Miért nem értékelik a gyerekek egy része a kaját? (beszélgetés)

Románia elég nagy, biztosan vannak olyan eldugott részek, ahova tényleg nehezen jút el a segítség.

Én Erdélyről beszéltem, és úgy emlékszem, te is.

Bocs az off-ért.

Vitatkozik a túró, azt hittem, beszélgetünk :)

A macska dolog nem génmutáció, csak védekezés a hideg ellen, eleve génekbe kódolva. Csernobil pedig tökéletesen példázza azt, milyen extrém behatás kell ahhoz, hogy genetikai módosulás következzen be.

Bocs, akor elnéztem.

Amúgy a mentő ma már mindenhova elér. A sürgösségi életmentő szolgálatnak már jónéhány helikoptere van.

Nézd, nem akarok veled vitatkozni, márcsak azért sem, mert tetszenek a hozzászólásaid, szimpatikus vagy, határozott, karakán személyiségnek tartalak, egyike vagy azon ritka fórumózóknak, akikkel személyesen is megismerkednék.

De mégis ellent kell mondanom. A génmutációknak nem kellenek ezerévek. Néhány év is elég nekik. Csernobil utáni évben addig sosem látott ötágú tulipánjaim nőttek (egy tövön öt virág), amit a következő évben megismételt, és újra meg újra. Ma már vásárolhatok ilyent.

Nagybátyámnak négy macskája van. Az egyiket kiközösítették a többiek. Az évek óta kint alszik a teraszon, és hatalmas, dús bundát növesztett, hogy ne fagyjon meg. És a kölykei is ilyen borzos, nagy bundával születnek. Évek óta. Pedig elvileg rövidszőrű európai házicica.

Az hogy kinek a szervezete képes feldolgozni a tejet, bizony összefügg azzal, hogy őseink állattenyésztők, vagy növénytermesztők voltak. Az állattenyésztők alapeledele a tej volt, meg a tejtermékek, a szervezetüknek alkalmazkodnia kellett hozzá. És alkazmakodott is.

Az eszkimók, akik a saját közegükben ugyancsak magas életkort élnek meg, egy számunkra elképesztő étrend ellenére, nagy bajban vannak, ha átköltöznek New Yorkba. De az unokáiknak már nincsenek problemáik.

Nem épül be 3-4 ezer év alatt a génekbe semmi, ahhoz ez túl rövid idő, nem a vita kedvéért mondom.

Az a bizonyos tejbontó enzim mindenki szervezetéből hiányzik, aki csak icipicit is másképpen reagál a tejre és ezen emberek aránya hatalmas. Ez nem az állattenyésztéssel függ össze, hanem azzal, hogy az állattej nem embernek készül.

Azért nem küzdenek ezirányú hiánybetegségekkel, mert sokkal JOBBAN beépül a csontokba az algákból a Ca pl, mint a tehéntejből, amit hiába iszik az európai mégis csontritkulásos. Nem a hőkezelés miatt, eddig is így volt.

Az inuitok is mással pótolják a zöldségeket.

Ugyanis azt felejtjük el, hogy a szervezetnek nem bizonyos ételek kellenek, hanem bizonyos rostok, tápanyagok és ezek kombinációi.

A szervezet alkalmazkodása pedig nem azt jelenti, hogy betegségmentesen átáll és innentől kezdve megváltozik a szervezet felépítése és tápanyagszükséglete, hanem azt , hogy kompenzál körömszakadtáig. Ahogy egy Ca hiányos szervezetű nőnek sem a terhesség alatt törnek el a csontjai vagy kap combnyaktörést, hanem mondjuk 20 év múlva.

Ezt nem ismerem, nem tudok véleményt mondani róla.

Bocs, egy személyes kérdés...tényleg erdélyi vagy?

Azért van köze. Vagy mondjuk, az evolúcióhoz. Bionet sem genetikáról beszélt, hanem évezredek alatt kialakult táplálkozási szokásokról. Ami persze, beépül a génekbe. A kettő összefügg.

Egyes ázsiai kultúrák tagjainak, amelyek nem állattenyésztéssel foglalkoztak, pld. hiányzik a szervezetükből az az enzim, amelyik lebontja a tejet.

Délkelet-Ázsiában tejet még csak-csak árulnak az üzletekben, de a tejtermék kevés és méregdrága, mert európai, amerikai import. A mai napig. Saját tapasztalat.

A délkelet-ázsiai ember mégsem küzd hiánybetegségekkel, sőt ugyancsak hosszúéletű.

Az eszkimók ritkán találkoznak friss zöldséggel és gyümölccsel, mégis megvannak. A szervezet alkalmazkodik.

Bocs, hogy hosszúra nyúltam.:)De én érdekesnek találom a témát, azért "ülök" rajta.

Ennek semmi köze a genetikához, pontosan ugyanaz az ő szervezetüknek is a szükséglete.

Egyszerűen tudják, hogy mit, hogyan kell enni ahhoz, hogy ne alakuljanak ki a hiánybetegségek.

Dietetikusok is azt tanácsolják, hogy a baba kajájába is tegyünk állati zsiradékot is, pl. csirkehúsról ne vágjuk le az összes zsírt, és úgy főzzük meg és turmixoljuk a kajába, mert fontos a szervezetnek.

Szerintem csak a mértéktelen húsevés egészségtelen.

Ahogy emlitettem sok kulturak szerte szet a vilagban elnek anelkul hogy hust fogyasszanak.

Nem emlitve azt is hogy nincs a veganak gyomra kiteve a hosszu emesztesnek is.

Minimalisan voltak betegek mondhatom majdnem soha sem maradtak othon az iskolabol betegseg miatt.

Rengetek uzlet lanc ma mar oriasi vega valasztek kajaval diszponal.

Ma is rizsezs kroketit kaposztaval es hagymaval fözök.

Ugy szinten a kenyernek csak minimumat fogysszuk es ha akkor azt is magokal teljes kiörlesut.

Sok gyerekem volt de meg maig is 36 - tu meretbe öltöszködök .

Ezerfele etelt lehet kesziteni ugy hogy a hust teljesen nelkulözuk.

Az ember akkor is evett húst, amikor még nem voltak vágóhidak. A szarvas, amelyből az ehetetlen pörköltemet főzték, és amely indítója volt az állatok feletti sajnálkozásodnak, sosem látott vágóhidat. Amúgy az állatok egy része is eszik húst. Konkrétan más állatok húsát.

Nem válaszoltál, hogy az együttérzésed miért nem terjed ki a halakra is?

Viszont köztudott, hogy egy fejlődő szervezetnek óriási szüksége van húsra, mert vannak olyan esszenciális aminosavak (ha jól tudom, kétféle), amelyek semmi másban nem találhatók meg, a szervezetnek viszont szüksége van rá (és magától előállítani nem tudja). Lehet mérlegelni, hogy kinek mi a fontosabb, a haszonállatok vagy a gyereke egészsége.

Nem az a megoldás az állítólagos szadista eljárások megszüntetésére, hogy az állatok iránti szolidaritásból nem eszünk húst.

GYerekek mar " nagy gyerekek " ma es felnötek min vegetarjanusok . Iskolakban mar mind az elsötöl kezdve van több fele etel igy a vegan etkezesuk is tudnak valagatni többfeliböl.

Ha a vagohid falai uvegböl lennenek akkor grantalom a egesz husipar es a alatokal jaro szadista eljaras minimalissa valna vagy megszunne.