Média hatása a csecsemőkre (beszélgetés)

:) ez így van! kinek mik az elvei, azt tart károsnak :) És aszerint is él.

A levegővétel nem káros? De. Mégis szokásunk. (amennyi mocsok van a levegőben)

A mértékletesség a lényeg, és nem más véleménye...

Azt gondolom, hogy aki akarja az úgyis rászoktatja a gyerekét a tévézésre, aki meg nem, az megoldja tévé nélkül...

Csecsemőkorban mindenképpen szükségtelen és káros. Később is káros, csak divat...

Igen, van aki erre használja a tévét... bár azt nem értem, miért jobb erre a tévé mint pl. ha angol nyelvű dalokat, verseket, meséket hallana, azzal is szokja a nyelv dallamát stb. mégse tévé... de te tudod...

Szerintem mondjuk sokkal fontosabb, hogy az anyanyelvét jól megtanulja, hogy az alapvető készségei fejlődjenek, minthogy kicsi korától idegen nyelvet hallgasson... dehát erről megoszlanak a vélemények. Az más szerintem ha egy család valóban többnyelvű, de amikor valaki mesterségesen teremt ilyen helyzetet, az nem szerencsés szerintem.

Az érdeklődési kör "megalapozására" sem kell szerintem a tévé feltétlenül... többet ad ha te mesélsz arról amit ismersz, ha együtt nézitek meg könyvekben, együtt rajzoljátok le stb....

Pl. én orvos vagyok, nyilván nem véletlenül a kislányomat nagyon érdekli az ember működése. Már most többszörösét tudja erről mint az átlag felnőtt, de még sosem jutott eszembe ilyen tévéfilm elé leültetni. Amit tud azt tőlem tudja, abból amit közösen elolvastunk, kipróbáltunk magunkon-egymáson, amit lerajzoltunk, megcsináltunk gyurmából stb. Nem kellettek hozzá filmek.

nekem ugyan még nincs, de én pld olyanban azért gondolkodok (a korban bőven benne vagyok, uhogy jogos), h ha lesz, bizony angol nyelvű, akár természet csatornát egészen kiskorától bekapcsolok neki. Amikor kicsi voltam, apám nagy természet rajongásából kifolyólag, én is inkább ilyeneket néztem, pld. Delta, David Attenborough, és társai. Az esti mese konstans volt persze :) Viszont azt hiszem, a természettudományok iránti szeretetemet eléggé megalapozta. Csak én szeretném, ha (még ha nem is tökéletes kiejtéssel, ami később javítható), ha egy idegen nyelv minimum természetes lenne neki kiskorától.

Le lehet hurrogni, de sztem erre is jó a tv.

Egyébként bölcsi-ovi mellett az ember jobban ráérez, mennyire elpazarolt idő az amit a gyerek a tévé előtt tölt... Az enyém is 2 éves korától bölcsis volt, az a délutáni-esti néhány órát sokkal inkább igyekszem tartalmasan vele tölteni, mint korábban amikor úgy éreztem, szinte végtelen időnk van együtt...

Nálunk ha szökőévben egyszer mesét kér (igaz már nem két éves, mert annyi idősen semmit se nézett) akkor megkérdezem, hogy biztos-e benne, hogy nem akarna-e inkább valami mást csinálni... persze ha az unatkozás a másik alternatíva, akkor a tévé a nyerő. De ha közös játék, vagy bármi amit velem csinálhat, akkor már nem is érdekli a mese nézés...

Most már egyébként sem fog,mert bölcsődés lett...

Én nem tartom károsnak,abban az esetben ha egyébként minden törődést megkap amit igényel.Olvasni sokkal jobban szeret,de ha kéri,hogy nézhessen Bogyó és babócát akkor megengedem.És nem találok ebben semmi kivetnivalót...

Nem magamról írtam, és egyáltalán nem tartom magam tökéletesnek. Ez egy fórum, itt tudni kell elviselni az ellenvéleményt. Én sem szoktam egyetérteni veled, ez stimmel, de nem értem, ez minek kellett most ide, személyeskedésnek fórumon nincs helye.

Lehet, hogy nem ártana sértődés helyett egy kicsit elgondolkodni a leírtakon, mert segítségnek szántam. Ha nincs a gyerek mesenézéshez szoktatva, akkor sokkal kreatívabb lesz a játékban, és feltalálja magát, így anyukának is több ideje jut mindenre, én ezt tapasztaltam. De nem kell megfogadni, és egyáltalán nem érdekel, hogy a gyerekedet hogyan neveled, mindenki a sajátjáért felelős.

Örülök,hogy vannak ilyen tökéletes emberek mint te gratulálok :) nézd el nekem,hogy én nem vagyok ilyen,kérlek :D

Nem fogok magyarázkodni neked,mert az ilyen szemellenzős "túl sok időm van agyalni,meg más dolgom sincs csak gyereket nevelni" anyukáknak felesleges...egyébként pont te vagy az,aki mindig "szembejön" vele Hoxán vagy egy napló kommentjében vagy egy fórumban,és hát finoman szólva sem értek egyet veled az esetek 90%-ban.De minden jót neked,nektek csak kérlek ne te akard nekem megmondani a tutit...és hagyd szó nélkül ezt a kommentem is,mert nem ennyit voltam hajlandó a hozzászólásodra áldozni,többet nem.

Kinek mi a "kár". (A sok tévézés hatása nem most jelentkezik, majd évekkel később.)

Van sok hasonló fórum is, az egyikről idéznék egy véleményt (hnora írta), szerintem nagyon jól megfogalmazta a lényeget:

"A mesézés veszélye nem csak ezekben a sarkos dolgokban, mint agresszivitás-szint növekvése, figyelemavar, rossz álmok rejlenek. Egyszerűen abban, hogy a készen kapott képek megbénítják a gyerek fantáziáját, és elkezd sablonokban gondolkodni. Gondoljatok bele, amikor mesélsz neki, el kell képzeljen minden egyes mozzanatot! És mit csinál a rajzfilm? Kiiktatja ezt, megcsinálja helyette! A fantáziája, a kreativitása pihen, nem kell használnia, mert készen kap mindent. Persze, a mai világban ez megszokott, általános. De én az átlagnál többet szeretnék adni a gyerekemnek. Szeretném ha a kreatív lenne, szeretném ha lennének egyéni ötletei, akkor is, ha technikailag, fizikailag, lelkileg ez jóval nehezebb, mint leültetni a tévé/laptop elé. Mert igen, többet kivesz az emberből, igen, még két éves korára is ott tartunk, hogy nem mindig van rend itthon, és néha ebéd sincs (de vannak közelben lakó, jól főző szüleim :D), de mindennek ára van. Nem házvezetőnőnek, hanem anyának "szerződtem" - szoktam mondogatni. És ahogy múlik az idő, egyre több lehetőségem van a házimunkára is, mert a gyerek elég kreatív és önálló ahhoz, hogy eljátsszon magában...

A másik meg a félelmetes jelenetekről: ha olvasod a mesét, akkor a gyerek fantáziája csak annyit jelenít meg belőle, amit fel is tud dolgozni. Míg a rajzfilmben a képébe tolnak mindent, válogatás nélkül, olyat is, amire még lehet nem eléggé érett... "

Én nem takarítok naponta, persze van, amit meg kell csinálni, de az én lányom sem igényli kétévesen, hogy folyamatosan szórakoztassam, simán eljátszik egy órát vagy többet is magában, nem kell leültetnem, hogy valami bugyuta mese előtt bambuljon és addig ne zavarjon engem.

[link]

nagyon ajánlom elolvasásra

Amúgy a tévével semmi baj sem lenne. Az is lehetne egy közös program, megbeszélni a látottakat.

Régen egy háztartásban egy tévé volt, és együtt néztek tévét.

Aztán mindenkinek lett saját tévéje, és magányos tevékenység lett ez is.

Az internet pedig még magányosabb.

Az agresszív műsorok és az agresszív viselkedés között kapcsolatról pedig. Az a gyerek lesz agresszív aki amúgy ilyen KÖRNYEZETBEN nő fel. Senki sem fog attól még ölni, hogy megnéz egy Helyszínelőket.

A tévé sok családnál az ingyenes babysitter.

Amúgy már Bruce Willis is megmondta az Ötödik elemben a macskájának, hogy ne nézze a tévét, mert elszívja az agyát.

na, pont ezért hibás s szülő.... Csak azt nem értem, h akkor minek vállal gyereket?

Megvoltak a kedvenc meséink, meg is néztük azokat mi is, és semmi bajunk. A gond azzal van, ami ma megy, h valóban csecsemőket egész nap tv-vel akarnak lekötni....

Ezt is érdemes elolvasni:

"Miért ártalmasak a mesefilmek, rajzfilmek különösen 2-3 éves kor alatt?

Amikor a szülő mesél képeskönyvből vagy a saját szavaival, a gyermek testközelben van: a szülő mellett ül, közel hozzá, vagy a szülő ölében ül. Ez a fajta testi kontaktus a gyermek számára- szinte egészen a kisiskolás korig, ill. amíg a gyermek ezt magától el nem hárítja- az ő testi, lelki szellemi fejlődése szempontjából alapvető: ez biztosítja, hogy jól fejlődjön.

Miközben a mesélő szülőt hallgatja, észrevétlenül alakul a beszéde, a kiejtése, a szókincse gyarapszik és a hallottak alapján fejlődik, gazdagodik a képzelete, fantáziája. Ide tartozik a DIA vetítő is. Hiszen ez valójában egy nagy képeskönyv. Az álló képek a hallott szöveggel hihetetlenül fejlesztik a gyermek belső képalkotását.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a mesehallgatás alatt, a belső képalkotás során a gyermekeknél ugyanúgy levezetődik a feszültség, mint a szabadlevegőn végzett mozgások alatt. Ezért is fontos pl. betegségek idején a mesélés.

A mozgó, hangos filmeknél sajnos nem ez a helyzet. A Tv előtt általában egyedül ül a gyermek. Nincs meg a szülő közeli, fizikai jelenléte. A készen kapott, gyorsan változó képek nem fejlesztik, hanem leállítják, megbénítják a gyermek képzeletét. Ugyanakkor a vibrálás, a hanghatások a gyermek idegrendszerét fokozottan igénybe veszi, kifárasztja. Sokszor tapasztalható, hogy a gyermek egy-egy film után szinte kezelhetetlen lesz, „nem bír magával”, semmi nem jó neki, este nehezen alszik el.

A rajzfilmekben ábrázolt erőszak hatásának a megítélésében is eltérnek a vélemények.

Egyes szakemberek szerint ezek nem jelentenek veszélyt a gyermekekre, mert ők ezt egyszerűen komikusnak látják, ill. mivel nem tükrözi a valóságot, a gyermeknek eszébe sem jut utánozni azt. Ezzel szemben Vekerdy Tamás arra mutat rá, hogy a rajzfilmen látott erőszak a legnagyobb mértékben növeli a gyermek agressziós szintjét / a valóságban megélt, ill. a filmes erőszaknál is jobban/

Indok: a valóságban látott agresszió, szorongást kelt, a filmes agresszió kapcsán már felszökken az agressziós szint, a rajzfilmen látott erőszak nem imitálható. „ Az utánozhatatlan agresszió pedig rendkívüli mértékben növeli az agressziós szintet, mert a játékban nem vezethető le igazán, és marad az, hogy tombolni, ütni, eltaposni, felrobbantani „

A rajzfilmekben megjelenő humor veszélye: bagatellizálja az erőszakot, az öncélú erőszak hétköznapi formáit pl: kötekedés, káröröm, elfogadhatóvá teszi a gyermek számára."

Tudom, mire írtad, én meg erre írtam, hogy a TV is.:)

Nagyon hátráltatja a beszédfejlődést a sok mesenézés, és rengeteg beszédhiba alakulhat ki miatta.

nézd meg, h mire idéztem :)

Az, h azért kell sok gyereknek logopédushoz járnia, nem a tv miatt van elsősorban.... Pedig itt az hangzott el. Erre szólt az idézet.