Miért nem hozza ki magából a legtöbb nő a maximumot (külsőre)? (beszélgetés)

Most néztem meg, nő tette fel eme költői kérdést, fogadni mertem volna, hogy egy megkeseredett férfi.

Na mindegy is:)

1.) Ki tudja, hogy a másiknak mi a max?

2.) És a férfiak miért nem hozzák ki?:)

Ja, azt még hozzáteszem, a férjem nemhogy örülne, hanem őrjöng, hogy hogy merek "így" öltözni, meg miért festem ki a szemem, biztos nem is "csak" dolgozni járok..

No gondolod mennyire kell ez nekem..

Úgyhogy állandóan lavírozok, hogy csak mértékkel "szépen" induljak el reggel..

A vevői oldalról se mindenki egyforma, ezért van azért a legtöbb embernek párja..

Tudom én azt..

De azt is tudom, hogyha még előrébb lenne ez nálam a sorban még jobb lehetne, viszont ennyire meg nem érdekel.

Most már nekem is melóhelyem van, szakértői mérnökirodában vagyok. Arra nagyon figyelek, hogy minden este megfürödjek, 3 naponta hajat mossak. De hosszú gatyát hordok, mert szőrös a lábam, és teszek rá.. Ha leszedem, akkor nem szőrös, hanem gyulladt..

Lehet, hogy ha nagyon akarnék ezeken a problémákon pörögni, meg tudnám oldani, de egyszeren nem érdekel annyira..

A pasik így is utánam fordulnak a folyosón, már aki mer.. Mondtam is az egyiknek, hogy ne már annyira, mert szőrös ám a lábam, és reggel nem is fürödtem. Erre csak az volt a válasz, hogy meg szeretné ezt a kérdést vizsgálni közelebbről is..

Ja, és már megint le van nőve a hajam, azóta egyszer jutottam el.. Már megint kéne..

És mégis..

Nálam nem ezen múlik, vagy most nem csak ezen..

Egyszerűen nem vagyunk ebben egyformák, de nem ettől jó, vagy kellemes ember valaki. (Persze a szélsőségeket leszámítva.)

Valószínűleg nincs rá igénye.

(Direkt nem írtam fosztóképzővel :D )

megnéztelek, szerintem csinos vagy, nem értem, miért védekezel, mintha azt mondanám, hogy nem törődsz magaddal :)

én pont azt mondom, akinek fontos, hogy nőként rendben legyen, az törődik magával folyamatosan, még ha kevés ideje is jut rá, de sosem lesz annyira elhanyagolt és/vagy semmilyen, mint azok a típusok, akik tesznek rá

szerintem a legtöbb nő, akinek fontos a külseje, nőiessége, úgy gondolja, de jó lenne, ha sok ideje lenne törődnie magával, de igazából ha túl sok időt tölthetne csak a külsejével, az azt jelentené, hogy marhára tartalmatlan, unalmas az élete. ha megnézed azokat, akiknek az a legfőbb dolga, hogy jól mutasson, gyakran túlzásba esnek, mert mindig valami újat majmolnak, nagy cici, nagy száj, rózsaszín rőzse, akármi, és a végén ha rájuk nézel, nem azt látod, hogy jó nő, hanem hogy műnő

A másik meg, hogy "nekem is vannak gyerekeim".

Egyrészt nem mindegy mennyi idős, másrészt nem mindegy mennyi.

Aztán meg, nagy kérdés, hogy van-e valaki velük, - amennyiben még szükséges - ha te éppen futni, tornázni vagy fittnessbe mész.. Mert kivel is vannak, amíg te dolgozol?? Vagy ha meg már elég nagyok, akkor meg ez nem érv..

Én is dolgoztam két gyerek mellett rengeteget, meg éjszakákat, mégis könnyebb volt megoldani egy-egy futást, vagy edzést - akkor még a régi csapatomnál edzettem - mert a szüleimnél laktunk, és nem volt téma, hogy két óra hosszára én este elmegyek..

Most meg, hogy két hétben egyszer jönnek a város másik végére egy órára látogatni, a férjem meg nincs itthon, nem tudom miért olyan elképzelhetetlen, hogy nem tudok mikor magárahagyni egy másfél meg egy négy éves gyereket..

Egyébként igen, én is szoktam itthon bohóckodni a szoba közepén némi haspréssel, meg fekvőtámasszal, sőt a hintát is úgy hajtom a játszótéren, hogy egy guggolás anyának, egy lökés a babának. Néznek is néha rendesen..

De hát ez ezért nem "az".

Viszont nekem nincs bajom a külsőmmel, és én azt is élvezem, hogy "van bennem tartalék". Már Zorán is megénekelte, hogy "nem kell mindig a nagymise - légy szerény, szívem." Ezt is éreni kell..

És?

Elhiszem.

Rólam mégis van fent kép, meg lehet nézni, átlagos külsőm van, átlagos testalkatom, négy gyerek után nem gondolom, hogy szégyenkeznem kellene.

Oszt ennyi. Akinek nem tetszik, nem néz rám.

Akinek meg a saját nagyszerűségét itt kell bizonygatnia, főleg a külső illetően... Hát..

Én mindentől viszketek, az antiallergéntől is, csak szappant használok.

De ha nem így lenne, talán szégyellnem kéne magam, mert nem sminkelek? :D

Speciel én is turiba járok jó cuccokért és sportolok.

DE tudom azt, hogy egy csomó nőnek - főként dolgozó családanyáknak - nincs ideje a lótás-futás közben bemászkálni keresgélni, próbálgatni a turikba. És a svájcifank hitel meg a minimálbér mellett sokaknak a fodrász is luxus, a többiről nem beszélve. Munka + gyerekek + háztartás után lehet nekem sem maradna energiám tornázni...

Szóval szerintem könnyű annak, akinek van ideje és pénze magával foglalkozni, de sokan vannak, akiknek nem erről szól az életük, mert nagyobb gondjaik is vannak ennél.

szerintem ez nagyon felszínes gondolkodás, és valószínűleg pont ilyen gondolkodású nőcik nem tudják kihozni magukból a maximumot. mert az nem azt jelenti, hogy a legdrágább cipőben és rucikban parádézol és naponta fodrász lövi be a rőzsédet

olyan ez, hogy ha te 150 centi vagy és széles a csípőd, soha nem leszel magas vékonycsípőjű ugye :) de attól még simán lehetsz bombázó. mert az, hogy kihozod magadból a maximumot, nem egy alkalomra szól, annyira bárkiből ki lehet hozni. hanem hogy folyamatosan úgy élsz, úgy törődsz magaddal, hogy egészséges, vonzó legyél, nőies legyél. és ilyen szempontból tökmindegy, mit mondanak mások, mert az számít, amit te érzel, amit te látsz a tükörben.

persze lehet hazudozni összevissza, hogy engem nem érdekel, mit szólnak mások és én így meg úgy vagyok jó, de általában akik ezt mondogatják, azok egyáltalán nem azt látják a tükörben, amit szeretnének, és nem érzik jól magukat a bőrükben. mert ízlések különbözőek, és lehet, nekem például nem tetszik egy nőci, nem stílusom, típusom külsőre, attól még tökéletesen látom, hogy igényes, odafigyel magára, és kihozza magából azt, amit kell