Szakemberre van szükségem, segítenétek? (beszélgetés)

Jó volt most ezt olvasni...komolyan!

:)

Tudom, de te kicsit antiszociális - máskülönben szimpatikus - vagy (ha nem haragszol). Az életben történnek az emberrel dolgok, amiket nem tervezett be előre.

Van egy olyan érzésem veled kapcsolatban, hogy órákig tudnánk beszélgetni, vitatkozni, győzködni egymást:) Te mintha arra törekednél, hogy SENKI ne lépjen be a személyes zónádba, és nem arra, hogy hibákkal, botlásokkal elfogadj valakit, aki amúgy nagyon szeret téged. Mert van olyan. Hidd el, van olyan, hogy szeret, de van egy görbe este, és egyszercsak megtörténik valaki mással. Persze, az ideális az lenne, ha robotok lennénk, be lennénk programozva csak a szépre, jóra, de ez nem így van. Nekem egyszer valaki azt mondta még gyerekkoromban - és sosem felejtem el - hogy: "jegyezd meg, kislányom, az emberrel BÁRMI megtörténhet. Olyan is, amit megbánsz, olyan is, amire később nem leszel büszke".

Na, kicsit eltértem a témától, de azt hiszem, értessz...:))

Kibeszélném vele a dolgot, ha egy mód van rá.

Nem kellene szakember.

Nem mindegy ám, hogy érzelmek is szerepet játszanak-e a dologban. Nem vagyok megcsalás-párti, nem azért írtam, de van különbség.

Lefekszel valakivel és bánod, mint a kutya, vagy lefekszel valakivel, beleszeretsz (fordítva is lehet), otthon meg hazudozol fűt-fát.

Az a baj, hogy a megcsalás nem egy egzakt dolog. Más elbírálás alá esik, ha valaki egy mámoros pillanatában ágyba bújik valakivel érzelmek nélkül, más, ha éveken keresztül szerelmes valakibe, de otthon kussol róla, aztán ott az az eset, amikor ugyan fizikailag nem történik meg az aktus, de minden gondolata más nők/férfiak körül forog.

Rögtön ítélő bíróság, de az ítélet mégsem ugyanaz minden esetben.

Bocs, de te hülye vagy.

Miért kérsz olyan emberektől tanácsot, akik nem élték át, amiket te. Ha hasonló tapasztalatunk van is, az nem ugyanaz, ami neked most dilemmát okoz. Ha szereted, bocsáss meg neki, és próbálj túllépni ezen a kis "malőrön". Ha nem szereted, ha kiábrándított az, amit tett, ha megváltoztak az érzéseid iránta, akkor tedd lapátra.

Ilyenkor mindenki azt mondja, hogy persze, rúgd ki a szemétládát - dehát te is látod, hogy ez nem egyszerű. Amit érzel iránta, a te kizárólagos szubjektív érzésed. Ebbe senki nem szólhat bele. És ne is engedd, hogy bárki beleszóljon. Erre nincs recept, nincs törvény, ha szereted, akkor szard le, hogy mások mit mondanak! Te el tudod őt így fogadni? Fátylat tudsz borítani a múltra? Igen? Akkor ne törődj senkinek a véleményével. Neked kell együtt élned a továbbiakkal, a következményekkel, nem nekünk.

Mellesleg nem kizárt, hogy nagyobb hegyet is másztatok már megy együtt, mélyebb gödörből is kecmeregtetek már ki - próbálj a jóra is gondolni.

Sok sikert a döntéshez.

Neked nem. Ezért tartasz ott, ahol.

Azért a nejedet megkérdezném....

Én pszichológust, és közös párterápiát javaslok, ezzel mindkettőtöknek foglalkoznia kell.

Kitartást és erőt kívánok...szerintem nagyon pozitív, hogy mindketten tenni akartok azért, hogy jobbra forduljanak a dolgok.

A felében van csak igazad

Sok esetben egy külső embernek kell kimondani az igazságot, a +oldást, hogy valamely fél vagy mindkettő higyjen benne

Több szem többet lát