Sötéten, vagy reálisan?

Ezek a kérdések jutnak eszembe, és nem tudom, hogy sötéten látom a helyzetet, vagy reálisan. Tényleg mindenki önmegvalósít manapság és nem hajlandó egy kicsit sem alkalmazkodni, vagy csak körülöttem zajlik ez így?

Ha a férfiismerőseimet hallgatom, az jön ki a dologból, hogy a nők manapság teljesen elvadultak. Csak a pénz érdekli őket, nem hajlandóak alkalmazkodni és totál idióták. DE! Ha a nőket hallgatom, ugyanez a képlet, csak fordítva. Mi van itt? Én legszívesebben összehoznám ezeket az egyedülálló és kétségbeesett embereket, hátha tudnak egymással mit kezdeni. Néha, már sajnálom a férfiakat, ha velük beszélek, aztán a csajokat, mikor őket hallgatom. Nem vagyok pártatlan, hiszen adottságaimat és születésemet tekintve nő vagyok, de nagyon igyekszem nem részrehajlóan hallgatni barátaimat, ismerőseimet.

Szerintem tényleg másként élünk manapság, mint anyáink, de ez az ő generációjukra is igaz volt. Valószínűleg ez már mindig így lesz, amíg forog a föld. Ezzel nincs is bajom, meg a mai tizenévesek tuti röhögnek a mi dolgainkon, pedig mi sem vagyunk még öregek (a fiatal korosztály nevében beszélek: 25-40 év, szerintem:) ). Nekem az értékrend megváltozása, kikopása a problémám. Úgy tűnik, a mai fiataloknak nincs értékrendje! De tudjátok mit? Minden relatív, ez is. Mikor én bizalmasan elmeséltem valamit egy barátnőnek és nem volt kétségem afelől, elmondhatom-e neki, ő egyből visszamondta annak, akinek nem kellett volna. Tudom, hogy tapasztalatlan voltam és ne bízzak meg mindenkiben – ami egy másik kérdést vet fel – de én akkor elgondolkodtam azon, hogy ő teljesen normálisnak tartotta azt, hogy figyelmezteti egy barátját valamire, amit megtudott tőlem, holott én árulásnak tartottam. Neki ez volt a normális és elítélt engem. Neki hogy magyarázzam meg, hogy nekem ártott, csalódást okozott, mikor szerinte nem. Ez ugyan olyan, mint hogy hiába vitatkozunk az örök nők-férfiak témáról, soha nem tudunk dűlőre jutni, mert genetikailag, lelkileg és testileg is mások vagyunk, különbözünk és az almát, ne akarjuk különben sem a körtével összehasonlítani!

Minden, csak beállítottság kérdése, kinek mi az érték, kinek mi a jó és ki mit tart természetesnek, ki hol és hogyan nevelkedett, honnan jön, hová tart és emlékszik-e gyökereire. Van, aki összeomlik egy nemtől, van, aki bármit elvisel az élettől. Most ez a cikk vajon negatív, vagy pozitív hangvételű? Most akkor baj van a mai pár- és emberi kapcsolatokkal, vagy nem? Most sötéten látom a helyzetet, vagy reálisan….?

-SAN-