Szerelem az, amit érzek? (beszélgetés)

Nagy lehet a hiba,ha már 3 hónap múlva monoton a kapcsolat!

Gondold csak el,vannak akik a 25 vagy 50 éves házassági évfordulójukat ünneplik! Na az...szerelem!

Ha éjjel nappal csak a szex van akkor az nem szerelem csak f@szmámor, ami nem baj, nagyon jó érzés.

A szerelemhez több kell, de van aki nagyon könnyen esik szerelembe.

A családról annyit, h ne hallhass rájuk. Nemsokára már csak másodlagosak lesznek, hiszen a párodat az új családodat te választod akiket magadnak akarsz életed végéig. És ne higgy nekik. Igenis megérdemled a boldogságot!!!

Ezt a monoton dolgot nem értem! Ha szerelmes vagy, akkor nem érzel monotonitást, mert már csak az boldoggá tesz, ha a szerelmed lélegzetét hallod magad mellett.

Ha amúgy kevés időt tud veled lenni, akkor miért az jön le az írásodból, hogy neked mégis sok? Vagy mi monoton? Mi nem jó? Én nem értem.

A családod féltékeny, mert kevesebb időd jutott rájuk, ez más tészta, az érzelmeid ez ne befolyásolja...

Sziasztok!

Hosszú a történetem de igyekszem röviden elmesélni. Nekem régen volt egy 2,5 éves kapcsolatom ami a srác részéről megcsalással, csúnyán ért véget. Én 1 évig gyászoltam a kapcsolatot, nem is volt sokáig senkim utána, azóta már túl léptem rajta.

4 hónapja, hogy megismert egy fiút, aki nagyon kedves, udvarias, szeret engem és törődik velem, 3 hónapja össze is jöttünk. Az elején rózsaszín köd volt, folyton vele akartam lenni (ez még most is megvan), csak rájöttem, hogy lehet kicsit gyorsan jöttünk össze, a családom, barátaimat is kicsit elhanyagoltam. A családom azt éreztette velem hogy nem érdemlem meg a boldogságot, anyukám és a húgom mindig tett megjegyzést, hogy megyek a barátomhoz (semmi rosszat nem tett ellenük, csak sokat vagyunk együtt)

Most realizáltam, hogy kicsit siettünk, minden nap együtt aludtunk, és kezd monotonná válni. A munkája miatt kevés ideje van és ami van azt is mindig velem tölti. Tudom azt, hogy szeretem, hiányzik ha nincs velem, vele akarok lenni amikor csak tudok, féltékeny vagyok ha egy lány megpróbál flörtölni vele, és beleszorul a szívem ha arra gondolok, hogy elveszítem. Szeretem a szemét, a mosolyát a nevetését, a gondoskodását. Ez a valódi szerelem vagy ,már szimplán csak kötődés?

Kérlek, ne támadjatok, csupán segítséget szeretnék kérni, hogy tisztábban lássak, köszönöm!