Mi történt a szeretőmmel? (beszélgetés)

De tényleg soha egyetlen egy fickó sem volt a sok év alatt, aki megdobogtatta a szíved?

Nehezen, de elhiszem, ha mondod..

No eddig szeretném én is kihúzni.

Érdekes, gondolatban most el tudnék mást képzelni magam mellé, de ha idősebb koromról gondolkozom, akkor mindig a férjem képe jelenik meg, hogy de jó lesz majd Vele.. Asszem szerelmes vagyok belé..

Ezt cáfolom. Egy jó házasság mellett is van olyan, hogy találkozol valakivel, aki csak úgy önmagában jó, szép, ezért kell..

Az egy más kérdés, hogyha tényleg jó a házasság, akkor ez elmúlik, és nem lesz jelentőssége hosszú távon..

Tökéletes házasság meg nincs. Olyan nincs, amin ne lehetne rést találni, tehát elvben mindig lenne ok ilyen alapon a félremenésre..

Ezzel együtt nem jó ez, el kell kerülni, mert nagyobb sebet ejt, mint jót tenne..

Hát az azért majd kiderül..

Ez a 20 év is olyan, hogy pont az életközepi válság, kezdenek felnőni a gyerekek..

Ilyenkor kell sok merészség ahhoz, hogy a párok szinte új párként elkezdjenek élni..

Néha könnyebbnek látszik mással, mint a régivel, de hosszú távon aztán nem biztos, hogy ez a jobb...

Lehet, most váltanék, és 2 év alatt meg megbánnám.. Meg ha komolyan belegondolok, dehogy váltanék..

Hát mi még csak 20, de pokoli jó, és pokoli nehéz is..

Engem még mindig ostromolnak az udvarlók, és néha azt érzem, hogy elég egy rosszabb nap otthon, hogy én is szebben mosolyogjak..

Nem olyan nagy dolgok ezek, a hétköznapokban sunyibban jönnek néha, mint gondoljuk.

De küzdünk, és tudunk megújulni, ez fontos..

Teljesen igazad van de akkor se lehet

egyik felet hibáztatni mert mindenhez két emberkel szerintem 27éve vagyok házas nálunk még soha nem volt probléma igaz nagyon fiatalok voltunk mikor össze kerültünk de hálistennek azóta is

jolmegy a kapcsolatunk de ehez az kel mind a két fél részéröl mindent meg adnak egymásnak tisztelet odafigyelés megértés és persze összhang és minden oké szerintem csak így lehet az ember boldog még ennyi év uttan is

Én is mindkettőt hibásnak gondolom. És abban is van igazság, hogy a feleség ne változzon házisárkánnyá pl., ne üldözze el a férjét. De ha a férjnek baja van vele, beszélje meg, valamikor csak megtanult a testbeszéden kívül kommunikálni. Kötelessége lenne arra törekedni, hogy a feleségével rendbe hozza a házasságát, mielőtt félremegy. Nem az a megoldás, hogy gond van otthon, rámosolyog a kis cukorbaba, aztán megyünk dugni.

Sok esetben nincs is otthon olyan probléma, csak az uraság ezt is megengedi magának, mert ő megteheti. Panaszkodik, hogy az asszony igénytelen, meg életunt, stb, közben meg semmi ilyesmi, csak idegen vizekre is evezni akar. Az ilyet kiherélném.

Anélkül, hogy konkrétan ismernénk mondjuk az adott családot..

Énszerintem is első, meg második, meg harmadik körben is az a hibás, aki félremegy.. Mert, ha nagy baj van, akkor másként kell megoldani, stb..

De aztán meg van az élet.. Egy rossz kapcsolatot, egy megváltoztathatatlannak gondolt, egyre romló tulajdonságot a másikban - jelen esetben a nőben - meddig kell eltűrni? Mi az a pont, ahol azért azt lehet mondani, hogy így már nem lehetett volna viselkedni a másikkal, ha feleség, ha gyerek.. Vagy legalábbis észre kellett volna venni, hogy baj van.

Persze, mondani könnyű, hogy előbb zárjunk le egy kapcsolatot, házasságot, ha nagyon rossz, utána nézzünk más után.. Csak a valóság úgy működik, hogy adva van egy félig rossz kapcsolat, amit pont becsületből nem hagy még ott az illető. Ilyenkor meg szembejön valaki, akinek meg pont azon tulajdonságai jobbak, amikben otthon hiány van.. És ez nem úgy működik, hogy hazamegy apuka nagy becsületesen, hogy jaj, ma szembe jött Pirike, lehet, hogy szimpi lesz, váljunk el gyorsan, nehogy becsületlen legyek...

Sokkal összetettebbek ezek a valóságban, mint így leírva.

Egyébként én is a házasság szentségében hiszek, éppen ezért nem dugom a homokba a fejem, azt már tudom, hogy úgy a mantrát hajtogatva nem fog ez menni, valami nagyon-nagyon nagy kegyelem kell ahhoz, hogy ez többé-kevésbé sikerüljön. És igen, néha vidámság, huncutság, tisztánlátás, stb..

De ezért nem minket kellene lecs.ni, hanem azokat, akik csinálják.

Sőt, pont a kedves férfi a hunyó, akinek családja van, nemde? A nőnek mi tiltja meg, hogy éppen szexeljen bárkivel, aki odamegy és megd.ja?

Egyébként pont egy d.gás veszélytelenebb a családra, mint egy másik kapcsolat..

Persze, egyik sem jó, ebben teljesen egyetértünk, de sajnos, nem sajnos nagyon mindennapi dolog, így még a viccelődés is belefér, főleg, hogy itt a szabadabb fél érzése a téma.

Nekem nem kifejezetten ez a szó jutott eszembe. :-))

Ezzel együtt el nem ítélek senkit, tudok én is szerelmes lenni, csak legfeljebb nem írom ide ki, vagy csak finoman...