"Óvd a bizalmat, s a bizalom megóv!" (beszélgetés)

Gratulálok!!!!

:))))

tegnap megválasztottak a Víziközmű Társulás Ellenőrző Bizotságának elnökévé.

MOst nagyon fogok bízni a mottódban...bizalmat kaptam, vigyázok rá, hogy meg is tudjam tartani, és akkor remélhetőleg nem érhet semmi baj. :D

Szia!

Hát hazudnak, mint a vízfolyás - ez igaz. De miután már eléggé jól ismerem őket is meg a szövegeiket is, elfogadom. Legföljebb a kollégáimmal utólag poénkodunk rajtuk...

:)))

Nagyon sokan visszaéltek az én bizalmammal is. Nehéz kezelni azt a helyzetet, amikor az ember érzi, hogy elárulták, hülyét csináltak belőle.

Ezért nálam fordított a hozzáállás általában:

először mindenki mínuszból indul, de viszonylag könynen meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről. És akiben én mégbízhatok, az bennem is megbízhat, és teljesen biztos, hogy 1000%ig mellette vagyok. mindaddig, míg az ellenkezőjét nem bizonyítja.

Viszont sok esetben megdőlni láttam ezt a mottót. Sajnos nem automatikus, hogy ha bízom, és megbízható vagyok, akkor oltalmat jelent a másik ballépéseivel szemben. Viszont az tény, hogy ha n odafigyelek arra, hogy a másik bizalmát ne játszam el, akkor a lehető legritkább esetben hozom magam a saját hibámból kínos vagy épp megalázó helyzetbe, tehát a mottó ezen részével maximálisan egyet tudok érteni.

Imre: az ügyfeleiddel szemben hogyan tudzs alapvetően bizalommal lenni? Én egy hónapmúlva kezdek egy központi gyámhivatalban, ahol már voltam gyakorlaton 3 hónapot, és a tapasztalatom az volt, hogy csak a legritkább esetben nem hazudnak? Ezért nem is tudok bizalommal fordulni feléjük, és ez nem jó, mert legalább az esélyt meg kellene adnom. VAn erre valami trükk? :D

Szia, Antea és 'szti!

De alapvetően mégis megmarad (vagy visszatér) a mások iránt érzett bizalom. Igaz?

Amennyire mondjuk egy tarsban vagy egy igazi baratban bizol, annyira altalaban masokban nem. Nem valsz a csalodastol nyitottabba a tobbi addig kevesbe befogadott ember fele.

Szerintem ilyet csak frissen csalodott ember mond egyebkent vagy megkeseredett. En is akkor szoktam ezt hangoztatni, amikor valaki elrugja a pottyost, akitol nem vartam es onnantol orok harag es magazodas :)

persze, ha csalódunk egy emberben, akkor nehezen bízunk meg benne újra, ha egyáltalán megbízunk valaha is

de csak abban akiben csalódtunk

ettől még másban lehetne bízni, nem?

Szia, így már értem, és megértelek. Ami a hasonlatodat illeti: bárki rúgjon is bele egy gyönyörűséges bársonytalpúba, azt a lábát apró darabokra törném. (Bár ez a cicison vajmi keveset segít!)

De maradok igy:

:)))))))

??????

Csak nem vagy ennyire pesszimista? :)))

Mindenkinek meg kell adni az esélyt, én bizalommal vagyok mások iránt. Akinek tudok segítek és ha nem mond köszönetet, akkor se bánom, hogy segítettem, de egyfajta "bizonyítványt" kapok ezáltal róla.

Én inkább vagyok balek adott esetben, mint bizalmatlan.

Egyetértek veled.Régebben én is megbíztam az emberekben, és nagyon soknak önzetlenül segítettem, sokszor még egy köszönöm se volt érte.

Addig amíg olyan helyzetben vagy (jó pozícióban egy munkahelyen stb.) addig úgy tűnik, sok a barátod, mihelyt rossz passzba vagy kiderül, kik is az igazi barátok (nagyon kevesen vannak, talán 1-2 ha marad). Ilyenkor élnek vissza igazán a bizalmaddal, mindenfélét elkezdenek pletykálni rólad, és ahelyett hogy segítenének valamit hátbatámadnak ahol csak tudnak.

Szívemből szóltál Kisgé! A bizalommal való visszaélés nálam felér az útonállással. Az egyik legaljasabb emberi tulajdonságnak tartom. :(((

Ugyanakkor továbbra is fenntartom álláspontomat: nem az embereknek kell bizonyítaiuk, hogy méltók a bizalmamra, én ezt eleve föltétekezem róluk.

De egy elb...tt renomét már nehezen szerez vissza. Csalódást nem érzek miatta, de a továbbiakban csak igen-igen nehezen tudok hinni neki. Üdv, Imre