Költségek megosztása élettársi viszony alatt (beszélgetés)

Teszem azt, a fórumindító csak élettárs. Ha holnap a párja fejére esik egy tégla a melóban, akkor a fórumindítónak le is út, fel is út. Senkit nem érdekel, hogy ő vette a függönyt vagy a fürdőben a csapot, kiteszik.

Ami a fizetését illeti, adná be a közösbe a kisfaxom az összeset. A másik is tesz félre, tehát egy szava sem lesz, ha holnaptól a kisasszony 20 ezerrel kevesebbet fog beadni. Nyilván így a másik is, és szépen alkalmazkodnak az új kerethez, hogy havi 40-el kevesebből fogják megoldani az életet.

Miért gondolod, hogy csak válás létezik? Van ám hirtelen halál is, és ha nem tudod a saját bevételedből fizetni a hitelt vagy a számlákat, hamar kikapcsolnak mindent vafy elviszik a fejed fölül a házat.

Egyáltalán nem azért gyűjtöget az ember kizárólag, hogy válás esetén ne essen seggre. Teljesen normálisnak tartom, évtizedes házasságokban is, hogy van a közös de van a saját számla is.

Megmondom őszintén, hogy a fórumindító hozzáállását az anyagiakhoz, a más pénzéhez nem tartom szimpatikusnak. Nem az ő pénze, ha neki kevés, amit keres, keressen másik munkát vagy vállaljon többet, de a férfin akarja erővel behajtani, ha az magától nem ad többet, mint amennyit kell.

Azt viszont nem értem, és nem is csinálnám a helyébe, hogy a férfi gyerekeiről én gondoskodjak, én foglalkozzak velük, mikor jönnek. Természetes, hogy segítenék bármiben, de ő az apjuk, töltsenek együtt normális időt. És nem az én gyerekeim, van nekik apjuk, anyjuk, az más szerep, nem az enyém.

Érdekes, hogy így látod, én másként. De valószínűleg azért, mert a fórumindító áll másként hozzá. Több fórumban olvastam itt feleségektől, hogy a férjük milyen sokat dolgozik, hétközben csak késő este ér haza, de van, akinél csak a hétvégéket töltik együtt, azt is ritkán. A feleség is dolgozik és gyerekeket nevel közben.

A kapcsolaton múlik. Inkább dolgozzon egy férfi többet, főleg ha jól keres, mert ki tudja, mit hoz az élet akár pár év múlva.

Szerintem ha a férfi odaadja azt a pénzt, ami fedezi a közös költségeiket, plusz az ő házában is laknak, akkor nincs az, hogy dolgozik és csak magának teszi el a pénz. Meg az az ő pénze, miért ne kezdhetne vele azt, amit akar? Ha ők ketten egy jó kapcsolatban vannak, egymással terveznek, akkor mégis mire költené? Gondolom, neki a gyerekeiről is gondoskodnia kell, fizet gyerektartást, szeretné biztosítani a jövőjüket.

Mintha te nagyon egysíkúan néznéd csak, hogy szinte már kihasználja a nőt, mert nem ad több pénzt, mint ami kell, pedig többet keres. :)

Nem hiszem, hogy a becsületesség szerelem kérdése, csak abban is részt vesz. Nyilván az élet minden területén tisztességesnek tartom magam, tehát az csak egy részlet, hogy ebben is :)

De nézd meg a fórumindító hozzászólását, neki nem az az alapvető problémája, hogy a pasi nem nyomja a kezébe a 150 ezres különbözetet, hanem az, hogy a pasi hajt a pénzért, amit csak magának tesz el, de cserébe elvárja, hogy otthon meleg ebéd, tiszta lakás várja, amit viszont csak a csaj csináljon. Mert ő nem ér rá, hisz dolgozik, ezért marad a lányra.

Ilyen szempontból megértem, mert tökre nem tisztességes a dolog, hogy a pasi lényegében cselédnek használja a barátnőjét, hogy neki több ideje jusson pénzt gyűjteni. Ha minden kiadás közös, akkor legyen minden házimunka is közös. Ha a lány hajlandó többet beleadni a háztartásba, akkor a pasi meg legyen képes többet a kasszába. Mondjuk, én a lány helyében igenis megmondanám, hogy drágám, mostantól fogva minden 2. nap te főzöl és takarítasz meg hétvégén is kiveszed a felét a munkának, mert nem fair, hogy minden én csinálok, akkor sem, ha nem kell nap 2-3 órát bajlódni a takarítással. Az egy óra is idő. Igeni fognám magam a lány helyében és elmennék plusz munkát csinálni, aztán ha a pasinak nem tetszik, hogy nincs tiszta zoknija, vegyen erőt magán és indítsa be a mosógépet.

Nyilván, nem kell megfizetni a munkát, nem erről van szó, de ha a lány elmegy másodállásba, akkor is mocsok lesz a lakásban egy idő után, mert azért csak otthon vannak valamennyit. Ezt meg lehet osztani.

Szerintem szerelemben mindenki úgy gondolja, hogy ő becsületesen válna anyagiakban is, aztán erre később alig-alig akad példa. :)

De nem az anyagi bebiztosításra gondoltam. Hanem arra, hogy ha a közösbe berakott összegek fedezik teljesen a megélhetést, akkor miért probléma, hogy ha az, aki jóval többet keres, nem adja oda a másiknak a saját megkeresett pénzét? Ha olyan biztos az a kapcsolat és olyan jó, és társak, akkor úgyis közösen használják majd fel, gyerekekre, utazásra stb. Ha pedig nem olyan szoros az a kapcsolat, akkor pláne így jó.

Azt írta a fórumindító, a párja ugyanannyi pénzt tesz a közösbe, mint amennyit ő keres. Ha ez 150 ezer, akkor 300 ezerből nem élnek meg egy hónapban úgy, hogy abból marad is? Mert ha a férfi egész nap nincs otthon, reggeltől estig dolgozik, akkor gondolom a kajája nagy részét, benzint stb. magának fizeti még pluszban.

Ezért nem értem, hogy jön ide az, hogy a háztartási munkát is fizesse meg, mert egy 2 emberes háztartásban, ahol a férfi szinte aludni jár csak haza, mi az a nagyon sok plusz időt elrabló munka? Ha én többet akarnék keresni, másodállást bevállalni, akkor bevállalnám. Nem hiszem, hogy a porszívózás és a mosogatás miatt nem tehetném meg.

Számomra azt furcsa elképzelni, hogy mindenki félreteszi a "maga" pénzét egy komoly kapcsolatban. Eszembe nem jut, hogy ha több pénzt keresnék, mint a párom, akkor neki abból ne adjak, ne közösen élvezzük a belőle megvehető dolgokat, hanem félrerakjam, aztán én eljárjak masszíroztatni, koktélozni és satöbb, míg neki annyi jut, hogy otthon ülhet a TV előtt, mert nem futja azokra a dolgokra, amiket én megtehetek. Mi értelme a pénznek, ha nincs kivel megosztani?

"de ez nem lehet elvárás, hogy te jobban keresel, akkor fizess drága nyaralást és menjünk, mert én meg takarítok otthon."

Ennem nem is elvárásnak kellene lennie, hanem egy természetes dolognak. Ha mindketten vágyunk pl. Egyiptomba, de csak nekem van pénzem rá, akkor várunk évekig, míg a másik összekuporgatja? Vagy mi lesz, ha gyereket vállal a pár? Anyuka tartsa el a GYED-ből a gyereket, meet az a bevétele, aztán apuka majd meglátja, hogy mire ad pénzt?

Elméletben persze jól hangzik, hogy mindenki eltartja saját magát és azt csinál a pénzével, amit akar, de gyakorlatban ez nehezen tudom elképzelni egy többéves, komoly kapcsolatban, ahol a felek együtt tervezik az életüket. Ha mindenki úgy számít, hogy félreteszi a pénzt, aztán legalább lesz valamije, mikor elválnak, a kevesebbet kereső fél nem nyúlja le a többletet - na, elméletben ez is igaz és jogos, csak gyakorlatban felmerül a kérdés, minek van együtt egy olyan pár, akik eredendően ezt gondolják egymásról?

Furcsa ez a dolog. Nálunk a párom kicsit többet keres, mint én, mégsem volt sosem probléma abból, hogy minden pénz megy a közösbe. Hiszen közösek a céljaink. Jó, mondjuk tény, hogy ha esetleg szétválnának az útjaink, én tartom magam olyan becsületesnek, hogy neki adnám a megtakarítás kb. arányosan nagyobb felét, de mi normális emberek vagyunk. Miért van az ember olyannal, akiről feltételezi, hogy tisztességtelen?

A párom testvéréék vannak külön kasszán, ott viszont volt már ebből probléma, a testvér nem egyszer panaszkodott, hogy a párja sz*rabbul keres és ezért ritkán mennek valahova, mert a másik fél nem tudja úgy finanszírozni a dolgokat. Neki futja, de inkább megtartja magának a pénzt... én inkább ezt nevezem pénzesítésnek. Ez az, amire mondta a párom, hogy nem tudja elképzelni, hogy nálunk így menjenek a dolgok, pedig mondom, ő keres jelenleg valamennyivel többet, mint én.

Jó, mikor arról van szó, hogy a milliomos vállalkozó pénzébe beleül a plázacica, megértem a házassági szerződést meg ilyesmit, de normál párok esetén nem.

Szerintem ezt félreértelmezted. A nőnek az a sérelme, hogy a párja, mivel ötször annyi keres, mint ő, nem adja bele a közösbe a teljes keresetét.

Nem tudom, más hogy van vele, ha a párom ötször annyit keresne, mint én, nem lenne az az elvárásom, hogy adja oda az egészet és felezzünk. Ha egyedül élnék, ugyanúgy eltartanám magamat, takarítanám a lakásomat, főznék, mosnék. Ha együtt élünk, jogos, hogy felezzük a rezsit, a kaját, amit a háztartásra költünk. Normális esetben, ha extra kiadás van, nyaralás, nagyértékű vásárlás, akkor azt fedezheti az, aki jobban keres, de ez nem lehet elvárás, hogy te jobban keresel, akkor fizess drága nyaralást és menjünk, mert én meg takarítok otthon.

Nem volt olyan kapcsolatom, ahol az anyagiak miatt vita lett volna, de az már régen rossz, ha mérlegre kerül, hogy ki mennyit tesz a kapcsolatba, ezt pénzesíteni.

Remélem a lassulásomat nem úgy érted, ahogy válaszoltál:DDDDD

Én mint írtam: elég pörgős voltam és vagyok.

Általában 65-70 nm-es lakásaink voltak, illetve most is egy ekkorában lakunk.

40 éves korom előtt, de lehet, hogy még utána is néhány évig, szombaton ebéd után neki estem a lakásnak és kb. 2-3 óra alatt oda-vissza kivikszoltam (porszívózás, felmosás, portörlés, fürdő sikamika, stb.) tehát, mindent megcsináltam, amit kellett, a nagyobb takarítást, amiben volt ablak mosás is kb. 4-5 óra alatt. Szinte megállás nélkül bírtam végig csinálni.

Néhány éve kicsit lassúbb lettem, ami inkább abban nyilvánul meg, hogy többször leülök pihegni. Kávézgatok, cigizgetek, netezgetek:D És sokszor arra gondolok, hogy nem is lassultam le, csak a net elveszi az időmet, mert mint tudjuk a gépezés egy időrabló tevékenység. Régen nem gépeztem, hanem megcsináltam a dolgomat, majd olvastam, stb.

Nekem a takarításba nem a mosogatás és porszívózás veszi el a legtöbb időmet, hanem a mániáim. Már írtam másik fórumba, hogy nekem vannak hülye dolgaim, pl. én hetente lemosom a konyhaszekrényt és a csempét is, ajtókat, stb. pl., sokat vasalok.

Az ismerőseim mindig rácsodálkoznak, hogy mennyi mindent csinálok:D

Már sokszor gondoltam rá, hogy nem kapcsolom be a gépet és akkor több időm van. Egyszer majd megcsinálom, és akkor kiderül, hogy lassultam e:DDDD

A családomban jellemzően az igények megmaradnak és ha azt a nénikémet nézem, amelyik nem gépezik, akkor azt látom, hogy semmivel nem tölt több időt a takarítással, mint fiatalabb korában.

Egyébként, attól függetlenül, hogy mennyi idő a takarítás, szerintem egy NORMÁLIS párkapcsolatban a két fél együtt végzi el. Nem kell másodpercre pontosan kiszámolni, ki mennyit foglalkozott vele, de azért egyik fél se legyen már olyan igénytelen tahó, hogy ráhagyja a másikra és ha az nem csinálja meg, akkor ül a mocskos lakásban.

Mert itt, a fórumindító szerint erről van szó. Ha ő nem takarít, akkor marad a rendetlenség, mert a pasinak sincs kedve takarítani. Az ember ebben az esetben beveti azt, hogy jóóóó drágám, akkor én sem csinálom meg, csak ki bír ott ülni két hétig a rothadó edények között? Végül csak megcsinálja, ami megitn odavezet, hogy a pasi látja, úgysem kell semmit csinálnia, majd az asszony.

Na meg, itt alapvetően a költségekről van szó. Az sem normális, hogy az egyik fél keres 500 ezret, a másik 150-et és a többet kereső ezt a pénzt elrakja magának. Egy friss, fiatal kapcsolatban oké, de egy komoly kapcsolatban nem működik... milyen ez már? Hogy vannak így közös célok? Gyűjtenek egy házra, de csak akkor veszik meg, ha a nőnek is összegyűlt rá a pénz, mondjuk 50 éves korára? Most akkor a nő tényleg mondja meg a pasinak, hogy figyelj, kitakarítom a fél lakást, a másik feléhez tartsál takarítónőt, mert nem érek rá az egészet takarítani?

Értem én, hogy a pasi megütötte magát egyszer, de ez akkor sem így működik. Nem lehet egészséges kapcsolatot úgy fenntartani, hogy az egyik fél félreteszi a maga pénzét, főleg mert azért nem milliós különbségekről van szó. Ha nem bízik a nőben, miért van vele? Egész életében félhet, hogy elviszi a pénzét...

Egy kétemberes háztartásban nem kell annyi időt ráfordítani a házimunkára, hogy amiatt a másik ötszörös fizetését úgy vegyem, hogy annak a fele engem illet. Mert valahogy itt ez lett a lényeg.

Hogy hiába keres a párja ötször annyit, mikor rá marad a házimunka, tehát ha azt megfizetné, akkor egyenértékű a fizetésük és osztozzanak.

Amíg nem próbáltad, nem tudhatod, hogy mennyivel lenne gyorsabb, aki meg próbálta ezeket, az tudja, hogy minden gyorsabb. És akkor nincs szükség nagyobb háztartásokban sem bejárónőre. De ahol 2-3 ember van, kisebb lakás, ott nem hiszem, hogy annyira szükség van robotra, stb. Viszont nagyobb házban és több embernél tengernyi időt, munkát megspórolnak.

A főzéssel úgy vagyok, hogy a sajátomat úgyis mindig heti egyszer előre összecsapom és nincs vele több gond, de hétköznap mindennap főzök a többieknek, igaz, ehhez is előre feldarabolom a hozzávalókat és fagyasztom, vagy sok dolgot fagyasztok, vagy befőzött (nyáron a paradicsom). De nekem sosincs több így fél óránál, szerintem 2 óra csak a tűzhely mellett, az már 10 emberes vacsora. Legalábbis a 2 órát gondolom nem úgy érted, hogy fixen ott keccsölsz a tűzhely mellett, hanem felteszed főni/sütni és esetleg 2 órás valaminek a főzési ideje, nem? Mert ilyen dolog rengeteg van, de csak idönként ránézünk, amúgy meg szimultán meg lehet csinálni más melókat is.

Mire én annyi idős leszek, hogy belassulok, addigra a lányaim nagyobbak lesznek, és lehet, hogy a munka nagy részét elvégzik ők, nagyon szorgalmas kiscsajok:D a fiam meg addigra már nem is lakik majd velünk, magáról fog gondoskodni ebben, szóval kevesebben is leszünk, én nem aggódom emiatt, hogy később több meló lesz, vagy többnek tűnik. Nincsenek függönyeink sem, eltakarná a panorámát, nagyon minimalisták vagyunk ebben, így még az sincs, hogy megőrülök a sok ablak miatti függönyök mosásától!:)

Nagyon megmosolyogtató, hogy sokan seperc alatt tudnak végezni a házimunkával, de ezáltal le is becsülik. A jó munkához idő kell.

S azért itt nem arról van szó, hogy fényezzük magunkat, ki, milyen ügyes, rutinos és gépesített. :)

Szerintem a házimunkázást felesleges itt kitárgyalni, hiszen mindenkinek más a tempója, az igénye, stb.

Pl. 40 alatt 2 óra alatt mindent megcsináltam, de azóta egyre lassúbb vagyok, pedig én még mindig pörgősnek számítok. A napi takarítást pedig nem lehet összehasonlítani. Nekem sem elég 1 óra naponta mindenre, amit meg kellene csinálnom, így van, hogy "csalok":D

Nincs robotom, nincs mosogatógépem, de nem is hinném, hogy ez gyorsítaná a munkámat.

Esténként vacsorázunk, mosogatok, felsöprök és feltörlök a konyhában. A fürdőben csak törölgetek. Én hét közben nem mosok és port sem törölgetek, mert ez a hétvégi takarításhoz tartozik.

Tehát, esténként kicsit több, mint 1 órát töltök házimunkával, hétvégén meg elosztom 2 napra a teendőimet. Ha ügyes vagyok, akkor szombaton meg van törölgetés, pókhálózás, porszívózás, felmosás, mosás, stb. és akkor vasárnap csak főzés, mosogatás, feltörlés és vasalás van.

Amíg nem voltak gyerekeim, olyan, hogy háztartási munka, eszembe se jutott. Most, hogy gyerekek, állatok is vannak, még most sem megy el átlagban napi 1 óra a háztartásra. Ha igen, akkor beleszámítom a bevásárlások idejét is. Pedig nálunk naponta van porszívózva, felmosva, főzve. Igaz, hogy nem 300 négyzetméteres házban lakunk, de nem is kicsiben.

Az nem jutott eszedbe, hogy te vagy rutintalan, ha ketten élve napi több órád megy el a háztartásra? Mit csinálsz majd, ha lesznek gyerekeitek, akik aztán tényleg koszt és kupit tudnak napi szinten gyártani? :)

Ne haragudj, 3 szobás lakásunk van és mondhatni csillog, szóval nem tudok veled egyet érteni. Ha főzök, a végén gyorsan elmosok mindent, szinte csak átöblíteni kell őket, mert frissen még semmi nem ragadt bele. Tűzhely letakarítása??? Főzőlapunk van, ráfújok és egy perc alatt áttörlöm a lapot meg a gombokat is. Mit kell rajta olyan nagyon megtakarítani, ha egyszer minden nap letörlöm?

"wc, fürdőkád, mosdókagyló, csaptelepek lesúrolását, tükör letakarítását"

Megint nem értem, mit kell ezeken súrolni, ha egyszer folyamatosan takarítjuk őket. Mi ecetet használunk a fürdőben, ott van a kispolcon, este miután fürödtünk, gyorsan áttörlöm a dolgokat, ez is pár perc. Nincs mit súrolni. Mondjuk a kádat nem takarítom minden nap, ez tény, csak hétvégén, szerintem felesleges többször.

Te meg minden nap, amikor hazamész, lepakolsz az összes szekrényről és portalanítasz? Mert az már beteges.

Egyébként nem mondtam, hogy egy ember csinálja a dolgokat, most a takarítás idejét kérdőjeleztem meg, amit túlzásnak tartok.

Én azt írtam, hogy "amikor 80nm-en és ketten éltünk". Akkor igen, olyan kevés házimunka volt egy patent lakáshoz. Ezért nem hiszem el, hogy ez annyira megterhelő.

Most 500nm-en élünk, és van hozzá több mint 500nm kert is. A kertet mindig együtt csináljuk. Állataink nincsenek (van 2 kutya, az is állat de nem tudom, te mire gondoltál, nálatok mi van, amivel olyan sok a meló, de azt takarítónéni sem csinálná meg).

És ezért kapni fogok, mert már sokszor leírtam, gépesített háztartásom van, ezért igen, az 500nm-en sincs kupi mert egyrészt van robot, meg mosogatógép, szárítógép, stb. Másrészt mindenkit bevonok a munkába és a saját részét is rendben kell tartani és hozzájárulni a tisztasághoz, meg a közöset is. A kutyák meg napközben kint vannak de nem bejáratosak a hálóba vagy a játszósba mert nem szeretem a kutyaszőrt. Szőnyegeink nincsenek. Sitty sutty megvan, beosztom a melót és igényesek vagyunk a környezetünkre.

Hála a családomnak is.

Egyébként nekem lenne pár gondolatom: az a férfi, aki nem segít egy nőnek, vajon mennyire igénytelen? Ha te nem sikálod ki a vécét, mert mondjuk nem laksz vele, akkor ő belefullad a kakiba? Mert ez már bocsánat, egy férfinek akkor is igénye kell, hogy legyen, amikor nincs barátnője, hanem egyedül él. És ha jön a barátnő, akkor meg nem úgy megy, hogy a férfi egyszerre csak elfelejt tisztának lenni és mindeng a nő csináljon.

Az én férjem a mosógépen kívül bármihez "ért", ha ő főz (mert szeret főzni), elmosogat, ha használja a fürdőt, tisztán hagyja maga után, tud rendet rakni, ágyat húzni, padlót törölni is, ha kell. Nem azért mert papucs, hanem mert rendszerető, tiszta ember. Nem helyettem teszi, hanem igénye van arra, hogy ha egy háztartásban élünk, együtt tegyük, ne csak én.

Kezd úgy tűnni, hogy csak mert a te társad nem segít, akkor szerinted az, aki kevesebb időt tölt háztartással, annál biztos szalad a ház.

Szerintem te soha nem mosogattál. Egy főzéssel együtt járó edények tömkelegét elmosni és persze a konyhát teljesen utána rendbe tenni, nem tíz perc! És mosás után teregetni is szoktak, száradás után leszedni, összehajtogatni, előkészíteni vasalásra, hát ez sem 5 perc.

De szerintem kár a szóért, aki így látja, azt nem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről. Nem vagyunk egyformák. Ez már egy teljesen már fórumtéma lehetne, ki mennyi idő alatt végez el háztartási feladatokat.

Amúgy, ha annyira kevés idő menne el egy takarítással, (és akkor a főzést még nem is említem, azt ritkán végzik a bejárónők!) szerinted hogyan lenne létjogosultsága a bejárónői munkáknak, ahol érdekes módon nem napi egy órában foglalkoztatják a delikvenseket? Vagy azok mind a pénzük ellenségei, és egy órás melóért kifizetnek akár napi több órát is a bejárónőknek?

jó, hát azért nem mindegy ám, hogy egy 2 szobás lakásról beszélünk, vagy egy kertes házról állatokkal.

egy 2 szobás lakás takarítása nyilván nem vesz igénybe napi 1 órát, de egy házat fenntartani, állatokat etetni igen.

Jaj Istenem! Az ilyen alakok azok, akiknek fogalma sincs mit jelent egy háztartás. Nem csak attól lesz por, kosz egy lakásban, hogy hány ember lakja. Menj el egy időre, miután hazaérsz, nézz már körül...Vagy ha nem jár kel senki, szerinted elfelejt a por leszállni?

Azért néz ki úgy sok lakás ahogyan, mivel azt gondolják legfeljebb a főzéssel megy el az idő. Elég szomorú. És a főzést sem becsülném alá, hiszen kétfogásos kaját elkészíteni sem egy óra, hacsak nem félkész kaját készítesz. És akkor ez csak az ebéd....

No és a másik dolog, tök mindegy két emberre főzöl vagy többre (amúgy ha figyelmes vagy, láthattad gyerekei is vannak, akik nem kevés időt töltenek nálunk), hiszen utána a tűzhely letakarítása (ami alap gondolom minden háztartásban :) és nem csak szökőévben sikálják le...) ugyan annyi időt vesz igénybe ott lakó személyektől függetlenül.

Folytathatnám a végtelenségig, a wc, fürdőkád, mosdókagyló, csaptelepek lesúrolását, tükör letakarítását, ami ismét nem csak ott lakó személyek számától függ. Ha többen, ha ketten használjuk, ha nem is naponta, de kétnaponta azért kitakarítjuk. Neeeem?

Szomorú, ha valaki annyiban látja a háztartási többletet, hogy a mosógép több ruhát mos ki! Jesszusom!

És kérlek vegyétek már észre, csupán az otthoni háztartási meló elvégzésének a megosztására gondoltam.

Amúgy, ha csak egy óra alatt elvégezhető lenne minden feladat két személy részére, és meglátásod szerint alig van vele meló, hát nosza rajta, akkor végezze el Ő mindezt, hisz annyira semmiség nem??? És besegítek én néha néha abba a kevésbe ami marad. Na, így már nem is lenne annyira kevés az a háztartási munka, ha a másikra hárulna???

Már nem azért, de rengetegen lakásokban élnek, ahol nincs se konyhakert, sem állatok. El nem tudom képzelni, hogy mi kerül napi egy órába a háztartáson, ha az ember egyébként folyamatosan rendben tartja a házat.

A mosást berakni 5 perc, felporszívózni 10 perc, elmosogatni 10 perc.... mi mindent ketten csinálunk, nem töltünk túl sok időt a háztartással, mégis mindig rend van, mert főzés után letöröljük a pultot, ha valamit elveszünk, azt ugyanoda rakjuk vissza. Fürdőt nyilván nem takarítunk mindennap.... szóval én valahogy azt nézném meg, mit lehet mindennap takarítani egy órán keresztül.

A kaják jelentős részét sem kerül 1 órába összekészíteni.

Én sem értem, ha ketten laktok együtt, a házimunka miért vesz el annyi időt? Naponta legfeljebb a főzési idő az, ami számíthat. Két ember után mit kell annyit takarítani, felmosni, mosogatni vagy bármit?

Vasalást, portörlést, porszívózást elintézitek hétvégén. Vagy kettőtökre nagy háztáji gazdaság van? (Minek?)

Ha külön kasszán vagytok, felezzétek a rezsit, a kosztpénzt, mindenkinek marad utána annyi, amivel azt csinál, amit akar. A házimunkát is meg tudjátok osztani, te ezt akarnád behajtani rajta? Ha egész nap dolgozik, a kajáját fizeti, megoldja. Az, hogy a mosógép több ruhát mos ki, az nem olyan nagy plusz teher. :)

Annyit keresel, hogy beleadj a rezsibe és megvedd a saját kajarészedet, a többit meg költheted magadra vagy félreteheted.