Melyik énemre hallgassak második baba ügyében? (beszélgetés)

szia hajrá jöhet a másodii aztán meg a harmadik aztán.....

én is imádtam várandós lenni élveztem minden percét, aztán meg mikor megszületett a második azt is nagoyn jó volt hát még mikr a haramdik...

az nem igaz hogy kis gyerek kis gond nagy gyerek nagy gond mind a hárommal egyformán kell fogalkozni, anniyból joobb a második hgoy már aggódod túl magad.

és szerintem minél kisebb a orkülönbség annál jobb igaz hgoy az elején nehéz velük de utána már nagoyn jó nem is olyan fárasztó

megint csak azt mondom hgoy hajrá

akarom, eldöntöttem csa mégis ottvan az hogy már olyan jól összeszokot kis életünk van, akarom e felbolygatni.

Meg ilyen hülyeségek vannak bennem, hogy tudom menniyre imádom a gyerekem és fel sem tudom fogni vagy el sem tudom képzelni, hoyg a másodikat is tudom igy szeretni hisz még csak egy van és csak iránta érzem ezt amit érzek és nehéz elhinni hogy a második vagy többi gyereket is ugyan igy fogom szeretni?

Sziasztok!

Tudok csatlakozni az elöttem szólohoz Mariann7533.Nekünk a 2 fiú között 14 hónap van és most kezdem tapasztalni hogy milyen jó nekik együtt minden, és a nagyobb nem magányos soha,a kicsi meg felnéz a bátyusra,csodálatosak együtt.

Szerintem vágjatok bele és meglátjátok ;)

Én is azt hallom mindig ha az első gyerek angyal volt, akkor a második tuti ördög lesz...

De ez talán nem feltétlen van így.

Egyik barátnőmnek 3 gyermeke van és kezdettől fogva mindegyik kezelhető és 'normális' volt, értem ez alatt, hogy átaludták az éjszakát és nem volt velük különösebb herce-hurca.

Szóval csak azt tudom mondani, hogy vágjatok bele :)

nem a kimozdulás meg a társai, mert az első gyerekkel is kimozdultunk vagy vele vagy nélküle szóval nem voltam a négyfal közé szorulva sose. Inkább az a dilemmám, hogy szerencsések voltunk nem volt hasfájás, avgy éjszakázás, jóalvó volt mindig 3 hós korától átaludta az éjszakát.

és mi van ha a második hasfájós rosszalvó, és felébreszit az elsőt,vagy hoyg másabb lesz, nyügösebb.lehet gonosznak tűnök de szeretém is meg nem is.

bár, én nagyon nem járok ilyen cipőben, de van véleményem... a nővérem pl. nagyon szeretne még egy babát.... de Ők anyagilag nem állnak úgy hogy ezt nyugodt szívvel tudják vállalni... sokat hallgatom Tőle hogy mennyire boldoggá tenné ha ez nem lenne akadály!!!

Ezek alapján Én látatlanba biztosan az mondom, hogy arra az Énedre hallgass, amelyik babát szeretne... nehogy később amikor már nem lesz lehetőség - akkor bánd meg hogy másképp döntöttél. ráadásul ha anyagilag belefér Nektek, akkor nagyon szerencsések vagytok, és az élet még hosszú, tudtok még 200km-t utazni velük, de egy idő után a szülés lehetősége már nem áll fenn...

szerintem :)

Amelyiket fontosabbnak érzed.

Ha szeretnél újra babazni, újra a 4 fal közé szorulni (ezt ne szó szerint vedd, de azért egy baba sokmindenben korlátoz) akkor legyen.

Ha már hiányzik, hogy függetlenűl valakitől ki tudj mozdulni, akkor még várj.

De ezt igazából csak te tudhatod.

egy barátnőm itt van nálam és ő kérdezi ezt nem én:)

szóval:Van egy majdnem2 éves gyerekem és nem tudom melyik énem legyen a domináns. Az egyik:tök jó , hogy már ilyen nagy, jár beszél, eszik amit mi, nincs különösebb gond, a szurikat megkapta nem lesz lázasság csak ha beteg...stb szóval értitek, hogy a gond nagy része már elmult, persze kisgyerek kisgond nagy meg nagy ahogy mondják de mégis azért már most csak nagy és okos és egyre azabb is lesz szóval elég ez a gyerek, most örüljünk hogy már el lehet menni akár 2000kmre is kocsival nyaralni vele, meg szinte semmiben nem akadályozza az életünket.(ezeket jóértelemben vegyétek, nehogy azt higyjétek szörny vagyok)

A másik:imádtam terhes lenni, jó lenne még egy baba, tök jó szülni meg kihordni, meg nincs annál jobbmint mikor megölel és én megölelem,buha bőrét megpuszilom, ahogy azt mondja anya..stb, azaz ujra teherbe esni és szülni.

Melyik énemre hallgassak?

Csak én érzek igy?