Nagydumás nagyik és kedves történetek róluk... (beszélgetés)
Kaptam egy tényleg gyönyörű és eléggé drága órát. Elmentem Mamihoz, akinek megmutattam. A mi bárbeszédünk pedig ez volt:
- Mamikám nézd milyen gyönyörű órát kaptam.
- Hmm. Tényleg! Mennyibe került?
- Nemtudom. Kaptam.
- De mégis?!
- Sok Mamika, ez egy drága, órák között nagyon jó márka.
- Várj csak gyermekem...
Kotorászott a fiókban, majd:
- Itt van ez nézd meg ugyanolyan, tegnap vettem a piacon 1500Ft-ért, szinte pont olyan. Benneteket becsaptak gyermekem, ha olyan nagyon sokba került.
Erre én meg sem tudtam szólalni. Persze Mamikám órája meg sem közelítette az enyémet, illetve formára igen, de szegény ahogy ott sopánkodott, az nagyon aranyos volt.
Ezek annyira aranyos történetek:)
Még a férjemet is idehívtam,hogy olvassa:)
Nagyon jót derűltünk:D
Megváltozott a telefonszámunk, amit már közzétettünk a rokonság körében.
Néhány napra rá csörög a telefon, a mamám volt az:
"Kislányom, csak azért hívlak, mert Anyád mondta, hogy már új számotok van, és én még nem tudom.":)))
Az én nagymamám sajnos tavaly meghalt, de neki is voltak jó beszólásai.
Karácsonyra vettem neki egy arckrémet. Sima, hidratáló, illatmentes, mert nem szereti az erős szagokat, de a száraz bőrére nagyon kellett valami.
Pár hét múlva: "Kislányom, hiába kenem az arcom, naponta kétszer is, nekem nem múlnak el a ráncok úgy, mint a reklámokban." (mindezt 85 évesen)
Szia Mti!
A mamádat már így látatlanban is imádom. Nagyon jó fej nőcike lehet :)
Anyueknal voltunk, a nagymamam meg epp jott latogatoba. Elso baratom egy kulfoldi srac volt, aki par eve elt Magyarorszagon. Jol tudott magyarul, de azert erosen erzodott, hogy nem anyanyelve, a ragozasokba is neha belekeveredett.
Reggel volt, mi indultunk volna sziklat maszni (az uj) parommal (akivel azota is egyutt vagyunk). Anyu, hugom es a mama a konyhaban beszelgettek, mi meg csak el akartunk koszonni meg meg gyorsan tettem el valami ennivalot.
Mamam egyszercsak megszolalt:
-Milyen szepen megtanult magyarul!
A hugom majdnem megfulladt reggelizes kozben. Mamanak nem tunt fel, hogy az mar regen volt, ez egy masik srac es mellesleg magyar. :))
Egyszer küldött egy ismerősömmel a munkahelyemre egy borítékban 200 ft-ot, a baj az volt, hogy átlátszott a boríték. Megkértem, hogy ne hozzon zavarba mások előtt.
A következő nap, mikor mentem hozzá kihozott egy nagy csomagot, a kezembe nyomta:- Így nem látja senki kislányom!
Két nylonzacskóban, újságpapírban, alufóliában egy 25 dkg-os margarin lapult.
Még gyerekek voltunk amikor elmentünk egy Dunai szabadstrandra,nagymamám,apukám,nagynéném és gyerekei és mi 3-an.Levetkőztünk fürdőruhára aztán utána jött a nevetés:))))))))))))))))))))
Nagyimon a fürdőruha alól kilógott a kombiné.
Mamát minden éven visszük valahová kárpótlásul amiért nagyon nehezen megy és egyedül nem tud utazni. Idén Ják volt az uticél. Odaértünk és megkérdezte:
-Miért álltunk meg?
-Megérkeztünk.
-Jó. Szép. Mehetünk vissza.
Szegény nagymamim az élete utolsó éveit valamiféle boldog feledékenységben töltötte, de ez őt semmiben nem akadályozta.
Egy nap megjelentem nála egy új táskával. Párbeszéd:
- De szép kis ridikülöd van!
- Aha, tényleg szép. A Pötyikétől kaptam.
- Micsodát?
- A táskát, mamó.
- Tényleg, de szép kis ridikülöd van!
Nagyanyám nagyon prűd, nem tudom a Papa látta-e mezitelenül. Három évesen megkérdeztem tőle, levetkőzik-e mikor fürdik. Azt válaszólta
nem , ő kombinéban fürdik.
Kezdem akkor:
Ma két kasszából vásároltam, az előbb vettem észre, hogy 700 Ft hentereg a táskám alján. Jól betojtam, nem emlékszem mikor tettem oda, és honnét hiányzik. Kiborítotam a táskámat amikor kicsúszott egy cetli, amin ez állt:"Millió puszi:Mama". Ezek szerint már napok óta cipeltem magammal! Tudja, hogy kellemtlen elfogadnom, ezért inkább meglep.
Ennél az volt jobb, mikor egy zacskóban összegyűjtötte az apróját és beletette a táskámba. Nagyon siettem haza és a kocsiba rakásnál még nem tűnt fel, de mikor hazaértem igen, hogy mi a fene ilyen nehéz. Több száz forintot cipeltem csicsedlikből.