Különélő apa, fenyegetőzés. Gyámügy, bíroság. Segítenétek tapasztalataitokkal? (beszélgetés)

8 hetes volt a nagyfiam (most 6éves), amikor apja telefonon közölte, ennyi. Miért? Nem tudja, de ennyi.

Amíg hivatalos elhelyezési papír nincs, leszabályozott láthatással, bármikor jöhet, viszi a gyereket, vissza se kell hozza.

Bementem a bíróságra, utána kérdeztem. Tényleg így van. Gyermekelhelyezési per indítása illetékmentes (volt akkor, most nem tudom), a vele együtt indított gyermektartást megállapító eljárás így szintén illetékmentessé válik.

Felhívtam apját, elmondtam, mire készülök, mondjon egy összeget, amit elfogad, S akkor nincs nagy bírósági cirkusz.

Azt írattam a papírra a bíróságon, amit mondott. 2x kellett volna megjelennie, de csak levelezett ehelyett.

Most fél éve nem fizet, előtte is voltak csúszásai, akkor pótolta, majd kiderül, most hogy lesz, mikor észbe kap. A gyereket 4 éve nem látta, nem is ismeri az apját a fiam, hisz akkor még nagyon pici volt, hogy emlékezzen 4év távlatából.

Látogatás 2hetente szombat du lenne a mi lakcímünkön, S ha ebből fél évig nem mulaszt, csak akkor vihetné el... Esélytelen, hogy ő így végigcsináljon fél évet...

Szia !

Én 2 kisfiút nevelek egyedül-2 éve hagyott el a férjem minket: 1 szó nélkül:

Reggel még elköszönt- délutánra már nem voltak a cuccai a közös lakásunkban: Telefont lecserélt: nem jelentkezett- ha kerestem- azonnal levágta a telefont- majd lecserélte- Ö nem keresett Minket: a gyermekeit sem- facebookról azonnal letiltott, stb-a családja: édesanyja-testvére- bátyja: annak felesége, rokonága: azonnal ugyanígy tettek....

Akkor 9 éve éltünk hivatalos házasságban 2 kisfiúval: a nagyfiam 8 hónapos volt, amikor összeházasodtunk- a kicsi 3 évvel utána született meg. Érthető módon rendesen kiborultam- de folytattam a munkámat - 2 munkahelyen: hétközben napi 8-10 h-ban, majd minden hétvégén 40 h-ban: ez -. és a szüleim sokat segítettek, hogy talpra álljak- és tudtam, hogy a 2 gyermekemet- egyedül is- tisztességgel fel kell nevelnem- apa segítsége nélkül is..

Jó 1 évig semmi élet jelt nem adott magáról- gyermektartást sem fizetett természetesen- majd a szüleim javaslatára Bírósághoz fordultam-és mivel a kisebbik gyermeket is felvették iskolába- személyi igazolványt-és diákigazolványt kellett csináltatni- ehhez 2 szülő együttes jelenlété követelik meg- ha nincs hivatalos gyermek felügyeleti jog meghatározás...- Ekkor megjelent a Bíróságon és azt mondta, becsaptam Őt azzal hogy szültem- nem szedtem fogamzás gátlót- Ő sohasem akart gyermekeket... ezeket akkor hallottam Tőle először.. Erre a gyermekeim felügyeleti jogát megkaptam, a láthatást leszabályozták 2 hetente - szombaton 2 h-ra - du. 2-4 ig anyósomnál- és a fizetéséből letiltották a gyermektartást: 2 gyermekre - 20-20 %-ot.

Most néha jön a gyermekekért: az adott szombatokon: Én sohasem vagyok otthon: mert mindig dolgozom ilyenkor: de igazából jobb így- látni sem akarom: a gyermekek sohasem akarnak elmenni Vele: gyűlölik Őt- néha jól összevesznek : a volt férjem- és édesanyám, aki ilyenkor vigyáz a gyermekekre- majd rettegve elengedi anyukám Őket: a kicsit sohasem akarja vinni- azt hiszi nem is az övé- csak azért vette nevére, mert már házasságban éltünk: pedig én sosem csaltam meg- és a 2 gyermekem úgy hasonlít egymásra, mint 2 tojás: a gyermekkori képeiket szinte össze lehet téveszteni...

1 hete volt a hivatalos válás: szerencsére békítő tárgyalást nem rendeltek el ez megkönnyített a helyzetemet: minél hamarabb meg akarok szabadulni még a nevétől is.Ő azt mondta a legutóbbi tárgyaláson a bíró kérdésére, hogy mikor romlott meg a a kapcsolatunk, hogy amikor megismert..Szerintem sajnos addig fog tartani ez a háborús helyzet , amíg a gyermekeim -külön- külön 18 évesek nem lesznek-és joggal azt nem mondhatják. hogy látni sem akarnak egy ilyen apát...

Vannak apukák, akiknek a szemében-bármit is tesz-mindig az anyuka a hibás. Ha megy a gyerek, akkor rosszul viselkedik, rosszul neveled, ha nem megy, akkor azért. Ha fizetni kell, főleg probléma, ha nem, akkor lehord, hogy miért jár kopott ruhában a gyerek...olyan ez, mint a nyuszika sapkája...

Tanácsolni annyit tudok, hogy ha a gyerek menni szeretne, engedd el. Az idővel majd letisztul előtte, ki milyen, és ő maga dönti el, mennyire van szüksége az adott szülőre. Rosszat az apáról ne mondj előtte, az akkor is rosszul esik a gyereknek, ha tisztában van az apja hibáival...nekem mondjuk később a fiam a fejemhez vágta, hogy miért nem mondtam el neki, milyen is valójában az apja, s a saját bőrén kellett megtapasztalnia...de tudom, hogy jól jártam el.

Gyerektartás jár. Ha most hála az égnek, nincs rá szükséged, akkor tedd takarékszámlára a gyerek nevére, jól fog jönni később.

Értem. Nem jártam ilyen cipőben, csak másmilyenben.... szerencsére nálunk normálisan zajlott le a válás és minden ami ezzel jár. Ennek már 10 éve.

Mindketten új életet kezdtünk és a kapcsolatunk is normális, emberi. Én mindig erre törekedtem.

Ha nem akarod kettesben hagyni vele, találkozzanak olyan helyen, ahol te is jelen tudsz lenni (pl -ul játszótér)de tisztességes távolságban. Bármilyen is az apja, hagyni kell, hogy együtt legyenek, később ez nagyon vissza tud ütni" és a gyermekedet pont nem fogja érdekelni már, hogy ki miért is tartott be a másiknak. Van esze a gyereknek, hogy hamarosan eldöntse, akar-e találkozni majd az apukájával. De ne te legyél az.

Sok sikert.

Azt sem tudjuk még, mekkora a gyerek.

Az én kettőm a válás (és a különélés) kezdetén másfél éves, illetve három hónapos volt. Mire lezajlott, eltelt másfél év, és utána élt az apa csak a láthatás jogával. Nem engedtem elvinni őket, együtt mentünk sétálni.

Szerette volna (a bíróságon is kérte) magának a lakást és a nagyobbik lányt. Egyébként rendesen dolgozott és nem italozott. Szimpatikus is volt a bírónőnek,de fordult a kocka, amikor megkérdezte, apuka hogyan tervezi a dolgos hétköznapokat a kicsivel, mert a dicső apuka rávágta: odaadom anyámnak, nevelt az már unokát! (pontosan ezekkel a szavakkal!) - Hát nem kapta meg... viszont megpróbált kiutálni, semmi rezsit nem fizetett, de a tél emiatt rajta is kifogott. Én a kicsikkel anyámnál voltam átmenetileg. No és ekkor megtettem az ajánlatomat. Ha csak felbukkan a közelünkben, visszamenőlegesen is kérem a gyerektartást a bíróságon.

Ugyanis az is megtörtént, hogy egy női hang lemondta a lányom ebédjét az oviban. Gondolom, sorra telefonálták a környező ovikat, hova jár a lány. El akarták lopni a gyereket, vagy mi. Ettől azért tartottam ám. Inkább fel se tűnjön még a távolban sem!

Na erre aztán vigyázott is. ☺

Nem én voltam, családból voltak egy éve, és mindent a hivatal szabályozott le.

A gyerekeket is meghallgatták láthatás ügyben, és az anya hiába nem akarta, muszáj volt a gyerekeket átadni az apának.

Megpróbált trükközni, hogy beteg a gyerek, iskolai program stb. Azt vissza kell adni az apának akkor később, mármint ami az apának jár idő.

Jobb lenne, ha megtudnátok egyezni, mert nem fizetés miatt nem tiltja el a hivatal. A pénz miatt bírósághoz kell, hogy fordulj.

Azt az állam megelőlegezi és az apám behatják, amint tudják kamatostól.

A gyámhivatallal beszéld meg. Ők szabályozhatják, az apa is odafordulhat, ha eltiltanád esetleg.

A gyámhivatal viszont az időt is beoszthatja, ha Ti nem tudtok megegyezni.

A gyermeket is meghallgathatják, hogyan viselkedik az az apa vele.

Annyit tudtam válaszolni érdemben, amennyit megosztottál az első hozzászólásban. Kb. 0 információt.

Hogy lerobbant egyszer a kocsija, az meg mindenkivel előfordulhat.

Ha minőségi választ vársz, értelmesen fogalmazd meg a problémát.

Én annak idején nemhivatalosan lemondtam a gyerektartásról. Ennek fejében kiköltözött a közös lakásból, amit nem úgy kell érteni, hogy ő szerezte, hanem hogy együtt laktunk benne. (Apám révén jutottunk hozzá.) Mivel az ajánlatra nem borította rám az asztalt, utólag is azt mondom, igazam volt, annak semmi értelme nem lett volna, hogy két látogatás között a gyereke elfelejtse őt, mert másfél év is eltelt...

Felnőttként megkereste az apját. Azt mondta, teljesen igazam volt, hogy elváltam tőle. Pedig talán ma sem tudja még, hogy az apja indította el a válást, mert becsajozott... Nem akartam befeketíteni előtte.

Ha nincs szükséged a gyerektartásra sem, hadd pampogjon, majd megunja.

Elvileg két hetente mehetne a gyermek, de ő úgy gondolja, ha épp van miből eljönnie, nekem kötelességem engedni vele. És ilyenkor jön a fenyegetőzéssel, hogy én eltiltom. Miközben van, hogy várja a gyermek a második héten, jelzek felé, hogy jöhetne, mire épp már programja van, s épp minden héten "utalást vár".

Ezért érdekelt, hogy aki azonos cipőben járt velem, hova ment első körben. Érdemes-e a gyámügyre menni, vagy egyből a bíróságra. Azt nem szeretném, hogy a 7 éves gyermekem a gyámügy rángassa. Persze ha van ilyen! És igen, ez is érdekel. Hogy a gyermeket mennyire vonják be ebbe.

(gyerekként én is átéltem ezt, válás kapcsán, hetente faggattak a gyámügyesek, csak mert volt egy fenyegetőző apám. De ez már lassan 30 éves törtenet, mielőtt jönnének a kedves lekezelő hozzászólások)

Most akkor fizet apuka vagy nem? Van hivatalos megállapodásotok a gyerek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a tartásdíjról?

A tartásdíj a gyereknek jár, hivatalosan nem mondhatsz le róla. A kapcsolattartást sem gátolhatod meg.

Ha nem tudtok megegyezni, akkor a bíróság fog dönteni.

Egy forintot nem ad az apuka, dolgozni sem dolgozott míg vele voltunk. Én tartottam el őt is házasság sem volt.

A gondom az, hogy fenyeget, s mindent akar, de a gyermeket rendben nem tudja ellátni, ami a viselkedésén is meglátszik sajnos ha hazatér, s gyerektartást is csak a szájával fizet. Ezért gondoltam, ha már annyira emlegeti, akkor legyen meg az akarata, fizessen a gyermek számlájára.

Mert nem nekem kell a pénz, hála az égnek szükségem nincs rá.

Kérdésem azokhoz szólt akik érdemben, TAPASZTALATBÓL tudnak hozzászólni a témához.

A látatlanban ítélkezés úgy gondolom ezt épp nem foglalja magába.

Elvileg kell lennie egy bírósági döntésnek a gyerektartásról és a láthatásról is. Bár nem írtad, hogy elváltatok, csak azt, hogy elköltöztetek.

Ha csak ezen a szinten áll a dolog, akkor tisztába kell tenni a dolgot jogi úton. Aztán azután lehet tovább lépni.

Őszintén nem értelek!

Fizet,szereti a csemetét és ragaszkodik hozzá-Sok egyedülálló anyuka a fél karját odaadná ilyenért!

De ha mindenáron ezt akarod,akkor bíróságon kérj gyermektartást,ott papírod lesz róla,de lehet,hogy kevesebbet szabnak ki,mint amit kapsz...Ezt nem tudhatjuk.

A gyámügyön közölték,hogy menjetek be ketten.

Mi a probléma?

Hány napot van az apukánál a gyermek? És a szünetekben?

Miért nem sikerült korábban megegyeznetek erről?

Ha szereti a gyermekét, akkor joga van neki a 4 hétből kettő hétvégét vele tölteni. Főleg, ha a gyerek is igényli.

Csak Ti nem tudtatok kijönni, a gyereknek ehhez semmi köze nem lenne szabad, hogy legyen.

Gondolj bele a fordított helyzetbe, ha nála helyezték volna el a közös gyereket és te szeretnéd a gyereket, nem örülnél bele a hiányába?

Ha a gyerek szeret az apjával lenni, ne foszd meg ettől a lehetőségtől, hogy mennyi gyerektartást kap más, teljesen közömbös a problémád megoldásához megoldásához. Sokszor a gyermek fejlődéséhez nem a pénz a legfontosabb, hanem az érzelmi kötődés, a szeretet, a törődés. Pénzért sem lehet megvenni ezeket, még akkor is, ha tudom, nem levegővel él egy gyerek.

Arra vigyázz, ha az apjától eltiltod, később visszaüthet ez neked nagyon. Volt már ilyenre példa, hogy megutálta a gyerek az anyját, mert elszakította az apjától, felnőttként rá sem nyitotta az ajtót, az anyjára.

Normál esetben egy gyerek mindkét szülőjéhez ragaszkodik, még akkor is, ha nem meri ezt kimondani az anyjának.

A gyerektartás fizetése és a láthatás nincsenek összefüggésben.

Persze a hivatal a szülői alkalmasságot is méri a tartásdíjfizetéssel.

A gyámügy dönt.

[link]

Sziasztok!

Két éve költöztünk el a gyermek apjától. Egy évig vitte 2 hetente péntektől vasárnapig, de volt hogy 70-ről hívott hogy induljak a gyermekért mert lerobbant, vagy nem mer tovább menni a mínusz 10 fokos hidegben, hozzáteszem folyamatos forgalom volt. Aztán egy éve már csak szombatig ment, mert az óvodában is panasz volt rá, de csak kéthetente.

Mostanra már fenyegetőzik, hogy nincs nála eleget a gyermek, s hogy fizet gyerektartást is, de nem hagyja hogy csak ennyit legyen nála.

Érdekelne, hogy más hova ment első körben, s mennyi gyerektartást ad az apa normál esetben, ki döntött minderről, szóval minden érdekelne, hogy véget vethessek a követelésnek.

Gyámügyön azt mondták, ketten kell bemennünk s megegyezni, de ők csak a láthatást írhatják elő.

Köszi a válaszokat előre is!