De mégis kivel lakjon együtt? Vannak rokonai, akiknek mind saját családjuk van. Megoldhatatlan, hogy folyton társaságot, egyéb ellátást biztosítsanak neki.
A betegek verekedtek. Sérüléseivel nem sokat foglalkoztak. Pedig ő nem is volt totál bolond, félig lebénult és az anyukája csak ide tudta betenni, hogy látogatni is tudja.
Az inkább a kérdés, hogy egy efféle helyen mennyire foglalkoznak az emberrel? Segítenek akár egy depresszív emberen, akár egy dühöngőn? Szóval van-e orvosi ellátás?
Az a gond a pszichiátriai otthonnal, hogy abba meg nem fog beleegyezni. Én pontosan nem tudom a diagnózisát, de mindenféle nyugtatókat szed, szóval "ideges típus", ha szépen akarok fogalmazni.
Egy középkorú férfiról van szó, leszázalékolt, sem anyagilag, sem háztartásbelileg nem tudja magát ellátni. Eddig idős szülőjével élt, most viszont egyedül maradt. Teljesen egyedül él, amire képtelen, hisz pszichés bajai gyakorlatilag kamaszkorában kezdődtek, ami miatt szülei úgy tekintettek rá végig, mint egy "beteg babára", magyarul teljesen önállótlan. Bár vannak rokonai, de azoktól nem elvárható, hogy állandóan felügyeljék, ill. főzzenek-mossanak rá. Milyen lehetőségei vannak?