Lelkisérültek klubja (beszélgetés)
Az "el innen" egy príma ötlet. Már csak a hogyan és a hová a kérdés. De az "el innen" nem sokat ér, ha utána ugyanabba a sz@rba kell visszatérni.
Ha nem állsz ki magadért, ha nem mutatod meg, hogy veled ezt nem tehetik, akkor újra és újra elő fog fordulni. Gondolj magadra! Így fogsz élni a jövőben?
Ha csak néhány hétre is, de menj el! Költözz el barátnőhöz, szülőkhöz, olyan emberhez, akiben megbízol.
Az biztos,hogy mindenkire neheztelnék,aki tudta,de gyakorlatilag szintén hülyének nézett...
Hogy mit tennék,nem tudom! Nem tudom,hogyan viselkednék,vagy,hogy a fiam barátnőjét beengedném-e.
Nem is akarom megtudni...
Nem könnyű helyzet!
Az viszont valószínű,hogy első gondolatom az lenne,hogy "el innen"! El a "családomtól",el az egész elől,hogy átgondoljam,lecsillapodjak.
Hogy utána mi jönne...?
Ti neheztelnétek fiatokra és barátnőjére és a többiekre akik mind tudták és falaztak nekik de meg se szóltak ?és ezek után otthonotokba beengednétek a fiam barátnőjét aki kapcsolatban van a nagynénjével napi szinten ?
Jó kérdés nem tudom össze vagyok zavarodva.Megpróbálom össze szedni magam megerősödni(ha sikerül)a többit adja az élet.Egy biztos nagyon jó kapcsolatom volt a fiammal de ennek egy életre vége !már csak felületes és bizalmatlan kapcsolat lesz közöttünk férjemről nem is beszélve.
Így gondolta megoldani a konfliktust?
És hogy gondolod ezek után? Tisztelni fognak? Szeretni? Tekintettel lesznek rád?Soha többé nem fog előfordulni?
Az a baj,hogy én az őszinte megbánásban ilyen esetekben nem hiszek...Ismertem nem egy pasit,aki csalta az asszonyt. Ha megbánták az azért volt,mert féltették a kényelmes életüket,vagy az új csaj mégsem gondolta olyan komolyan.
Bár olyat még nem ismertem,aki felkötötte volna magát emiatt,de ha igazából akarta volna,akkor nincs idő levágni!
Már bocsi,hogy ilyen tárgyilagos vagyok! Gondolom,nehéz bármit olvasni,ami nem "rózsaszín",főleg,hogy támogatásért,tanácsért írtad le.
Valahogy elfogadhatóbb lenne számomra (bár a saját kapcsolatomban nem tudom,hogy tolerálnám),ha egyszeri félrelépés lenne,mert buli volt,pia volt,stb...De az,hogy a fiatok orra előtt csinálta,az,hogy a gyereket simán belevitte a saját gerinctelenségébe,az nagyon durva!
Ez sokkal felháborítóbb,mint az,hogy máshol edzette a farkát!
Köszönöm a hozzászólásokat elgondolkodtat.....valamit még nem írtam le mert már Mónika show íze van szinte az egésznek !egy hete éjjel férjem fölakasztotta magát mert bántja amit tett időbe észre vettem leszedtem a kötélről.Sírva mondta minek tettem miért nem hagytam hogy meghaljon.
Csak Te gondoltad, hitted, hogy van családod. A férjed és a fiad nem hiszem, hogy családban gondolkodtak.
Bocsi,de a férjed megcsalt,a fiad meg tudta...ez nem család!
Kidolgoztad a beled,nevelted a gyereket és gondolom,a háztartás is rád maradt. Szóval,te alkalmazott voltál a saját családodban és nagyon úgy tűnik,hogy a fiad is így látja,különben baromira felháborította volna,amit az apja tett,nemhogy együtt bulizott volna a párocskával!
Nem tudom,mit tennék,de az biztos,hogy képtelen lennék maradni ott,ahol semmibe vesznek!
Persze,ezt könnyen mondom,hiszen nem velem történt,úgyhogy tanács helyett: kitartás!
Lehet igazad van .de volt egy családom és egyszer csak nincs?
Ha ilyesmiről tudomást szereznék,már kapnám is elő a bőröndöt. Ilyen megaláztatást!
Ráadásul fiammal rengeteget foglalkoztam mind idáig (19 éves)az apja sose adta az idejét neki ha tehette akkor sem mert a sok munka mellett volt bőven szabadideje amit a haverokra és a hobbijanak szentelte!elég jól keres kocsit vett fiunknak megad mindent ami pénzben mérnek.de azért elvártam volna a fiamtól hogy ne falazzon neki.Úgy érzem új időszámítás kezdődik már más a viszony fiam és köztem.
Ez nagyon durva! Minden a helyzettől függ de megpróbálnék kilépni a házasságból az tuti.
Ha másokat vonsz felelősségre, azzal csak magad alatt vágod a fát. Én is sok mindenkit vonnék felelősségre, sőt, meg is tettem nem is egyszer, de semmi értelme nem volt, mert ha fejen állok, akkor se vállalják a felelősséget. Akkor meg mi a francnak futkossak ilyen emberek után. Ebben csak az a nehéz, amíg feldolgozod azt a sérülést, amit kaptál, mert az nem kevés idő és munka, minél nagyobb a seb. Főleg ha gyerekkorban történt, akkor még bele is épül a személyiségedbe és akkor évekbe telik. Én úgy fogom fel, hogy aki nem vesz figyelembe és ilyen szinten képes bántani, az nem érez velem együtt, nincs kapcsolódási pontunk, és ezért nem tartozunk egymáshoz, olyan, mint egy idegen.
Sziasztok !ti mit csinálnatok mit éreznétek hogy kezelnétek azt a helyzetet amikor megtudod hogy a férjed megcsal saját fiad falaz neki tud róla ráadásul fiam barátnőjenek nagynénjevel tudta mindeki csak én nem(.együtt jártak szórakozni bulizni férjem fiam barátnője és annak nagyonénje én meg addig nappalból éjszakákba nyúlnan dolgoztam!úgy érzem összedőlt a világ!
Az én szívem is vérzik....
detto...de tegnap megkaptam a választ,úgyhogy ennyit róla!
BENNEM A VOLT PÁROM OKOZOTT MARADANDÓ LELKI SÉRÜLÉST,AMIÉRT ÉN HAGYTAM EL.
És mi van, ha magamat kell felelősségre vonni?
Szia!
Részben igaz rám is.
A felelősségre vonásnak mi értelme lehet?
Ha gondolod és komolyan akarod én segithetek ebben.
Akit én felelősségre szeretnék vonni, az fogta magát és inkább meghalt, nehogy megtehessem.
Azóta ezt is megtanultam, mármint hallgatni tudni, azért hogy a másik élhessen.
én azt az embert vonnám felelősségre, aki az anyámnak mondja magát....
és nincs kedved tisztázni a dolgokat?
mindnyájan ide tartozunk...
én is gyakran érzem idevalónak magam..okkal és ok nélkül is
olyan embereketkeresek akiket a párjuk,szüleik stb...elhagytak és szivük szerint felelöségre vonnák a "kedves"exet mert maradando sérülést okozott bennük.
További ajánlott fórumok: