Lehet olyan ok, ami miatt egy többgyerekes anya ott hagyhatja a családját? (beszélgetés)

Menj el egy hétre welnesselni vagy csak úgy akárhová utazz el pár napra, és meglátod, nekem ilyenkor az jót szokott tenni!

Általában a gyerek nélkül töltött 3. nap már meg tudnék bolondulni, annyira hiányzik! :)

Találkoztam egy olyan "hölggyel", aki 3 gyerekét hagyta az apjuknál.

Tulajdonképp a férjét hagyta el és a gyerekek nem akartak vele menni. 13-18 év közöttiek voltak akkor. :/

Erre már 2 éve nem tudok gombot varrni, biztos úgy van, ahogy mondja...

Szia!

Ezek szerint magadról írtál, hogy néha besokallsz, és legszívesebben otthagynád a családot?

Vagyunk ezzel így páran... :) De tényleg, néha, amikor mérges vagyok, kijelentem: világgá megyek! De persze nem gondolom komolyan.

Talán kis pihenésre lenne szükséged? Szoktál olykor elszabadulni a családtól? Esetleg barátnővel tölteni egy délutánt, vagy a pároddal kettesben elmenni valahova? Mert ezek is kellenek, hogy az ember jobban bírja a napi gyűrődést.

Képzeld el, ha mindig jók lennének a gyerekeink, milyen unalmas lenne? :-)

Bizony, néha én is kiakadok, aztán odajön valamelyik, és megölel, azt mondja: szeretlek, anya. Én meg elolvadok, és megy minden tovább.

Kitartást kívánok, és sok örömteli percet a gyerekeiddel.

Állított valaki olyanokat, amelyekről írsz?

Szerintem szélsőséges az, ami nem mindennapos, megszokott, általános. Vagy nem?

Ezek a szerinted szélsőséges esetek olyanok, hogy a környezetének fogalama sincs róla, de imádnak ítélkezni. Nem minden pszichiátriai beteg olyan, hogy csorog a nyála meg üvölt, mint egy őrült.

Még ha nem is ilyen esetről van szó, akkor sem látnak bele a család, a szülők életébe, csak azt szokták szajkózni, hogy szemét anya, mert elhagyta a gyerekét. Ugyan miért lenne szemét, ha egy szerető, gondoskodó apára hagyta a gyerekeket? Ugyan miért ne szerethetné a gyereket, ha úgy veszi ki a részét, mint ahogy az elkószált apák szokták?

Én is azt várom, hogy mikor ír a topikindító. Bedob egy témát, aztán eltűnik.

Reméljük, többségünk rendezett családban él, amihez ragaszkodik, és nem hoz olyat az élet, hogy el kelljen válni egymástól. :)

Nem feltétlenül elítélendő, csak nehezen érthető.

Én épp azt montam, hogy a feltett általános kérdésre, az általad írt okok egyáltalán nem általánosak, inkább szélsőségesek.

Rengeteg mindent el lehet képzelni, és sok furcsaság meg is történik persze, de nem ezeket szokták alapul venni.

Eszemben sincs ítélkezni, mindenki a maga életét éli, és mindenki a saját lelkiismeretével kell hogy elszámoljon.

Persze, ezért írtam, hogy nyilván mindenki egy átlag nagy többség számára értelemszerűen elítélendő helyzetből indul ki...

Én a feltett általános kérdésre szintén általános okokat is írtam, mert egyáltalán nem biztos, hogy minden olyan egyértelmű mint amennyire elsőnek látszik.

Ezért is nem szabad ítélkezni, kellő információ nélkül meg pláne, szerintem.

Nekem se tisztem, és nincs is szándékomban. De magam a gyerekeimmel együtt menekülnék, ha már muszáj lenne.

Ha meg mondjuk erővel elviszi az apa a gyerekeket, vagy kizárja az anyát, ilyesmi, akkor meg már nem az a helyzet áll fenn, amiről a topikindító szól, szóval nem önként hagyja ott a gyerekeit az anya.

Az egy másik történet.

Nem arról volt szó, hogy állami gondozásba adja a hajléktalan anya a gyerekeit (itt feltételezhetően egyedül van), hanem arról, hogy az apára hagyja, és lelép.

A második variáció esetén betegségről van szó, ami kezelésre szorul, szerencsére nem túl gyakori (remélem).

Én is elég sok mindent el tudok képzelni, de átlagos emberekből indultam ki.

Azért jöhetne a topikindító is, hogy tisztázza, hogy átlagosnak mondható családról van szó, vagy efféle kirívónak mondható esetekről.