Írd le a dühödet, hosszan, részletesen. Vagy add oda neki, ha látod értelmét, de inkább fogj egy gyufát, menj ki a szabadba, és égesd el - talán a füsttel együtt a dühöd, szomorúságod egy része is elszáll, és tudsz arra koncentrálni, hogy visszataláljatok egymás életébe.

Ha megteszed ezt, mondd el neki, javasold ugyanezt. Aztán ha egy kicsit veszítettetek a dühötökből, és MINDKETTEN szeretnétek, visszataláltok egymáshoz!

"Van egy jó barátom ő mellettem áll, de megharagudna, ha ezek után megbocsájtanék neki."

Neki mi köze kettőtökhoz, és egyáltalán miről van szó?

:( Én nem fogok lépni és ő talán 100 év múlva.

Az a baj ami infot hallottam, hogy még mindig nem nyugodott meg és ideges miattam és csak ordítani tudna, ha jönne. Ezért nem akart addig keresni. Pedig nagyon sok idő telt el. Attól félek lemondok róla és felbukkan és tönkremegy megint minden.

Van egy jó barátom ő mellettem áll, de megharagudna, ha ezek után megbocsájtanék neki.

Tudom az eszemmel, hogy nem szabad belemennem már, nem bízok én sem. De mégis ott egy ÉRZÉS ami megfoghatatlan. :(

Hát igen. Néma gyereknek...

(Nagyon jó a hajad!)

Én már annak is örülnék, ha le lehetne zárni.

Nem tudok mást tenni, nélküle kell lezárnom a dolgot csak legbelül várok rá.