Nagycsaládosok, hogy telik egy napotok? (beszélgetés)

Minden rosszban van valami jó!

Ez is valami! ;)

Ó!

Jobbulást mindenkinek!

Neked + sok erőt!!!

Most egyébként a nagycsaládos lét legnehezebbje van nálunk: hányós-hasmenős vírus :-))))

Ez egy gyerekkel 3 nap, esetleg 1-1 nap a szülőknél, de néggyel végtelen kör, mert akármit csinálsz, jó eséllyel a másfeledik hétnél visszakapja az első... Fertőtleníthetsz akárhogy, ez még akkor is így van, ha a nagymamához küldöd. Sőt, akkor még a nagymamáék is jóeséllyel "méregtelenítenek" kissé...

A végén már csak a frontin segít :-)))

Jó, persze ennél nagyobb baj ne legyen, mert a betegség nem itt kezdődik, tudjuk, csak ilyenkor hajtépős..

Hálistennek nincs sokszor, és elég jól szoktuk bírni, most is pár óra alatt mindenkin átment, de az egyik gyerek 3 nap után ismét rosszul lett, és most rosszabbul van, mint elsőre..

Végre valaki még nálam is jobban leírta ezt...

Az alaptémához:

[link]

Nálunk meg "olyan kicsi". Persze nem kicsi ez, de a magas intellektus sajnos nála szinte kizáró ok, mert a 120-as IQ-jával nem való a 90-es IQ-sok közé. Ez a legkevésbé sem ítélet, csak nálunk más a probléma, és a szilvát az almával nem bölcs dolog összerakni, ezt tudják ők is.

De azért még lehet, hogy egy telefont megeresztek. Mert én azt kértem a levélben, hogy ha nem ők, akkor ajánljanak valamit. Tudom, ott a közelben van másik intézmény is..

:)

Van, ahol még működik a szolidaritás.

Máshogy nem is lehet...

Rendes vagy! :)

A Prizma a megkeresésemre sajnos nem is válaszolt.

De erre számítottam, ők a mi problémánkon nem tudnak segíteni.

Ezzel együtt egy választ küldhettek volna, de ez a legkevesebb...

Én is. Időnként viszek neki 1- 1kg cukrot, lisztet. Egyébként nem szokott elfogadni semmit. Tőlem sem akart.

Aztán ránéztem, és közöltem vele, hogyha nem teszi el, akkor kiverem a fogait itt helyben. Elröhögte magát, és eltette...

Azt az anyukáz nagyon sajnálom...

Családbarát ország vagyunk állítólag. Sajnos, a családok többsége nem tapasztal ilyet. A civil szervezeteket sem szeretik itt, pedig sokszor ők látják el az állami feladatokat.

Na és ugye ide szüljenek sok gyereket.

Ha valami gond van, nem az út szélén hagyják az embert, hanem beledöngölik a földbe.

Ha még anyagi gondjai is vannak, az már bűn! :(

Ez az, amiben nagyon nem egyformák a gyerekek. Az a gyerek, aki egy órát nézegeti neked a bogarat az ablak alatt, azt lehet.. De ezt nem te befolyásolod, hogy milyen.

Egyébként azt az enyémek is szeretik, de azért abban többnyire igényelnek iránymutatást, és azért egy ekkora gyereket ez is max fél óráig köt le. De még ha egy órára leköti, még azért akkor is igen sok van.

Két óra kintlét az enyémeknek kell. Persze van, hogy nem vagyunk kint ennyit, de az meg is látszik rajtuk, este itt rohangálnak, ütik egymást, ugrálnak az ágyról, szaladnak faltól falig. A lányom nem igényelt ennyit, ő simán elvan, ha napig ne megy ki a lakásból.

Ebben azért lehet irányítani a gyerekeket. Tehát addig vagyunk a játszón amíg épp ésszel lehet.

Mert ahogy én tapasztaltam a megoldós füzet vagy valamilyen agyjáték ugyanúgy lefarasztja a gyerekeket mint a kinti játék .

Úgy működik, hogy ez az anyuka, akit említettem most akar a sajtóhoz fordulni, mert kb. 50 szervezet hajtotta el..

Ezeknek egy részét én is végigjártam, amikor még a fiam hazahozására kerestem valakit, vagy valamilyen megoldást. De nekem se volt esélyem. Az én gyerekemmel az volt a baj, hogy kevéssé van gondja, az övével meg, hogy nagyon...

Nekem egy szervezet segített ténylegesen, az Otthon Segítünk alapítvány. De ők is "csak" 1-2 órára tudnak jönni a héten, és csak fél évig. De ők ezt megtették, korrekten.

Ezekre a fecske alapítvány és társai lennének, de ők is vagy nagyon le vannak tényleg terhelve, vagy annyira nem is lelkesek, vagy olyan önkéntesek lennének, akik ha van idejük tudnak menni, ha nincs, akkor meg nem. Ez utóbbi verzió meg tényleg kedves dolog, de arra sajna nem segítség, amire igazán kellene. De ez a szegény anyuka semmilyen segítséget nem kapott, sőt még inkább megjegyzéseket a kórházba a fiúkkal, hogy "hát ezek a gyerekek miért élnek még, már rég meg kellett volna halniuk.".. Egyébként az anyuka is tudja, hogy ez lesz, de attól ők még a gyerekei, szereti őket, és amíg élnek, addig velük akar lenni. Mi ezen a furcsa? Egyébként az a poén, hogy olyan erős jókedvű nő, hogy ha nem jönnek a játszóra, már hiányoznak, mert mi kisebb bajokkal élők az ő vidámságából töltekezünk.

Nehéz dolog ez nagyon. Segítség nélkül meg pláne.

Ilyenkor kéne, hogy legyen, aki vigyáz a gyerekekre.

Azt hiszem, vannak már elérhető civil szervezetek, akikhez lehet fordulni. Nem tudom mennyire működik, gondolom csak szűkösen... :(

Pihenés a kisgyerekeseknél meg általában csak álom.:(

Az legalább szerencse, hogy nem kell mindig főznöd, mert az bizony időrabló dolog. Én speciel a hamar elkészíthető ételeket preferálom, pedig már lenne rá időm.

Köszönöm!

Minden rossz felhang nélkül mondom, hogy ezek a tanácsok a gyerekek felénél jó, ha beválnak. Nem minden gyerek szereti a főzőcskézést, meg azt a valljuk be - gyerekeknek unalmas tempót. Még azt se mondom, hogy semennyire, de az, hogy Árpi pucol velem 10 percig krumplit, attól még nem lesz a főzés 3 óra hosszájára lekötve. Ők meg magukat nemigen tudják. Ha csak egy van otthon, akkor könnyebb, akkor egymást nem bántják. Mellettük akkor is ott kell ülni, ha maguk játszanak.

Sajnos a főzés még egy pár évig a kikerülendő kötelező rossz lesz. Néha már van, hogy egy-egy palacsintasütésbe belevágok, de nem egyszer kell félbeszakítani, kimenni velük, stb.. Ez háromszor olyan fárasztó, mintha csak simán megcsinálnék valamit.

Még anyám is azóta sütöget többet, amióta elköltöztünk tőle. Hiába, idő kell ehhez, meg nyugalom.

Ismerek olyan családot is, akiknek nálunk sokkal nehezebb. Az anyuka egyedül van, van egy 5 éves kislány, és két 3 éves halmozottan fogyatékos ikerfiú. De ott pl. a kislány tényleg nagyon szeret főzni, és anyagilag is rá vannak szorulva, mert rendelni nyilván nem tudnának.. Tehát ott ez a dolog éppen stimmel. A fiúk sajnos csak egy helyben tudnak lenni.. Persze, nyilván nagyon örülne az az anyuka, ha olyan fiai lennének, mint az enyémek. Minden nagyon relatív a világon.

Tudom, hogy nem egyszerű az életed!

Nekem 2 is okozott olykor gondot...de hát gyakorlat teszi a mestert. Lánykád hadd ügyeskedjen, mert lehet, ő lesz a legnagyobb segítséged!

A fiúk nálad mások, de sosem lehet tudni, legalább le lennének foglalva. Még kicsik. A nagyobbat meg lehet, majd utánoznák. Persze az is lehet, rosszul gondolom.

Kitartást és sok türelmet kívánok neked!!!

Ja, főleg nyáron..

Meg aztán akkor még váltogatjuk is, főleg, ha nem nagyon megyünk nyaralni, még fél órákat buszozunk is, hogy ne mindig ugyanoda menjünk..

Bár azért előbb-utóbb ebből már kinövünk, de azért a 4 évessel még van 2-3 év :-)

Ezzel együtt jó felfedezni mást is, mint amit eddig ismertünk, ez jó.

Az a furcsa, hogy a lányomnak nem ízlett, pedig ő alapból nem szereti a nagyon édes dolgokat... De ez még édes is volt, meg almás, meg fahéjas, meg minden.. De a tésztája is nem volt olyan bodag, finom, magos, de mégis könnyű volt..

Éppen ez a rákfenéje. Én 16 éves koromtól tökéletesen főzök, előbb sütöttem fánkot, mint anyám. Nem ezzel van a gond.

Hanem az, hogy ha én a konyhában töltök órákat, addig a fiúk szétverik egymást, a házat, és azt érzem állandóan, hogy most nekem nem itt kéne állni, hanem felük foglalkozni. Ez a gondom. Bevonni őket a főzésbe max 5-10 percre lehet, ők nem az a kategória. A lányomat se érdekelte, most az utóbbi 1-2 évben kezdett szeretni sütni.. De azért az is olyan, hogy ha ő süt, én utána 8-10 órát takarítok.. Hiába az a szabály, hogy ő rámol el.. Azért a sütőről, ablakról, függönyről mindig van még mit vakarni az ő takarítása után is.. És ez az, amire sajna nincs igazán időm, és idegesít, feszültté tesz..

Napi 2 óra nálunk csak a játszó, ami nekik alap, mert 3 fiúnak iszonyat a mozgásigénye. Most is háromnegyed ötkor kimentünk, most jöttünk be.. Itt a városban ez a napi játszóterezős idő iszonyat sok. Kb. pont az lehet máshol a palacsintasütős-tésztagyúrós idő..

Jaj már, az nem azt jelenti, hogy ő nem mondhatja el a véleményét. Kicsit sarkos van neki általában, de sokszor van benne igazság :-)

Az meg sohase baj, ha valaki felméri, hogy ő mit akar az élettől, és annak megfelelően cselekszik.

De jó, hogy ezt elolvastam! A paleo-t akartam javasolni éppen!

Én csak bizonyos dolgokat használok , mert nem vagyok "paleo", de sok jó dolgot lehet innen eltanulni.

A főzés is lehet alkotás!

Jól lehet közben elmélkedni. Ilyenkor támadnak pl. a jó ötleteim! :) És ilyenkor nyugi van...

Na és a gyerekeket is be lehet vonni, aki éppen ráér és rendetlenkedhetnékje van. Főleg egy kis sütögetésbe, ami egészséges is lehet.