Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről-milyen jogi következményekkel jár? (tudásbázis)

Sziasztok!

4.-én lesz , hogy 4 hónapja dolgozom egy cégnél. Határozattlanra vagyok felvéve.Ha felmondok van e felmondási időm? Vagy felmondok és annyi..?

Köszönöm, C

Sziasztok!

Munkaviszony munkáltató általi megszüntetésésvel kapcsolatban lenne kérdésem. A helyzetem röviden annyi, hogy a munkáltatóm visszamenőlegesen szüntette meg a munkaviszonyomat. Október 18-án vettem kézhez a levelet, amelyben közölték, hogy szeptember 1-től mondanak fel, október 31 az utolsó munkanapom, és október 1-től fementenek a munkavégzés alól. Az a szép ebben, hogy október 11-12-13án rendkívüli munkát végeztem (-tünk) én személy szerint napi 15 órát voltam munkában ez idő alatt. Természetesen nem önszántamból. Levélben visszautasítottam ezt a felmondást hivatkozva a dátumokra, és kértem, hogy vonják vissza hivatalosan. Levelem postázásával párhuzamosan olyan üzenetet kaptam (telefon , és e-mail) melyben közölték, hogy adminisztrációs hiba folytán küldték ki a felmondást, annak minden példányát szolgáltassam vissza. Úgy gondolom nem ez a módja a visszavonásnak, ráadásul azt érzem, ha visszaadom, akkor későbbiekben, ha szükséges nem tudok mi alapján jogorvoslatért folyamodni. A kérdésem, hogy mennyi időm van, ügyvédhez bírósághoz fordulni ez ügyben, illetve meddig várhatok, dolgozhatok nyugodtan, úgy hogy ezért fizetést is kapjak... Az átvételtől számított 30 napos fellebbezési idő vonatkozik-e az érvénytelenségre, vagy az az indoklással kapcsolatos fellebbezésre adott határidő. Jelenleg is dolgozom, mert azt gondolom nem tekinthető érvényesnek az október 31-i határidő, azonban tájékoztatást, választ munkáltatómtól nem kaptam. (18-án telik le a 30 nap)

Köszönöm a választ előre is.

Sziasztok!

SOS segítséget kérnék. December 5.-én felmondtam, rendes felmondással 30 napos határidővel . Mivel utánajártam, azt gondoltam, hogy 2 hetet letöltök, december 16-ig, aztán a második két hétre felmentést kapok. A felmondásomkor volt 7 nap szabadságom, és azt gondoltam, hogy azt kifizetik, mert a törvény szerint ha ledolgozom a két hetet, a felmondási időre már nem adhatják ki a szabit.

Ma viszont a cég könyvelője azt mondta, hogy a munkavállalói rendes felmondásra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a munkáltatói felmondásra.

Ezzel kapcsolatban tudna valaki felvilágosítást adni, hogy akkor most hogy van.

Köszi előre is!

Mana

Szia!

Nép ügyvédje: 1/4502590.

Itt telefonon is fel lehet tenni általános kérdéseket és szakember válaszol.

"Felmentési idő: a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól, a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben felmenteni. A felmentési idő mértéke a felmondási idő fele."

Ez azt jelenti hogy ha nekem törvény szerint van 30 nap felmondási időm (ez ugye nem munkanap? ) akkor rendes felmondás idő esetében köteles a felét elengedni? Ami azt jelenti hogy 15 nap azaz 3 hét a kötlező felmondási időm?

Csak így nem közös megegyezéssel lesz.

Jaa és nem közalkalmazott vagyok.

Ha közalkalmazott vagy nagyon nehéz! Ugyanis van egy új közalkazotti törvény, amely szerint ha nem tudsz megegyezni közös megegyezésben kifizettik Veled a hátralévő felmondási időra járó munkabéred! Én majdnem így jártam!!!

Üdv!

Rendes felmondás: a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek érvényességéhez a másik fél egyetértése vagy elfogadása nem szükséges.

A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A törvényi követelménynek az indokolás akkor felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató személyében bekövetkező változás - jogutódlás - önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Nem kell indokolni a felmondást, ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve előrehozott öregségi nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesül. Szintén nem kell indokolni a vezető állású munkavállaló rendes felmondását sem.

A munkavállaló rendes felmondással bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti a határozatlan idejű munkaviszonyát.

Felmondási idő: a felmondási idő a felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmondási idő kezdete a felmondás közlését (kézbesítését) követő nap. A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

három év után 5 nappal,

öt év után 15 nappal,

nyolc év után 20 nappal,

tíz év után 25 nappal,

tizenöt év után 30 nappal,

tizennyolc év után 40 nappal,

húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.

A vezető állású munkavállalókra nem vonatkoznak a felmondási idő szabályai .

Felmondási tilalmak: A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam (felmondási védelem) alatt:

a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt,

a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama alatt,

a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,

a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt,

a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartam alatt,

a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt.

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a védelmezett időszak alatt lehet ugyan a felmondást a munkavállalóval közölni, de a felmondási idő a tilalom időszaka alatt nem kezdődik meg. Az ezt megelőzően (pl. betegállományba vonulást megelőzően) közölt felmondásnál a munkaviszony az általános szabályok szerint (a felmondási idő elteltével, a betegállomány tartama alatt) szűnik meg.

Ha a felmondási védelem fentiek szerinti időtartama meghaladja a tizenöt napot, de nem éri el a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő tizenöt nap elteltével kezdődhet el. Amennyiben a védelem időtartama meghaladja a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő harminc nap elteltével kezdődhet. (E szerint, ha valaki például 10 napig van táppénzen, akkor már a munkába állásának első napján elkezdődhet a felmondási ideje. Amennyiben a betegség 18 napig tart, akkor csak a munkába állását követő 16. napon kezdődhet a felmondási ideje, ha pedig 31 napi betegség után áll munkába, a felmondási idő a munkába állását követő 31. napon kezdődhet.)

A felmondási tilalom nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik a felmondás közlésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosultságot szereztek, illetve előrehozott öregségi nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesülnek, valamint a vezetők munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére.

Felmondási korlátok: különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése kell a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez. Ez utóbbi védelem vonatkozik az üzemi tanács tagjára és a munkavédelmi képviselőre is.

Felmentési idő: a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól, a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben felmenteni. A felmentési idő mértéke a felmondási idő fele. (A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.) A felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Amennyiben a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.

viszont nem kell megijedni a fenyegetéstől(mármint,hogy beperel)mivel azzal, hogy nem enged el,neked is okozhat károkat,ami miatt beperelheted.

szerintem írd meg a felmondólevelet,add neki oda.

ha már várnak egy új munkahelyen,akkor ott megértőek szoktak lenni a felmondási idő letöltését illetőleg.

köszi

Tehát az esetemben nem megoldás a rendkívüli felmondás.

"A munkavállalói rendkívüli felmondás jogkövetkezményei

A munkavállaló rendkívüli felmondása esetén a munkáltató kötelezettségszegő magatartása valósul meg, aminek következtében kényszerül a munkavállaló a munkaviszonyát felmondani. A munkavállaló rendkívüli felmondása a munkaviszonyt a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti. Jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és így az Munka Törvénykönyvében felsorolt juttatások maradéktalanul megilletik.

Ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondásának indokát nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja, a munkavállaló csak úgy részesülhet a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekben, ha pert indít, és bíróság előtt bizonyítja a rendkívüli felmondás jogszerűségét. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató ellen pert indít, a keresetindításának nincs halasztó hatálya a végrehajtásra, vagyis a rendkívüli felmondással élő munkavállaló munkajogi státusa nem marad esetleg hosszú ideig függő helyzetben. Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy például a jogvita (per) alatt is részesülhessen munkanélküli-ellátásában.

Ha a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató - a munkavállaló elmaradt bérén és egyéb járandóságain túlmenően - köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén neki járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Mindezek mellett a munkavállaló követelheti a felmerült kárának megtérítését is . Határozott idejű munkaviszony munkavállalói rendkívüli felmondással történő jogszerű megszüntetése esetén a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállaló választása szerint elmaradt munkabért és kártérítést, vagy a le nem töltött időre járó átlagkeresetet fizessen a munkavállaló részére (BH 1996/452.). Kártérítés címén a munkavállaló a tényleges kárt, az elmaradt vagyoni előnyt és - a perköltségben megtérülő költségeket ide nem értve - mindazokat a költségeket igényelheti, amelyek az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek . "

magyarorszag.hu

"A rendkívüli felmondás jogának gyakorlása

A rendkívüli felmondás súlyos jogkövetkezmény, amellyel sem a munkáltató, sem pedig a munkavállaló nem élhet korlátlan ideig. A rendkívüli felmondás kizárólag az azt megalapozó okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül - bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - (objektív határidő) gyakorolható . Vezető állású munkavállaló esetén az objektív határidő nem 1, hanem 3 év . (Arra vonatkozóan, hogy a büntethetőség mikor évül el, a Büntető Törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást. A büntethetőség olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, 20 év alatt, egyéb bűncselekmény esetén pedig a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év alatt évül el .)

A gyakorlatban nagy jelentősége lehet annak, hogy rendkívüli felmondás esetén a szubjektív határidő mikor kezdődik. Mint ahogyan arra a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott, ez a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója teljes körűen mindazoknak az ismereteknek a birtokába jut, amelyek alapján a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. Az azonos vagy hasonló jellegű kötelezettségszegések esetén a rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról való tudomásszerzés időpontja az irányadó. Abban az esetben, ha a rendkívüli felmondás gyakorlására testület jogosult, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják .

Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra jogosult személy gyakorolta, és a munkaviszony ilyen módon történő megszüntetésére hatáskörrel rendelkező szerv csak utóbb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg e jogosulatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást érvénytelennek kell tekinteni (BH 1997/100.)."

magyarorszag.hu

"Rendkívüli felmondás okai

A Munka Törvénykönyve nem határozza meg taxatív módon a rendkívüli felmondási okokat.

Kimondja, hogy a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet .

A kötelezettségszegésnek tehát egyszerre kell lényegesnek, illetve jelentős mértékűnek lennie, továbbá szükséges az is, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járjon el."

magyarorszag.hu

ilyen diszkriminációs okot nem tudok :( hazudni meg nem akarok. De itt sem akarok dolgozni.

csak jó lenne tisztába lenni a jogaimmal.

Rendkívüli felmondással felmondhatsz, de nagyon jó indokot kell találnod. Faji-, nemidiszkrimináció stb. Ha ilyen "jó" indokod van a per eszükbe sem fog jutni.

Amúgy beperelhetnek, bár a munkaügyi perek 80-90 %-át a munkavállalók nyerik.

Sziasztok

1992. évi XXII Törvény

Ez a Munka törvénykönyve.

A www.magyarorszag.hu oldalon ha beírod ezt a tv-t, megtalálsz mindent a felmondással kapcsolatban.

tehát közös megegyezés-felmondási idővel jár.

de ha én rendkívüli felmondással lépek le, akkor azonnali hatállyal megszűnik a munkaviszony, de beperelhet a munkáltató engem?

a munkáltató ragaszkodhat a felmondási idő letöltéséhez.

ELVILEG tényleg perelhet károkozásért, de ez a gyakorlatban elég nehézkes, és nem hiszem hogy megérné nekik a huzavona (hacsak nincs sok unatkozó jogász nálatok).

Egyszerűen mondj fel, vagy írjatok közös megegyezést, aztán betegedj meg.

Amúgy az a nagy helyzet, hogy a munkáltató baromira nem tud mit csinálni veled, ha holnaptól egyszerűen csak nem mész be..... max a béredet nem fizeti ki, és ő mond fel rendkívüli felmondással... ezért időzítsd úgy a dolgaid, hogy fizetés után legyen amikor már nem mész:)))

fennt van a neten a munkatörvénykönyv és abban választ kaphatsz.

Felmonólevélben nem vagy köteles megindokolni,hogy miért mondassz fel.

a felmondási idő letöltése pedig kötelező.de két évvel ezelőtt még úgy volt,hogy csak a felét vagy köteles letölteni a másik felét el kell engedjék.de arra is jár az alapbér.

mondom:ez két éve volt,érdemes a neten utánanézni!

köszi a válaszokat. Indoknak mit kell írni hogy azonnali hatállyal legyen? Családi ok???

Az hogy 3 hónapig nem kapok munkanélküli járadékot-nem számít, mert lenne új munkahely.

de a munkáltatóm bírósági perrel fenyegetőzik hogy fizetnem kell, mivel anyagi kárt okozok azzal, hogy nem végzem tovább a munkámat.

a rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről mit von maga után?

Ugyanis nem akarnak közös megegyezéssel elengedni, csak 5 hét felmondási idővel.