Sisi és Diana

Én még 1993-ban kezdtem el komolyan foglalkozni Diana hercegnő életével. Megvettem a róla megjelent könyveket, újságokat. Aztán már a halála után, egy 1997 decemberében megjelent lapban olvastam, hogy élettörténete mennyi hasonlóságot mutat Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak az életével.

Ez a cikk nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Mindenáron utána akartam járni, hogy ennek mennyi az igazságalapja. Betértem hát egy könyvesboltba, hogy keressek egy Sisi életéről szóló olvasnivalót magamnak. Ekkor került a kezembe Jean Des Cars: Sisi avagy a végzet című könyve. Természetesen azonnal nekiültem és elolvastam.

Ez lett az én végzetem, ekkor váltam Sisi rajongóvá. Gyűjteményem darabjainak már egyre nehezebb helyet szorítanom a szekrény polcain.

Sajnos azóta Lady Diana háttérbe szorult.

A róla megszerzett kincseimet féltve őrzöm, de már jó ideje nem gyarapodtak. Anyagilag eléggé megterhelő lett volna két irányba haladnom tovább. Döntenem kellett, és én Erzsébetet választottam.

Sisi és Diana életútja között eltelt 63 hosszú év. Közben lezajlott két világháború, a világ kereke nagyon fordult. Mégis, aki elolvassa ezt az összehasonlító írást, meglátja mennyi hasonlóság van e két híres asszony életében.

1. Mindketten előkelő nemesi családból származtak, ám férjeiknél alacsonyabb rangú família szülöttei voltak.

A szüleik házassága nem volt boldog.

Erzsébet szülei az akkori főúri szokások szerint kényszerházasságot kötöttek, amely sajnos rosszul sikerült. Az apa életének nagy részét a családjától távol, utazásokkal töltötte. Az anya már az első házassági évfordulóját végigsírta. Így éltek le 60 évet.

Diana szülei pedig elváltak egymástól még a hercegnő gyermekkorában, ami nagyon megviselte őt.

2. Nem ők voltak az első kiszemeltek férjük számára, hanem a testvérük.

Sisi esetében ugyanis a két anya úgy határozott, hogy Ferenc József felesége Helen, Sisi nővére lesz. A császár születésnapi báljára meghívást kapott Helen hercegnő és az édesanyja. Ők azonban az utolsó pillanatban másként döntöttek, és magukkal vitték Erzsébetet is, akibe aztán az uralkodó azonnal beleszeretett. Ellenszegült anyjának, Zsófiának, hogy Helen helyett Sisit fogja feleségül venni. Az anya nem tehetett mást, engedett.

Károly herceg Diana előtt annak nővérének, Sarah hercegnőnek udvarolt. Amikor 1978-ban Károly meghívta egy svájci sítúrára, a nyilvánosság úgy gondolta, hogy Sarah lesz a következő királyné. A herceg 30. születésnapi bálján is ott volt Sarah a Buckingham-palotában, de erre már Diana hercegnő is kapott meghívást.

3. A gyermekszüléseknél ellentmondás akadt a hercegnők és a család között.

Erzsébet negyedik gyermekét Budán szülte meg a várban a magyar nemzetnek, ami a bécsi udvarban nagy felháborodást keltett.

Diana pedig azzal okozott vihart Londonban, hogy nem volt hajlandó a királyi palotában szülni, hanem közkórházba vitette magát.

4. Mindkét asszonynak meg kellett küzdenie gyermekeiért.

Erzsébet három gyermekét /Zsófia, Gizella, Rudolf/ születésük után anyósa elvette tőle, és a saját lakosztálya mellett helyezte el őket. Nem engedett beleszólást a gyermekek nevelésébe, Sisinek még a szoptatást is megtiltotta. Az anya csak Zsófia főhercegnő engedélyével látogathatta saját gyermekeit. Később fiát, Rudolfot kénytelen volt kimenteni a nevelésével megbízott Gondrecourt kezéből, aki a végkimerülésig hajszolta a félénk, beteges 6 éves trónörököst. Szabályos ultimátumot fogalmazott férjének, hogy ezentúl ő kíván a gyermekeivel kapcsolatos dolgokban döntést hozni, vagy elhagyja az udvart. Mindössze a jóval később született Mária Valériát nevelhette ő maga. Arra már annyira megerősítette helyzetét, hogy ezt a lányát nem engedte elvenni magától.

Károly herceg azt szerette volna, ha fiait nevelőnő tanítja a Kensington-palotában, mivel annak idején őt is így nevelték. Diana viszont ragaszkodott hozzá, hogy a két fiú iskolába járjon, mint a többi gyermek, és ezt sikerült is kiharcolnia.

5. Sajnos mindkettőjük házassága megromlott.

Erzsébet menekült a Hofburgban uralkodó ellenséges hangulat és a szigorú etikett szabályai elől.

Diana ellenben öngyilkossági kísérleteivel akarta felhívni a figyelmet magára és a gondjaira.

6. Sisi és Diana is étkezési zavarokkal küzdött.

Sisi egész élet során szinte koplalt, hogy megőrizze hihetetlenül karcsú alakját, ez később ödémához vezetett. /172 cm-es magasságához 50 kg testsúly és 50 cm-es derékbőség társult./

Dianának pedig ismert volt bulimiája.

7. Kiemelkedő a karitatív tevékenységük.

Erzsébet rengeteg kórházat, szegényházat látogatott meg. A porosz-osztrák háború idején 1866-ban a gödöllői kastély lovardáját alakították hadikórházzá. Ott sok időt töltött el a beteg katonák között. A Vörös-Kereszt Egylet Magyarországon az ő védnöksége alatt alakult meg 1881-ben.

Diana pedig híres a taposóaknák beszüntetése érdekében végzett munkájáról. Ezen kívül ő is rengeteget járt beteg emberek között, és nyilvánosan kezet fogott AIDS fertőzöttekkel.

8. Erzsébet királyné és Diana hercegnő is híres szépségéről. Koruk egyik legszebb asszonyai voltak. Frizurájukat, ruhatárukat is csodálták, és sokan próbálták utánozni őket. Később mindketten megváltak ruhatáruk nagy részétől. Sisi, fia Rudolf halála után már csak feketében járt, színes ruháit elajándékozta. Diana pedig ruhái jelentős részét árverésre bocsájtotta karitatív célból.

9. Mindkét hölgy imádott sportolni.

Sisi lovaglótudását olyan szintre fejlesztette, hogy kikiáltották Európa legjobb női lovasának. A bécsi udvar megrökönyödésére lakosztályába bordásfalat és gyűrűt szereltetett be, és rendszeresen tornázott. Ezen kívül úszott, vívott és gyalogtúrákon vett részt.

Diana imádta az úszást, műugrást, balettot, rendszeresen járt síelni, táncolni, és fitneszterembe edzeni.

10. Mindketten sokat utaztak.

Erzsébet szabályosan menekült a bécsi udvarból, ezen kívül rendszeresen gyógykezelésekre utazott.

Diana reprezentációs és karitatív okokból utazott sokat először férjével, majd később egyedül.

11. Ellenszenv a fényképészek iránt.

Sisi nem szerette, ha fényképezik vagy megbámulják. Minden alkalommal volt nála legyező vagy napernyő. Ezekkel védte magát a fotósoktól és a kíváncsi pillantásoktól.

Diana gyűlölte a paparazzókat, akik folyton a nyomában voltak, mindenhol megtalálták, nem hagytak nyugtot neki.

12. Egyikük sem saját hazájában, és nem természetes körülmények között halt meg.

Sisi Svájcban tartózkodott. 1898. szeptember 10-én Sztáray Irma grófnő társaságában éppen elhagyta a szállodát és a hajóállomás felé tartott, amikor egy olasz származású anarchista, Luigi Lucheni, egy kihegyezett reszelővel szíven szúrta.

Diana Franciaország fővárosában, Párizsban szenvedett halálos autóbalesetet 1997. augusztus 31-én.

Egyikük sem halt meg azonnal.

Erzsébet a szúrás után még felállt. Szoros fűzője miatt észre sem vette, hogy mi is történt vele valójában. Saját lábán ment fel a hajóra, és csak ott esett össze. Hordágyon vitték vissza a hotelba, ahol meghalt.

Diana túlélte a balesetet. A mentőautó a kórházba szállította, ahol azonban nem tudták megmenteni az életét.

13. Emlékmúzeum létesült mindkét asszony emlékére.

Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot a budai várban nyitották meg 1908. január 15-én. A kiállított tárgyakat Ferenc József, a két gyermek Gizella És Mária Valéria, a hűséges felolvasónő Ferenczy Ida, és az udvarhölgyek, többek között Festetics Mária és Sztáray Irma ajándékozták a múzeumnak. A tárgyak nagy része sajnos a világháborúban megsemmisült.

A Diana Múzeum kapuit pedig Althorpban, a Spencer család ősi birtokán nyitotta meg a hercegnő testvére, Charles Spencer.

14. Életüket könyvek, filmek sokasága örökíti meg az utókor számára.

Sisi és Diana címmel közös könyv is megjelent róluk.

15. Mítoszuk a mai napig él.

Magyarországon megalakult a Sisi Baráti Kör és a Diana Emléktársaság.

Kívánom, hogy minél többen vegyék a fáradtságot, és olvassák el e két csodálatos asszony életét. Nem fognak csalódni.