Önzés? (beszélgetés)
Nem olvastam vissza a hozzászólásokat, bocs, ha már írta valaki.
Én minden nap kikövetelek egy órát magamnak, amikor a hobbimmal foglalkozok, semmi mással.
Hetente egyszer tanárhoz járok, de minden nap foglalkozok vele.
Egyszerűen nem érdekel, mások mit mondanak.
Szerencsére nekem már nagyok a gyerekeim, de sokkal kisebbel voltak, amikor az angol vizsgámra készültem.
Akkor vezettem be ezt, a férjem dumája sem érdekelt.
Aztán tavaly nyáron, amikor végigversenyeztem a nyarat, mindennap 2 óra edzés.
Ennyi jár nekem is.
Nem iszom, nem dohányzok, nem járok szórakozni, egyetlen szórakozásom a hobbijaim.
És ezeket nem vagyok hajlandó feláldozni.
Önző vagyok?
Lehet.
De úgy gondolom, nekem is jogom van, hogy naponta abban az egy órában magammal foglalkozzak.
Teljesen kikapcsol, és nem enged depibe süllyedni.
Azt hiszem ebben minden anyukának egy a véleménye,jár nekünk egy kis kikapcsolódás.Ráadásul ha meg is tehetik.Mi távol lakunk a nagyszülőktől,apának egy szabadnapja van a héten,így én a magányról csak álmodozhatok...
De te igen is harcolj és értesd meg a férjeddel,hogy otthon is járhat neked az egyedüllét,hiszen ha fáradt az ember akkor nincs kedve sehova elmenni,csak otthon lepihenni egy kicsit,tv-t nézni,olvasni stb.
Nem egyáltalán nem az.
Szinte bármikor elmehetek akár egyedül is sétálni, színházba, vigyáz a gyerekekre.
Csak azt valahogy nem díjazza, ha azt kérem hogy szeretnék egyedül maradni otthon, és vigye el mondjuk a nagyihoz a lurkókat.
Nem az.
Igazán megérdemelné minden anyuka ezt.
Ja,persze..Utána meg a gyerekei kirepülnek,és majd nem tud mit kezdeni magával semmit,mert nem volt más életcélja.Az ilyen Anyukából lesz depressziós,aki nem hagyja majd,hogy nyugodtan önálló életet éljenek a gyerekei,mert nem akarja,hogy kirepüljenek a fészekből,és annyira ragaszkodna hozzájuk,és visszatartja majd őket.Nem hagyja,hogy önállóak legyenek,hogy hamar felnőjenek.Ugyanis nem lesz kiről gondoskodnia,ha Férjhez megy a lánya,kollis lesz a fia..Más életcélja nem igazán volt,csak a gyerekek,a család,így mikor a gyerekek kirepülnek,hasztalannak fogja érezni magát.
Jó,oké,ez egy általánosítás,de a lényeg az,hogy Én sem tartom önző dolognak,sőt!!!
Mikor egy pár óra nyugodtan eltöltött pihi után,az ember megújulva tér vissza a szeretteihez,és ezt a gyerekek is értékelik majd.Egy az apjukkal jobban összecsiszolódnak.Kettő,az Anya türelmesebben és mosolygósabban tér haza.A Férjnek is kívánósabb egy ilyen Feleség,mint egy egész napos strapától nyúzott arc.Hát,nem???
Látom másnak is lezajlottak ezek a viták...
Nálunk is volt ilyenből gond. De aztán vagy megértette vagy elfogadta, de már nem kérdőjelezi meg.
És igenis jár neked!
Ne hagyd magad! A mi szolgálatunk nonstop. Mért ne vehetnénk ki időnként néhány óra szabadságot???
Én egyszerűen egyedül, csendben szeretnék otthon lenni, és ez szerinte baj, nem normális vágy.
(mert amúgy el tudok menni otthonról kikapcsolódni akár havonta-kéthetente)
Ezt eljátszottam apával, igaz csak 2-3 órára. Mindig azzal takarózott, hogy ő mit kezdjen a babával, nálam van a cici. Hagytam neki lefejt tejet, főztem teát, kikészítettem a ruhát, és közöltem vele, hogy 11-re jöjjenek utánam anyukámhoz, mert ott ebédelünk. Azóta semmi probléma nincs, tud mit kezdeni a gyerkőccel.
De az is igaz, hogy olyan ideges voltam, hogy minden okés legyen... :S
Olyan aranyos a neved! Attól, hogy vágysz néha egy kis magányra, még nagyon jó anya lehetsz. Ez a vágyódás teljesen egészséges igény, hisz néha úgy érzed, hogy le kell adnod a terhet, felelősséget a válladról.Mert azért nyomasztó felelősség anyának lenni. Én a két gyerekemet egy nagyon dolgos, szorgalmas férj mellett szinte egyedül neveltem, néha jó lett volna, ha valaki néha, egy kicsit....
Most kirepültek, kollégisták, bevallom jó egy kicsit szabadnak lenni, de azért imádom őket!
Én ha nagyon kivagyok, el szoktam zavarni a fiúkat sétálni kettesben, vagy itthon hagyom őket és én megyek valamerre. ha ettől rossz anya vagyok... Nekem szükségem van egy kis pihire, főleg ha az idegeim már nem bírják.
Igaz nálunk apa magától bevállalta a gyógyúszást én a partról figyelek olyankor, vagy ha nincs kedvem ketten mennek. Apa konkrétan örül, hogy tarthatnak ilyen "fiús" órát, alig várja, mikor akár egy egész napot is eltölthetnek kettesben.
Ilyen nincsen szerintem...mindenkinek kell egy minimális szabadon eltölthető idő.
Talán most még nem érzi,de egyszer csak tele lesz a csukája mindennel,és akkor robban a sok feszültség.
Akkor én megtenném vele,hogy egy hétvégén,amikor otthon van,bizony teljesen ráhagynám a gyerekeket,kitalálnák valami halaszthatatlan elintéznivalót.2 nap után kapcsolna,miért vágysz néha nyugalomra.
Mert gondolom ő nics állandó szolgálatban a gyerkőcökkel,mint te.
Szerintem egyálltalán nem,sőt,nagyon is jót tesz.
Havonta vagy kéthetente járnia kellene egy pár órának arra,hogy kikapcsolódjon az ember.
Nekem anyu szokta őket bevállalni pár órára olykor.