Mikor lehet felvállalni egy új kapcsolatot? (beszélgetés)

Na Sziasztok !

Már jó rég írt ide valaki.Nem régiben beszéltem a két fiúról . Most úgy néz ki ,hogy végre döntésre is jutottam :)Akivel együtt élek ő azt mondta ,ha szeretem annyira és adok esélyt még egyet akkor megpróbálhatjuk mégegyszer . Igazából már DTAM NEKI TAVALY IS . íGY NEM VALÓSZÍNŰ,hogy kap mégegyet ,mivel ha egy akkor kettő és így tovább .

Hú,most megint kiakadtam!

Persze,lehet,csak magamat pangálom,ahoz is értek.

Nem veszem rosszindulatúnak a véleményedet,már ezt megbeszéltük.

Tudom,hogy van igazság abban,amit írsz,sokstor fellázadok én is magamban,ill mondom én ezt neki is.,de valahol megértem őt is.,és nem érzem,hogy rossz szándékú lenne.

Ellentétben a férjemmel: már sokadik időpontot kapjuk a szakértői vizgálatra,ami a gyermekelhelyezés miatt szükséges.,merthogy mi ebben nem tudtunk egyezségre jutni.

A szemét a minap azt mondta,soha nem volt kérdés,hogy nálam maradnak a gyerekek.Ennek ellenére végignézi,ahogy a gyerekei kérik,hogy egyezzen bele a válásba,elnézi,hogy az ő bosszúállása miatt a gyerekeket kiteszik a hercehurcának.

Nézőpont kérdése: ki a szemetebb?

És főleg a gyerekek miatt írom ezt,mert hogyan tudnának felnézni egy ilyen alakra,miféle példa lehetne ő előttük?De téged sem értelek,hogy elégedhetsz meg ezzel,és hogy veheted egyáltalán komolyan,hogyan engedheted be az életetekbe az otthonotokba?

Mégegyszer bocsi a véleményemért,tényleg nem rosszindulatból írom.

Igen,én is így gondolom.Én is elváltam,és a gyerekemnek csak 2 pasit mutattam be összesen.

Az elsővel nem sikerült,(ha tudom előre nem mutatom be)a másodikkal több mint 10 éve együtt vagyunk,Ő lett a férjem.Nem szeretném megbántani Vitamint,de egy felelősség teljes anya nem rángatja bele egy ilyen zavaros dologba a gyerekeit,akiknek biztonságra normális otthonra rendezett körülményekre lenne szükségük.De ez csak az én véleményem,kérlek ne haragudj meg érte.

Persze,de mégis könnyebb lenne elfogadtatni a helyzetet velük,ha rendezett háttere lenne a pasinak.Képzeld el az együttélést így,szólási joga nem lenne nálatok,mert a lányod jogosan mondhatná,hogy neki egy ilyen erkölcsű pasas ne mondjon semmit,és sajnos Te sem mutatsz ezzel éppen jó példát neki.Ahhoz meg már elég nagy,hogy leülj vele elbeszélgetni hogyan működnek ezek a dolgok.Biztosan megértené,hogy Te sem választhatsz majd helyette,ahogyan Ő sem neked.

De egy ilyen zűrzavaros helyzetben mondhatsz bármit,mert tekintélyetek az nem sok lesz.

De é azt sem értem,hogy Te magad hogyan elégedhetsz meg egy ilyen pasival,akinek nem 100%-ban Te kellesz?Mégis miféle ember aki ennyire nem tudja eldönteni mit szeretne,hogyan kivel akar élni?Jóhogy nem éltek mellette háremben,már bocs....

Ha most egy független férfiről lenne szó,akkor sem akarnák őt a gyerekek.Ebből a szempontból mindegy,kit "hozok haza".

A lányom ideálja a tanárja,ő is elvált,itt van nála a lánya,ide jár suliba.Na,ő azt szeretné,ha az ő apja is olyan lenne ,mint a tanár úr,és nem képes még most sem felfogni,hogy a mi családunk mért nem működik úgy,mint egyiké-másiké. Itt látom a bibit.

Hát persze,hogy nem értik,mert egy ilyen kapcsolatot nem is lehet felvállalni párkapcsolatként.Mégis mit mondtatok a gyerekeknek ki ez a bácsi,egy másik néni férje?

Miért nem keresel egy normális pasit magadnak,akinek rendezett az élete,aki valóban szeret,téged akar,veled és a gyerekeiddel együtt élni,és független?Miért elégszel meg egy ilyen kapcsolattal,a szerető szereppel?

Nem,ilyesmiről nem volt szó.,és tudod,már engem sem érdekel,mikor választanak el. ,és ha ő nem is akar elválni,de megmarad mellettem,ill itt él velünk,az sem érdekel.(Sok ilyenről hallottam)

Végül is elvagyunk.Most ő tenne lépéseket a gyerekek felé,csak ők nem akarják,nem értik,minek kellene nekik ismerni egy ismerősömet.

Én olvasgatlak,de megmondom őszintén nem értelek.

Vagy lemaradtam valamiről,eldöntötte,hogy elválik?

Sziasztok!!!

Szerintem akkor mikor első látásra dúlllllllll a loveeeeeee !Sajnos nagyon sokan vannak úgy ,hogy meghal a párjuk (és mit szólnak az emberek majd ) ilyenek miatt nem mernek felvállalni kapcsolatot sajnos akik ítélkeznek ilyen helyzetben nem voltak és a gyász nem azt jelenti,hogy remetének kell lenni és feketében járni 1 évig ezt az ember belül érzi!!!Bátornak kell lenni mert,ha halasztgatja az ember akkor addig addig elfajulhat a dolog ,hogy a végén arra ébred,hogy tök egyedül van !!!

Jól eltűnt mindenki...

Én jól vagyok,ill nincs mért aggódnom,meglehetősen bátrak vagyunk,kiísérgetjük egymást ide-oda.

Viszont úgy érzem,elkésett a lépésével,túl sokat őrlődtem ,amig idáig jutottunk.

Most úgy érzem,ahogy esik,úgy puffan.Nincs vele baj,igazából nem is értem magam.Remélem,tudok változni.

Persze, megértem hogy nagy dilemmában vagy.

Senkinek sem akarsz jobbat.

De előbb-utóbb megbékélnek.

És mindenképpen "cselhez" kell folyamodni annak érdekében, hogy pozitív vélemény alakuljon ki róla.

Nem könnyű helyzet ez, de biztosan van rá ésszerű megoldás.

Most talán az a legjobb, ha hagyjátok megnyugodni a kedélyeket, és lassacskán haladtok előre.

A kicsit nem annyira zavarja,ő gondolkodó stádiumban van.,a lányomnak említeni sem merem,és a kedves is így van vele.,tart a lányomtól.Tudom,nagy dolog ez,beengedni valakit az életükbe.

Azt viszont tudják mindketten,nem akarok egyedül maradni,és vágyom egy társra.

Csak még azt nem tudják,vagy nem biztosak benne,hogy ő az. Így még csak egy idegen,aki minek kellene ide?

Az igazat még nem akarom elmondani.

Talán ha hangoztatnád, hogy "na ma is megkérdezte mi van Veletek, hogy hogy megy a suli".

Nehéz helyzet a Tiétek.

Hisz ott vagytok Ti, kik szeretik egymást, még mindketten házasként.

És ott van a két gyereked, akik nem kicsik már, viszont ha már az elején lehetetlenné válik a helyzet, akkor az nem fog egyhamar enyhülni...

Helloka!

Még mindíg ugyanaz a témám.

Kicsit bővebben: a gyerekek aztán ám kinyilvánították,hogy nem igazán kíváncsiak rá.

Be sem jött,de a lányom olyan jelzővel illette,hogy nagyon felment a pumpám.,hogy engedheti meg magának,hogy bárkit,mindegy is ,hogy kiről van szó,így leszóljon?!!

Aztán bocsánatot kért,és nagyokat nézett,amikor elmeséltem neki,hogy ez az ember ,aki nekem még csak a barátom( azt nem mondom,hogy a kedvesem) őket sem hagyja figylmen kívül,kérdez róluk...mint ha jót nem is tudna feltételezni senkiről.

zerintetek,hogyan tudnám közeleebb hozni őket egymáshoz? Nem azonnal,idővel.van erre valami trükk?

Nem ítélkezésből írom, de rosszul leszek az ilyen történetektől, már bocs...

Én tavaly januárban hagytam el a férjem épp azért, mert kiderült, hogy kisgyerek és feleség mellett szeretőt tart.

Sőt, többet költ a csajra mint a saját gyerekére, őt viszi kirándulni, nála alszik, míg mi otthon vagyunk egyedül a legnagyobb viharban, és úgy tudjuk, hogy dolgoznia kell.

Amikor megtudtuk hogy baba, összejött egy kis 18 évessel.

Eleinte azt hittem megijedt a hirtelen jött felelősségtől.

De mikor felfogtam hogy ez a viszony bizony már másfél éves, akkor léptem.

Sem ő sem a csaj nem tett semmit, na én aztán nem teketóriáztam és elhagytam.

Igaz, hogy piszok rossz időszak volt amíg kimondták a válást, de vallom, hogy ez volt életem egyik legjobb döntése.

A fiát (akivel egy napon született) azóta nem látta, hogy engem péntek este jól helyben hagyott, és szombaton elhagytuk.

Szóval ne haragudj, de Te is ott vagy egy döntésképtelen helyzetben.

Mindkettő kéne valamiért, aztán nem tudod, hogy a biztosat, vagy a bizonytalant válaszd.

Márpedig ha ez kiderül, lehet két szék közül a végén a padlóra pottyansz.

A másik pasival mi a helyzet,vele mért is nem találkoztok többet?

Egyszerűen így döntötetek,vagy valami más az oka?

A párodnak dolgoznia kellene.Neki sem mindegy,milyen státuszban van a társadalmon belül,pénze sincs,és lelkileg sem hat rá jól.

Az ellenőrizgetést pedig ne hagyd! Én tudom milyen!

Értelek,sőt!!

A férjemmel is átmentünk ezeken a gondokon,évek úgy teltek el,hogy hol dolgozott-hol nem.

Kérleltük,menjen el tanulni ,nem volt hajlandó.

Arra várt,majd megszólal a telefon,és hívják őt.Aztán ,képezljétek,egyzser valami nagy "csók" által,felvették volna állandóra,elég jó helyre került volna...

csakhogy nem tudta bemutatni az érettségi bizonyítványát.

17 évig éltem úgy mellette: azt hitette el velünk,hogy érettségizett.

Mondtam ,se baj,majd kérünk másolatot,segítek.

Már a leendő munkáltató is a bizonyítvány másolatát kereste.

Aztán szóltak az iskolából,ahová állítólag járt,hogy EGY BEFEJEZETT ÉVE SINCS NYILVÁNTARTVA!!!

Én is rámentem a munkanélküliségére,utáltam nézni,hogy nem tud mit kezdeni magával.Aztán a gyereknek kiabálta"nem igaz,anyád hazudik,van munkám"

Nos.Tamianyu!!!Ehez mit szólsz??

A munkanélküliség nagyon gallyra tudja vágni az embereket,kapcsolatokat tud tönkretenni.,sorban jönnek a viták, az egymás fejéhez vagdosás.

Megtértem azt is,hogy mért kellett a barátod.

Szerintem,nem szabad mellette maradnod!(mármint a 4 éves mellett)

Figyu,Te nem érzed mennyire gáz a pasas?

Képes lenne a gyerekeddel is közös programokat szervezni,Őt is bele rángatni ebbe a dologba,miközben a feleségéhez a családjához jár haza.Mit mondatok a gyereknek,miért nem mentek el majd hozzá is?Lesz ezer meg egy kérdése majd.Ez a pasi egyszerűen egy egoista disznó.Csakis magát szeretné biztonságban tudni,az nem érdekli veletek mi lesz ha ő visszatáncol esetleg.

Ha neki majd nem okés,akkor még ott van a családja neki.Ti meg kezdjetek magatokkal amit akartok.Szerinted ez korrekt tisztességes viselkedés tőle?Nem áll szándékában elválni hidd el.Neki jó ez a kettős élet,és nem számítanak neki sem a saját sem a Te gyerekeid,csakis saját maga...