Nektek milyen emlékeitek vannak a gimiből? (beszélgetés)

Szerettem, szabad voltam és reményekkel teli tinédzser :) Buliztam, kocsmáztam, koncertekre jártam, (plátóian) szerelmes voltam. Ennek ellenére mindig tudtam hol a határ, és kifejezetten jó tanuló voltam mindig.

Bár így utólag csodálkozom magamon, hogy milyen ruhákat voltam képes felvenni :D igazi alteros csaj voltam, Apám katonai oldal-hátizsákját hordtam, illetve kordnadrágból varrtam magamnak iskolatáskát.

Középsuliba jártam. Szörnyű volt, soha nem mennék vissza abba az időbe. Kiközösített voltam, mert nem drogoztam, piáltam, és nem lehetett csak úgy fogdosni a melleimet. Lenéztek engem, és én lenéztem mindenki mást. Senkivel nem álltam szóba a vége felé.

Az általános viszont nagyon jó volt, életre szóló barátságot kötöttem, és a közösséggel se volt problémám. Oda szívesen repülnék vissza! :)

Elit gimibe jártam,és nagyon kilógtam a sorból...tele volt bársonynadrágos,tarisznyás, Illés rajongóval.

Jó volt,lógtunk,berúgtunk,buliztunk.

A mostani eszemmel visszagondolva, még nagyon kisfiú voltam. Ma már biztos jobban kihasználnám azt a helyzetet, hogy 30-3 volt a lányok, fiúk aránya. :)

De egyébként a matekórák kivételével csak szép dolgok jutnak eszembe arról a 4 évről.

Jó volt:) Fiatalok voltunk és bohók:)

Nekem mondjuk utána nyílt ki a csipám, később lettem magabiztosabb.

Gyomorgörcs, plátói szerelem, félénkség, körberöhögés (nem én, engem).

De közben meg nagyon jó barátnőre találás, akivel ma is azok vagyunk :D hát nem ez a legfontosabb? :D

Semmi különös nem történt.

Szinte ugyanolyan vagyok mint akkor.

:D

Egy évet halasztottam a gerincbetegségem miatt,majd az igazgatóhelyettes osztályába kerültem.Mikor meghallotta a nevemet azt mondta 3 hónap és kirúgat.2 év múlva Ő vitt el Országos versenyre,majd meg is nyertem.Utólag kiderült,hogy félt a pofámtól,de pont ezt szerette meg bennem!

Szerettem a gimit!A tanulást nem olyan nagyon,de minden mást igen.Jó volt az osztály,normális gyerekek,nem volt klikkesedés és egymás utálata vagy piszkálása.Volt sok rendezvény,és kirándulás,mert az of. volt turista szakkör vezetője.Rengeteg vasárnapot töltöttünk kirándulással.

Voltak barátnőim,de igazi az csak 1-2.Az egyikkel most is rendszeresen emailezünk.

Korunk miatt már évente tartunk találkozót.5 év alatt annyit változik az ember,h alig ismertük meg egymást.Így született a döntés,h aki ráér,jöjjön évente.

Összességében kellemes emlékeim vannak.

Tulipán szavai az enyémek is lehetnének. Nagy pofám volt, ez megmaradt, a barátok lassan elkoptak, főleg a családalapítás után, szintén nem gimi volt, hanem szakközép.

Ja, még annyi, hogy az igazgatónő megkeserítette az életemet, gyűlöltük egymást. Harmadikban berakatott abba a csoportba, ahol ő tanította a történelmet, és megbuktatott. A mai napig nem értem, hogy miért volt neki jó, hogy még egy évig téptem az idegeit. :) Szegény jó Anyám évekig mondogatta, hogy be kellett volna vinni a suliba egy kis "adományt", biztos nem buktam volna meg. :)

En imadtam :) Ott ismertem meg az elso szerelmemet is! A tanarokat is es az osztalytarsakat is csiptem-Leöveys vtam :)

Visszahuzodo nem vtam, asszem most sem :D

Egy baratnom volt. Most sem viszem tulzasba, nem szeretem a feluletes kapcsolatokat.

Nem gimibe jártam,de szerettem.

Rengeteg barátom volt,nagy pofám ami semmit nem változott.

De most jobb,mert a barátokat felváltotta a családom az évtizedek alatt.

Nagyon visszahúzódó voltam. Volt csúfolódás is, de azt hagyjuk.

Kellem emlék volt például, amikor az utolsó évben úgy úsztunk meg egy fizikadolgozatot, hogy a tanár azt mondta az egyik showmen osztálytársamnak, ha a tanári asztalon elénekli a Rebekát, akkor megússzuk. :) Természetesen eleget tett a kérésnek. A tanár is rendes volt, de ő csak az utolsó évben tanított minket.

Így utólag szerettem, akkor nem.

Szerény voltam, rám se ismernének. :D

Nem sok barátom volt, de sokan adtak a szavamra.

Valami őscsont lehettem.

Most sokkal jobb. :)