Miért pattog ki a kukorica?

Nyilván amit tanultunk iskolában fizikából és kémiából pont elég is a folyamat megértéséhez.

A jó pattogatott kukorica alapja az a fajta kukorica, aminek szemei gömbölyűek, opálos csillogásúak, és magas a keményítőtartalmuk.

Ez a keményítőtartalom az, ami meghatározza a már kipattogott kukorica nagyságát. És hát mint tudjuk, ha az alapból mind több végtermék lesz, az az előállító szempontjából szerencsés.

A kukorica termése, a szemek, vagy magvak három fő részből áll, úgymint magrejtő, csíra és magbelső. A magbelső az, ami minden gondos szárítás ellenére tartalmaz vizet, és a kemény, cellulózos héj ezt a vizet zárja magába.

A kukoricaszemeket gyorsan kell hevíteni, ezt magas hőmérséklettel lehet elérni. A hőmérséklet nagyjából 170-180 Celsius fokot takar. Ilyen hő hatására a magbelsőben lévő víz előbb forrni kezd, majd gőzzé alakul, ezáltal a térfogata megnő, és a kemény magrejtőt hirtelen megrepeszti. A térfogatot nem csak a gőz növeli, hanem a szem keményítőtartalma is, ami a hő hatására megduzzad. Mivel a hevítés gyors, így a keményítő is gyorsan duzzad és emiatt robbantja szét a héjat. A duzzadás addig tart, amíg a keményítő a nagy sebesség miatt lehűl, így megtartva a puha, fehér bolyhos rész formáját.

Ha esetleg kedvet kaptál egy jó kis pattogatott kukorica elkészítésére, akkor a jó hír az, hogy nem kell rögtön a mikrós verziót választanod, van ennél egészségesebb megoldás is.

Egy wokban, vagy mély serpenyőben forrósíts fel két-három kanál vajat.

Adj hozzá natúr pattogtatni való kukoricát.

Jól keverd el, majd egy fedővel fedd le.

Pár perc múlva a kukorica elkezdi őrült táncát, érdemes néha a serpenyőt megrázogatni.

Ha az összes szem kipattogott, akkor lehet ízesíteni fűszerekkel, sóval, vagy éppen cukorral.