Pánikbeteg vagyok! (beszélgetés)
Engem nagyon! 🥰
Megosztanád velem? Köszönöm szépen!
A kezelőorvosom. Szociális fóbiára. Nem nagyon bírom a tömeget és a zárt helyeket. Önkormányzatnál könyvelek, továbbképzésekre is szorongva megyek. Cipralex és társai nem nagyon váltak be...
Csak sajnos sok szart olvastam a MAOI-ról.
Ki és mire adta?
Ha orvos adta mi a gond? Antibiotikum nem jó az adott tünetekre
Sziasztok! Ismeri, esetleg szed, szedett valaki Aurorix-in nevű gyógyszert? Gyógyszer váltásban vagyok, félek tőle. 😢
Szorongásra és szociális fóbiára kaptam. Szép napot mindenkinek!
Kezdeti nehézségek ellenére, hála istennek jól vagyok a frontokat megérzem.3 havonta kell mennem dokihoz!Scippa 10 mg,nebiletet nem kell szednem ,most megyek majd vizsgálatra ugye a magas vernyomás miatt amivel 12 éve diagnosztizáltak,de remélem csak a stressznek /pszichésen /volt köszönhető!Néha azért ha huzosab napom van érzem a törődés de hát ez van!Dolgozom csinálom a napomat ahogy szoktam !Jó dokim van ,mert a kezeléseknek a terápiának köszönhető, hogy a fogaim is rendben vannak ,elmúlt a refluxom amiről nem is tudtam hogy volt !!Azért szemét egy dolog ez,sajnos.A feleségem észre vette a változást,és kiegyensúlyozottabb vagyok,olyan azt mondja mint akibe annak idején bele szeretett.Ezek a pozitív dolgok mondatok sokat segítenek!A memória is sokkal jobb hihetetlen ,elsiklott sok idő amire" úgymond "nem is emlékszem!Csak egy példa ,,ki megyek a tüzépre és fejből mondom egy tető anyag igényét,ilyen még nagyon fiatal koromban volt...nincs alvás problémám,csak sajnos még szednem kell a gyógyszert,
Rokonok is tudják de nem érdekel mit gondolnak,szokásos mondatok: minek szeded azt a szart nem vagy te bolond:nem nem vagyok csak elfáradtak az idegeim,de ha te leszel ilyen helyzetben hidd el segíteni fogok ,és ezzel lezárjuk a dolgot és megértették😅😅😅
Ismerős a helyzet.40évet húztam le hasonlóképen
A sok bogyó lelkimasszés .pszichiáriák után a Fevarin ami segitett erős két év szedés után
Tömegközlekedés ma sem a nyugodt pillanatom :(
Sziasztok!
Nálam, a 2000-es évek elején kezdődött a mutatvány. Éppen egy előadáson ültem, mikor rosszul lettem. Azonnal el kellett hagynom a termet. Ezt követően kezdődött a kálváriám. Évekig pszichiáter, tucatnyi gyógyszer (Rexetin, Paroxetine, Xanax, Zoloft, Ripedon), pszicho-terápia stb… Sajnos jelentős állapot javulás nélkül. Sőt, az állapotom folyamatosan romlott. Annyira, hogy eleinte még az utcára ki tudtam menni, de később már oda sem. Pontosan egy évet húztam le a szobám fogságában. Orvoshoz is csak barátnőmmel vagy édesanyámmal tudtam eljutni. Végül oda jutottam, hogy a pánikbetegség mellé súlyos depresszió is társult. Volt, hogy az egész napomat végig aludtam. Vagy napokon át tartó erős fejfájásom volt. Borzalmasan nyomasztó érzések kerítettek hatalmukba, közben a pánik és a szorongás sajnos új szintre jutott. Véget ért számomra az egyetem, a párkapcsolatom, minden. Végül ahogy jött, úgy elment az életemből. Vagyis időnként még vannak fellángolásai (most így 20 évvel az első borzalmas epizód után is), de már megtanultam élni vele. Látom ez a szar a mai napig szedi áldozatait olvasva a hozzászólásaitokat. Kitartást nektek! Vigyázzatok magatokra.
Sziasztok!
Én egy ex-pánikbeteg vagyok, hál istenek sikerült saját erőből és egy ismerős segítségével gyógyszer nélkül megszabadulni tőle, de életem legkeményebb része volt. Ez évekkel ezelőtt történt: Kisfönök voltam egy cégnél nyomás fentrőlis lentről is, hererákkal jártam kontrolra és mindig stresszeltem mikor vártam az erdményeket (majd jövőhéten most még nincs kész...feszült lekezelő orvosok stb..) plussz a párkapcsolatom is véget ért.Mentem haza metrón és egyszer csak rámtört egy megmagyarázhatatlan halálfélelem, ez egyre erősődött hazáig, szörnyű volt és fogalmam sem volt hogy mi van velem. Ezzek a rohamok aztán megjelentek minden nap, a csúcson egy nap 6 db volt és meg voltam győződve, hogy meg fogok örülni.Az járt a fejembe, hogy egy pszihiátrián fogok kikötni és kisütnek árammal a végén. Amikor ez a csúcs volt akkor három napig nyomtam az ágyat és egy almát ettem meg ez idő alatt. Roham alatt végtelen magányosnak éreztem magam és úgy éreztem hogy senki sem értené meg mi van velem. Amikor meséltem a barátaimnak azok nem érteték mit vagyok beparázva, hát senki nem bánt mitől rettegek (92 kg kisportolt férfi vagyok). Aztán egy két ismerős mondta, hogy ez pánikroham. Azt eldöntöttem, hogy gyógyszert nem szedek rá az biztos mert csak minőségbiztosított jó minőségü kábítószer szerintem ami legális...Egy ismerősöm mesélt egy társasági összejövetelen rólam a többieknek, hogy nekem ilyen halálfélelmes rohamaim vannak és jól kivagyok. Erre egy srác mondta hogy ő ezt a szart már legyőzte 10 éve és szívesen segít nekem. Még régen egyszer egy buliban találkoztam vele kb 8 évvel ez előtt ennyi volt amúgy vele a személyes kontaktom.Ő felajánlotta hogy oda is költözhettek hozzá és a barátnőjéhez pár napra és átbeszélünk mindent, és nyugodtan lehet róhamom nem kell szégyelnem magam. Teljesen meghatott a dolog hogy egy ember ilyet ajánl fel kb zéró ismeretséggel. Aztán voltam náluk pár napot, rengeteget beszéltünk és adott pár jó típet. Ez után még pár hónapot harcoltam egyre tudatosabban ezzel a drága betegséggel és azóta hál istennek már évek óta nem jelentkezett. Huhh ez picit hosszúra sikerült. Csináltam egy e-mail címet ha esetleg valakit érdekel egy nem szakképzett ember, de már ezzen átment volt beteg az írjon nyugodtan: expanikroham@gmail.com
Áll a majré nálam . Már sok napja dagadtak a bokáim. Körzeti, szedjen vízhajtót. A szivtöl szok ez lenni jellemzően. Jöjjön be csinálunk EKG-t. EKG tökéletes
Vízhajtó zalán picit használt de jnem igazán
Most helyettes orvos van, azt mondják rendes okos, dde csak nem ismer személyesen, nem mentem be hozzá
Merthogy napok óta nyugalomban is ömlik rólam a víz és rossz közérzet
Erre ma hajnali 3kor ébredtem, tocsogtam az izzadtságban és a mellkasom szoritott, vérnyomás 170
Csak figyeltem magam, mikor halok meg, vagy hívok mentőt
Aztán délig aludtam, de nem vagyok százas
Még mindig gondolkodom hogy sürgősségi, de mivel nincs autóm, marad a motor. Arra meg mit szól a doki, hogy motorozni tud de meg akar halni. Akkor minek jön ide.
A legnagyobb melegben is, fekete dzseki és motoroztam, mert nem volt más.Dzseki nélkül hülyeség motorozni, tapasztaltam. Nem tetszett de semmi pánik szindróma, semmi szédelgés
Szomszédasszonyt kellene elkapni az autójával, sürgősségi ügyben. Rendes, de mióta nincs autóm egyszer sem kérdezte meg kell-e valami a boltból
6x2-es üditót nem tudok motoron elhozni
Amikor beteg volt, naponta megkérdeztem kell-e neki valami a boltból
Áhhh!
És még azt mondják milyen jó az egyedüllét :(
Abban reménykedem hogy csak pánikroham volt. Fut 4-5 olyan ügyem az államgépezet ellen/is/ amik igencsak, sőőőőt, kikészítettek idegileg
Jobbakat nektek!