Lombik előtti vizsgálatok (beszélgetés)

Sziasztok!

Én úgy döntöttem megcsináltatom a tükrözést is.

Hogy mennyi idő azt nem tudom, ez attól is függ milyen hamar tudjátok megcsináltatni a kért vizsgálatokat.

Szerintem ha minden megvan 1-2 hónap.

Gnrh inekció a miómák ellen

[link]

Szia!

Infóm nincs erről viszont úgy hallottam, hogy a méh tükrözést bizonyos esetekben ki lehet váltani 3D-s uh-val. Ha elfogaják, akkor az sokkal humánosabb. Tudok adni egy webcímet, hogy hova érdemes menni.

Szia!

Én a vérvételeken vagyok túl és a páromnak most

lesz meg az eredménye azután megyünk vissza a dokihoz konzultálni én is abban reménykedek, hogy

lombikkal indítunk.

Innen szerinted mennyi idő míg elkezdik a protokolt a beültetéshez?

Sziasztok! Segítsèg!!!

Sote-ra járunk, rögtön lombikkal indítunk, azon belül ICSI-vel. A lombik előtti mèhtükrözèst bárhol megcsináltathatom? Illetve tükrözés kell egyáltalán, vagy sima HSG?

Szia KittiKata'

most arra gondolsz ,hogy kinél ?

hát akinek általában kevés megtermékenyített petesejt van , a korban benne van , vagy már az X. lombikon van túl.

Lehet kérni is a Biológustól ,persze még az Et. előtt.

Nagyon jó Immunológus !!!

[link]

Üdv mindenkinek! Ciklusmonitorozás-témában kérem a tanácsotokat. Fülöp doktor írta elő a vizsgálatot a magánrendelésén, két kört kell futni, azaz két havi monitorozás szükséges.

Tudja valaki, hogy két egymást követő hónapban kell ezt elvégeztetni, vagy maradhat ki közte egy v. két hónap?

Nem tudom őt utolérni sehogyan sem, az ÁEK ambulancián ahol dolgozik pedig nem tudják megmondani (és a magánrendelésén az asszisztens sem).

Van valakinek infója? Ha megírja, megköszönöm előre is! Panka

Szia HPanka'

sajnos az NK vizsgálatot nem csinálják meg Tb-re.

Külön csak immunológiai magánlaborokban van rá lehetőség.

Tb-re csak beutalóval lehet Immunológiai szakrendelésen ANA vizsgálatra ,amennyiben az ANA (ELISA) eltérést mutat, akkor további vizsgálatokat csinálnak addig nem.

Hívd fel valamelyik állami Immunológiai labort s kérdezd meg.

A sima ANA-t sem reklámozzák ,mert kb.100.000 be kerül állambácsinak

Kedves Hozzászólók! Magam is a meddőségi kivizsgálás-sorozat közepén vagyok, immár anyagilag némileg kivéreztetve (a többi forrást felemésztették a három sikertelen lombik injekciói és az orvos...). Jelenleg NK-sejtaktivitás és arány vizsgálatot szükséges elvégeztetnem.

Tud valaki megoldást erre OPE-alapon? (Körzeti orvos és nőgyógyász tanácstalan.)

Eddig csak a Genoid magánlabort találtam, ahol hajlandóak elvégezni, csekély 30.000 forintért...

Ha valakinek van információja a vizsgálat költséghatékony megoldásáról, örömmel venném, ha megírná.

Köszönettel: Panka

Inzulinrezisztencia:

Inzulinrezisztencia tünetei és kezelése

Kategória: Hormonbetegségek

Szerző: Szabó Emese | Lektor: Dr. Bérczy Judit endokrinológus szakorvos

Szervezetünk működése szempontjából nagyon fontos, milyen a vércukorszintünk. Ennek szabályozásában komoly szerepet tölt be az inzulin, amely hormonként segíti, hogy a sejtekbe bekerüljön az azokat tápláló cukor. Inzulinrezisztencia esetében a sejtek "éheznek", ugyanis a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni.

Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre "hibásan", ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen.

Előfordulás

Bár rendkívül gyakori jelenségről van szó, a probléma sokszor nem derül ki időben. Ennek oka, hogy vércukorszint-vizsgálatkor az orvosok sokszor eleve nem kérik az inzulinszint vizsgálatát, és nem vizsgálják annak cukorterhelésre történő mozgását. Emiatt a probléma gyakran hosszabb ideig is rejtve marad.

Előfordulása egyébként nagyjából megegyezik a cukorbetegségével, illetve meg is haladja azt. Pontos felmérések azonban - épp a szűrés hiánya miatt - nem állnak rendelkezésre.

A probléma pontos előfordulását azért is nehéz meghatározni, mert az inzulinrezisztenciát jellemzően csak akkor fedezik föl az orvosok, amikor már a probléma jellegzetes tünetei is megjelennek. Ez pedig akkor történik meg, amikor a nőgyógyász vagy az endokrinológus - főképp menstruációs zavar, meddőség, petefészekciszták, szőrösödés, túlsúly vagy depresszió miatt - elkezd rá gyanakodni.

Az inzulinrezisztencia egyébként inkább a nőket érinti, akiknél túlsúly esetén már fiatal felnőttkorban is megjelenhet ez a probléma. Gyakori az is, hogy az inzulinrezisztenciát a családalapítás időszakában kezdenek fedezik föl, és pusztán azért derül rá fény, mert a meddőség okát kutatva megmérik a vér inzulinszintjét is.

Okok

A probléma oka az, hogy a sejtek inzulinreceptorai nem jól alakulnak ki, illetve nem működnek megfelelően. Ennek hátterében genetikai hajlam is meghúzódhat, az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét mindenképpen növeli, ha családon belül előfordult már 2-es típusú cukorbetegség. Emellett a mozgásszegény életmód és gyorséttermi koszt is emeli a kockázatot. Ugyancsak fokozhatja a veszélyt az, ha nem megfelelő a szervezet D-vitamin-ellátottsága.

Növelhetik a probléma megjelenésének esélyét a különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák, a pajzsmirigy-alulműködés, a tejcukor- és a gluténérzékenység, azaz minden olyan tényező, amely kapcsolatba kerülhet a szénhidrát-anyagcserével, és amely többletterhet róhat a sejtműködésre, a sejtek receptoraira.

Tünetek

Inzulinrezisztenciára inkább más betegségek, rendellenességek tünetei miatt kezdenek gyanakodni az orvosok. A leggyakoribb ilyen probléma a menstruációs zavar, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), a meddőség és a túlsúly, azon belül is az alma típusú elhízás, azaz az úszógumiszerű zsírpárnák megjelenése. Ugyancsak utalhat inzulinrezisztenciára az erős szőrnövekedés, mellette padig a depresszió és a fáradtság is, valamint az, hogy az érintett nem tudja kialudni magát, rossz a közérzete és belső nyugtalanság lesz úrrá rajta. Tünet lehet még a hajhullás is, amely miatt sok egyéb betegség mellett az inzulinrezisztenciának is fontos szimptómája lehet.

Kórlefolyás

Ha az érintett az inzulinrezisztencia megjelenése után nem figyel életmódjára, akkor az évek előrehaladtával nagy eséllyel 2-es típusú cukorbeteggé válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illető 10-15 év elteltével több mint 50 százalékos eséllyel diabéteszes lesz.

A többletinzulin nem csak mint vércukorszint-szabályozó hormon okoz problémát a szervezetben, hanem mint stresszhormon is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az inzulin mint általános stresszhormon végigfut az egész szervezeten, stresszválaszt váltva ki ezzel.

Diagnózis

Maga a diagnózis cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során a laborban nem csupán a páciens vércukorszintjét határozzák meg, hanem a vér inzulinszintjét, az inzulin-elválasztás mértékét is. Ehhez alapértékként mindig megnézik a vér éhgyomri cukor- és inzulinszintjét, majd ezt követően 75 gramm, vízben oldott szőlőcukrot itatnak a pácienssel. Ezután több ponton - például a harmincadik, hatvanadik, százhuszadik percben - újra megmérik a vércukorszintet, és vele együtt az inzulinszintet. Ennek eredményeként az orvos két grafikont kap: az egyik a cukorszintet, a másik az inzulinszintet mutatja.

Ebből az úgynevezett HOMA-index alapján tudják meghatározni az orvosok azt, hogy a páciens inzulinrezisztens-e. (Maga az index az éhgyomi vércukor és az éhgyomi inzulin szorzatából számolandó, úgy, hogy ezt a szorzatot elosztják 22,5-el.) Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index 2 fölött van, ha pedig az az érték meghaladja a 4-et, már inzulinrezisztenciáról van szó. A gyakorló orvosok emellett persze más arányokat is néznek a diagnózis felállításakor, de a legfőbb mutató mindenképpen a HOMA-index.

Kezelés

A kezelés legfőbb eleme a helyes életmód-program - hogy az érintett rendszeresen sportoljon -, a mozgás ugyanis nagyon fontos szerepet tölt be a szénhidrát-anyagcserében. Emellett oda kell figyelni az étkezésre is, főleg annak cukortartalmára. Érdemes például kerülni a cukrozott és a fehér liszttel készülő élelmiszereket, illetve figyelni arra, hogy étrendünket közelítsük a cukorbetegek diétájához.Fontos a napi legalább négy-ötszöri étkezés.

Ha az életmódváltás nem hoz eredményt, gyógyszerrel (általában metformin-hidroklorid hatóanyagú készítménnyel) is segíthető az inzulinszint beállítása. Ez később persze akár el is hagyható, de csak akkor, ha az életmódváltással végül sikerül beállítani a megfelelő inzulinértéket.

Megelőzés

A megelőzésben az életmódnak lehet komoly szerepe, és mivel a inzulinrezisztenciára való hajlam öröklődhet, a kockázati tényezőket különösen azoknak kell kerülniük, akiknél családon belül már előfordult 2-es típusú cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia. Ilyen esetben érdemes inkább cukorban szegény vagy cukormentes, teljes őrlésű gabonából készült élelmiszereket fogyasztani. Emellett nagyon fontos az, hogy mindig együnk idénynek megfelelő gyümölcsöket, akár reggelire, külön étkezésként, akár délelőtt illetve kora délután, nassként.

Ezen túlmenően célszerű kerülni a stresszt, illetve helyes önismerettel javítani a stressztűrőképességet. Ez azért fontos, mert az állandó feszültség áttételesen növeli az inzulinrezisztenciát, más stresszhormonok fölszaporodás pedig még tovább növelheti a e probléma megjelenésének esélyét.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bérczy Judit endokrinológus szakorvosnak.

Gyógyulási esélyek

Megfelelő kezelés, azaz életmódváltás esetén igen jók, megközelítőleg 70-80 százalékosak a gyógyulási esélyek. Ám a hajlam ilyenkor sem szűnik meg. Tudni kell azt is, hogy az azonnali gyógyulás gyakorlatilag elképzelhetetlen, javulás ugyanis csak akkor várható, ha valaki hossz útávon, azaz legalább fél-egy éven keresztül figyel táplálkozására, és a testmozgást sem hanyagolja el. Ellenkező esetben a probléma nem múlik el, és komolyabb betegség - 2-es típusú diabétesz - is kialakulhat.

Csakis bevizsgált táplálék-kiegészítőkkel rendkívül jól kezelhető!

További felvilágosítás:

Fésűs Veronika +3670/5432-737

Speciális előkészület:

A vizelet-mintavétel előtt alaposan meg kell mosakodni, a mintát a vizelet középső harmadából kell a mintavételi edénybe ereszteni (úgy nevezett középsugaras vizelet).

Mit mér a vizsgálat?

A leukociták fehérvérsejtek, melyek egy leukocita-észteráz nevű enzimet termelnek, a vizsgálat ennek segítségével mutatja ki a vizeletben lévő fehérvérsejteket. Emellett a vizelet-üledék mikroszkópos vizsgálatával is azonosíthatók, és mennyiségileg is meghatározhatók a fehérvérsejtek.

A fehérvérsejtek jelenléte a vizeletben valószínűsíti baktériumok, tehát gyulladás jelenlétét a húgyutakban, leggyakrabban a húgyhólyagban. Ha fehérvérsejt (leukocita) van a vizeletben, annak mennyiségét keresztekkel jelölik. A legtöbb a négy kereszt (++++), vagy mikroszkópos tárgylemezre cseppentenek az üledékből, és a mikroszkóp látómezejét felosztó kis négyzetekben, ún. látóterekben sejtszámlálással kapott számot írják a laborleletre.

Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?

A húgyutak, a prosztata és a vese gyulladásával járó betegségekben végzik, ennek tünetei: bűzös vizelet, vizelési panaszok (csípő, fájó érzés, gyakori vizelési inger), alhasi fájdalom, vesetáji fájdalom (esetleg láz).

Ha értéke a normál tartománynál magasabb:

A vizeletben megjelenő fehérvérsejtek húgyúti fertőzésre, prosztata- vagy vesegyulladásra utalnak.

Mitől lehet alacsonyabb, és mit tegyünk, hogy növeljük?

Álnegatív eredményt ad a magas vizeletfajsúly, vizeletcukor, vizelet-urobilinogén, egyes gyógyszerek (pl. rifampicin, phenazopyridin) és a C-vitamin a tesztcsíkon, a mikroszkóp alatt azonban ilyenkor is láthatóak a fehérvérsejtek.

Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük?

Álpozitív eredményt ad, ha a minta a szervezeten kívül fertőződik, így például, ha a vizelet sokáig áll a mintavételi pohárban, vagy nem mosdik meg a beteg a mintavétel előtt.

Pozitív esetben vizelettenyésztés vizsgálat szükséges, mellyel az esetleges gyulladásért felelős kórokozókat lehet kimutatni, azonosítani, gyógyszer-érzékenységüket meghatározni. Ezután megfelelő gyógyszeres (antibiotikum) kezelés szükséges. A kezelés befejezése után eredményességének ellenőrzésére újabb vizeletvizsgálatot végeznek.

Sziasztok!

Mit lehetne tenni hogy az inzulin szintem csökkenjen?

Sziasztok!

Szeretnék tőletek kérdezni,látom nagyon sok jó dolgokat le írtok.Szerintetek a 0,3 progeszteron nagyon alacsony? még nem láttam az eredményt csak telefonon érdeklődtem,lombik előtt vagyok.de már nagyon idegesít a dolog még jövőhét kedd messze van akkor tudom meg személyesen,hogy mi lessz.

Egyszeri gyógyszertámogatás

1. A területileg illetékes OEP hivatalnál kell igényelni egy adatlapot, mely egyszeri gyógyszertámogatásra jogosít

1. Az adatlap két részbõl áll: - az elsõ részt a kérelmezõnek kell kitölteni,

- az adatlap második részét a meddõséget kezelõ szakorvos tölti ki.

Célszerû az ET után kitöltetni az orvossal, így minden olyan készítményt rá tud írni, ami a kezeléshez szükséges és az OEP által támogatott.

1. A munkáltatónál kell kérni kereseti igazolást, amit a 3 hónap átlagkeresete alapján állítanak ki

- A kérelmezõvel egy háztartáson belül élõ, munkahellyel rendelkezõ személyek mindegyikének kell kereseti igazolás,

- kiskorú gyermek esetén iskolalátogatási bizonyítvány vagy születési anyakönyvi kivonat másolata

- nyugdíjas esetén a nyugdíjszelvény másolata

1. A kérelemhez csatolni kell a kiváltott gyógyszerek blokkjait is

1. Kérvényt kell írni amiben fel kell tüntetni,

- az igénylés konkrét okát

- család anyagi helyzetét

- mit jelent ez a költségkiesés a családnak

- a havi rezsiköltséget

- minden olyan tényezõt, amely a kérelmezõt pozitív elbírálás alá vonja

A támogatás összege nem a teljes gyógyszerköltségre vonatkozik, az elbírálás a benyújtott dokumentumok alapján történik.

Törvényi vonatkozás: 1997. évi LXXXIII. TV. (Eb.tv.) 50.§ (2.) bekezdése

Preimplantációs Genetikai Diagnosztika – PGD

A prenatális diagnosztika alkalmazásával lehetővé vált, hogy azoknál a szülőknél, akiknél a gyermekvállalás során magas a genetikai kockázat, megelőzhető legyen a beteg utód születése. A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) a prenatális diagnosztika legkorábbi formája, a beágyazódás előtti preembrió (előébrény) genetikai vizsgálatát jelenti, amire a megtermékenyüléstől a blasztociszta (hólyagcsíra) állapot eléréséig van lehetőség.A PGD eljárás azon betegeknél kerülhet alkalmazásra, akiknél magas kockázat áll fenn arra, hogy születendő gyermeküknek olyan genetikai rendellenességet örökítsenek át, amely jelentősen csökkenti a születendő gyermek életkilátásait vagy életminőségét (=magas kockázatú PGD). A PGD javallatát képező betegség lehet génmutáció (autoszomális recesszív, autoszomális domináns vagy X kromoszómához kötött) vagy kiegyensúlyozott strukturális kromoszóma rendellenesség eredménye.

Mi a PGD?

Prenatális diagnosztika alkalmazásával lehetővé vált, hogy azoknál a szülőknél, akiknél a gyermekvállalás során magas a genetikai kockázat, megelőzhető legyen a beteg utód születése. Ennek során a magzati szövetmintából (lepényi mintavétel /CVS/ vagy magzatvíz mintavétel /amniocentézis/) végeznek genetikai vizsgálatot. Rendellenesség esetén ebben a szakaszban már csak a terhesség művi megszakítására van lehetőség.

A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) a prenatális diagnosztika legkorábbi formája, a beágyazódás előtti preembrió genetikai vizsgálatát jelenti, amire a petesejt leszívásától a hólyagcsíra állapot eléréséig van lehetőség.

PGD alkalmazásának az egyik előnye tehát az, hogy a genetikai rendellenességeket még a terhesség létrejötte előtt ki lehet mutatni, így csak az adott betegségtől mentes preembriók kerülnek visszaültetésre. A módszer alkalmazása a jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint azon házaspárok esetében jöhet szóba, akik utódainál ún. monogénesen öröklődő betegség, illetve számbeli- vagy szerkezeti kromoszóma rendellenesség fokozott kockázata áll fenn.

Mikromanipulátor

A petesejten vagy preembrión végzett finom beavatkozásokhoz ún. mikromanipulátort alkalmaznak. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy emberi kéz által kivitelezhetetlen finom mozgásokat végezhessünk.

A mikromanipulációs eljárások célja:

A megtermékenyítés elősegítése: intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)A beágyazódás elősegítése: asszisztált hatching (AH)Mintavétel preimplantációs genetikai vizsgálat céljára: sarki test biopszia, blasztomer biopszia, trophectoderma biopszia

Az emberi test sejtjei DNS-t (dezoxi-ribonukleinsav) tartalmaznak, mely molekula kódolja, hogy egy adott sejtnek mi a feladata. A sejt teljes DNS tartalma kisebb szerkezeti egységekbe (ún. kromoszómákba) tömörül. A testi sejtek 46, az ivarsejtek (petesejt, spermium) pedig 23 kromoszómát tartalmaznak. A testi sejtek 46 kromoszómájából 2 kromoszóma nemi kromoszóma, a maradék 22 pár kromoszómát pedig ún. autoszómáknak nevezik. Nők esetében két X kromoszóma, férfiaknál pedig egy X és egy Y kromoszóma alakítja ki a nemi jelleget. Az egészséges petesejtek egy X kromoszómát, a spemiumok pedig egy X vagy egy Y kromoszómát tartalmaznak. Az utód nemét így a petesejtet megtermékenyítő spermium határozza meg.

PGD alkalmazásakor a sejtek DNS tartalmának kisebb-nagyobb szakaszait vizsgálják. A vizsgálat során egy vagy több gén hibáját, kromoszómák számbeli és szerkezeti eltéréseit, indokolt esetben az embrió nemét vizsgálják célzottan. Lehetőség van az ún. CGH módszerrel az embrió teljes kromoszóma állományát vizsgálni, de a módszer költségei jelenleg nem teszik lehetővé széleskörű alkalmazhatóságát.

Hogyan zajlik?

PGD csak in vitro fertilizációs (lombikbébi) kezeléshez kapcsolódóan végezhető el. Ennek során hormonális stimulációt követően az asszonyoktól több petesejtet nyernek, melyeket a szervezeten kívül termékenyítenek meg. A megtermékenyült petesejtekből fejlődő embriókat általában harmadik vagy ötödik napon ültetik vissza a méhüregbe. A folyamat során lehetőség nyílik arra, hogy genetikai vizsgálat céljára mintát vegyünk. Petesejtek és zigóták (megtermékenyült petesejtek) esetében az ún. sarki teste(ke)t vizsgálják.

Poláris test biopszia: Petesejtek és zigóták (megtermékenyült petesejtek) esetében az ún. poláris teste(ke)t vizsgálják. Hátránya, hogy csak az anyai genetikai állományáról kapunk információt, illetve, hogy mindössze egy sejtet tudunk vizsgálni.Blasztomer biopszia: Háromnapos, 6-8 sejtes embriókból egy-két sejtet (blasztomert) vizsgálnak, visszaültetés az 5. napon lehetséges. Hátránya, hogy mindössze 1-2 sejt analízise lehetséges, így nem minden embrióról lehet genetikai véleményt adni, illetve viszonylag magas (5-10 %) a fals negatív vagy pozitív eredmények aránya.Trophectoderm biopszia: Az ötödik napon hólyagcsíra állapotban az ún. trophectoderm réteg egy kis részletét (20-50 sejtet) szokták eltávolítani a vizsgálat céljából. Ez az eljárás a legmegbízhatóbb, így a jövőben valószínűleg a legelterjedtebb módszer lesz. Hátránya, hogy az embriókat mindenképpen fagyasztani kell, és csak a következő ciklusban lehet az embriókat visszaültetni.

A mintavétel során a petesejtet vagy embriót speciális tápoldatba helyezik és annak külső burkán (zona pellucida) apró lyukat nyitnak – általában lézerrel – és azon keresztül egy vékony üveg kapillárissal (mikropipetta) óvatosan kiemelik a vizsgálandó sejte(ke)t.

A mintát megfelelő előkészítés után genetikai laborba szállítják. A vizsgálat céljától, illetve a kimutatandó betegségtől függően különböző molekuláris biokémiai vizsgálati módszereket alkalmaznak (FISH, PCR, CGH).

Kinél indokolt?

Jelenleg elsősorban az alábbi esetekben javasolják PGD elvégzését (Sermon K. et al, 2004):

Monogénesen öröklődő betegségek:Ezek közül jelenleg Magyarországon csak a nemhez kötött rendellenességek esetén lehet nemi szelekcióval a betegség megjelenését kizárni. Az egyéb monogénes betegségek szűrése PGD-vel a közeli jövőben várható.Kromoszóma rendellenességek:

- Kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó szülőknél, melyre általában spontán vetélések, meddőség vagy korábbi terhességnél felfedezett kiegyensúlyozatlan kromoszóma transzlokáció kivizsgálása során derül fény.

- Ivari kromoszóma számbeli eltérései, mely általában a meddőségi kivizsgálás során derül ki.Preimplantatios genetikai szűrés (PGS): előrehaladott anyai életkor, több sikertelen IVF-ET beavatkozás esetén. Ez az eljárás azonban jelenleg kísérleti stádiumban van, így alkalmazása jelenleg Magyarországon nem támogatott.HLA típus meghatározása: Jelenleg Magyarországon nem támogatott és nem is elvégezhető.

ICSI

A PGD jövője

Az emberi génállomány egyre pontosabb megismerése révén folyamatosan bővül a PGD-vel kimutatható betegségek köre, így egyre több páciens számára jelent terápiás lehetőséget. Másrészt a korai szakaszban végzett PGD (petesejt, 6-8 sejtes embrió) esetében a módszer korlátait az alacsony sejtszám (egy vagy két sejt) jelenti. Ezt az ötödik napon végzett mintavétellel lehet kiküszöbölni, amikor több sejt vizsgálata is lehetséges. Ebben az esetben viszont a genetikai vizsgálat eredménye a jelenleg alkalmazott technikákkal nem áll rendelkezésre az optimálisan ötödik napon végzett embrió beültetés időpontjában.

Az utóbbi időkben kifejlesztett hatékony ún. vitrifikációs módszerekkel az embriókat a korábbinál lényegesen hatékonyabban lehet mélyhűteni, így akár 90 % feletti túlélést is el lehet érni az embriók felmelegítését követően. Így a genetikai vizsgálat eredményének birtokában az embriók beültetése egy későbbi ciklusban történik.