Olvassátok el a sztorimat és kérlek adjatok tanácsot! (beszélgetés)

De azért mondtad hogy nem szakításról van szó, meg hogy te igazából szereted is őket és fogsz is menni hozzájuk stb...?

És mit mondtál, miért mész el? mit szóltak azon felül hoy kiakadtak?

Na sikerült végre rászánnom maam és elmondtam!

De kiakadtak nagyon.... Egyből azt hozták ki a dologból, hogy biztos szakítani akarunk....

Segítsetek!

Hogyan mondjam el Anyukájának, hogy elköltözöm?

Így már érthetőbb a dolog!

Főleg ha apósjelölted sem beszél a mamikával, tuti nehéz élet lehet nálatok.

Jobb kilépni innen! Így el is hiszem, hogy nehéz saját életet élni. De ha a család ennyire összetartó, ami nem baj persze, de a párod is ezt az életet fogja mintázni. Ő mennyi idős? Ő sme ülhet mindig anyuci szoknyája mellett! Vag yesteleg ő is azt szeretné, hogy majd a saját családja és a szülei is együtt lakjon, mint most?

Ez tényleg nem egészséges.

Ő is ugyanezt gondolja, csak nem akar vitába szállni az Anyukájával és inkább tűr...

Aminek szerintem nem lesz jó vége, én látom hogy csak gyűlik benne a feszültség és egyszer nagyot fog robbannni....

Na szóval...

A dolog lényege,hogy a Párom édesanyja még ennyi idős korában is az édesanyjával él, ez szerintem nem egészséges...

A Nagymama próbálja irányítani Őt és az életet itt nálunk, beosztja a feladatokat stb...

A kacifántosság ott van a dologban, hogy a Nagymama és a Párom apukája nincsenek még csak beszélőviszonyban sem! És az Apuka sem nézi jó szemmel, ami itt megy, dehát a Párom anyukája nem tud mit csinálni, mert két tűz között van....

Együtt nem tudunk elköltözni, a Párom nem jön velem albérletbe...elvből, mert azt mondja h inkább majd másfél év múlva veszünk egy lakást, mintsem h most albérletet fizessünk....

De én még másfél évet nem bírok ki így!

Mondtam neki h nem szívesen megyek Nélküle de ezt sem bírom már tovább!

Egy kis függetlenségre vágyom, sok nekem még ez a családi élet...Nálunk otthon nem volt ennyire bonyolult(vidéki vagyok)

Mit jelent hogy mindnet a nagymama irányít?

Persze nehéz ha több generáció lakik együtt. de gondoltál arra, hogy akár a kapcsolatod végét is jelentheti ha elköltözöl?

Az adatlapod szeritn 22 éves vagy. nagyon fiatal vagy még. elötted az élet, buli, haverok...

döntsd el, mit szeretnél. mit vársz ettől a kapcsolattól.

az élet pedig egy örökös alkalmazkodás. a párodéknál is azt kell. nem tudtok ketten elköltözni és egy saját életet kialaítani?

Nem örült neki...

De ma rájöttem, hogy muszáj elköltöznöm!!!

Elment a fűtés, azt próbáljuk újraéleszteni + a párom anyukájának munkahelyén káosz van és folyamatosan hívják telefonon....

Én meg szerdán költöznék, de nem tudom, hogy fogom ma neki ezt feltálalni..

Lehet hogy nem kéne????

Hu most meg káosz van itt Náluk, nem tudok neki most erről beszélni....:(

Páromnak már elmondtam, már csak a szüleinek kellene valahogy....

szia!

szerintem először a pároddal beszélj,

kegyes hazugság lehet, hogy ha azt mondod, itt a hideg idő, rossz igy sulba utazgatni naponta, arra gondoltál, hogy beköltöznél a koleszba hétköznapokra.

ez valahol igaz is lehet. de én még mindig azt mondom, hogy mondd meg neki őszintén hogy mi feszélyez téged!

egyrészt tudni fogja hogy őszinte vagy, bizalom alakul ki, ezzel a lépéseddel még mélyítheted a kapcsolatot.de én nem biztos hogy költöznék, ez egy kicsit megfutamodás a problémák tisztázása elől.

igazából nem tudom mi lenne a helyes.nem vagyok benne a mindennapjaidba.

arra készülj fel, tuti me, fognak lufit eregetni az örömtől ha előállsz az ötleteddel.

na jó de hogy kezdjek hozzá?

"Képzeld, úgy döntöttem, hogy elköltözöm....."

Köszi a sok véleményt, úgy döntöttem, hogy kipróbálom a koleszt! Aztán ha nagyon rossz lesz úgy, még mindig van hova visszajönnöm, fele cuccomat itthagyom,így érezheti, hogy félig ittmaradtam.

De úgy érzem, hogy ezt a lehetőséget most ki kell használnom!

Háát... Amikor már kezd nem tetszeni, hogy sokat vagyok nyaggatva a soványságom miatt, akkor azért elpanaszkodom a páromnak :) Ő megérti, és próbál megvédeni is, amikor legközelebb szóba kerül... Igaz: hiába :D

Ebből csak azt akartam kihozni, hogy az én párommal az ilyen dolgok is megbeszélhetők... Nincs sok értelme titkolózni, elmondom neki mindig, mi nyomja a szívem :) Utána pedig együtt keresünk megoldást :)

Szia!

Próbáld meg elmondani a párodnak, h mi bánt és hátha akkor az anyukájának meg mondaná, h ne szóljon a ti dolgaitokba bele. Próbálj az anyós jelölttel is minél jobban ki jönni hátha szép szóból is ért, és ha minden kötél szakad akkor költözz koleszba.

Sok szerencsét!

Ehhez csatlakozom én is , hogy kitartás:)

Annyit szeretnékmég mondani, hogy akármennyire istele lesz a hócipőd az anyósoddal, soha, de soha ne szidd a párodnak! Inkább gyere fel ide, itt vanerre egy fórum, ott írd ki magadból,és felejtsd el. De a párodnak soha egy rossz szót se, csak akkor, ha már nagyon eldurvul a mama:) Hidd el ez egy alapszabály, tapasztalatból tudom:p