Ki fogok futni az időből? Miért érzem ezt? Még "nem lehet" gyerekem. (beszélgetés)
A szülők sajnos nem tudnak segíteni. Ők sem állnak jól anyagilag.
Beszéltünk a barátommal egyébként és megígérte, hogy lesz babánk csak várjunk még.
Ettől még folyton a témán rugózok.
Tudom, igen, tudom.
Ezért várok még, de rohadt nehéz.
Meg minden ismerősöm mostanában esik teherbe. Az mondjuk igaz, hogy 5-10 évvel idősebbek nálam.
Azt ne vedd negatív válasznak, hogy általában sokkal nagyobb élettapasztalattal próbáljuk mindenre felhívni a figyelmedet !
Elsősorban a saját jövődre gondolj most ! Ne hidd, hogy 1-2 gyerek mellett könnyű tanulni, ha később mégis szeretnél ! Most vagy folyamatos tanulásban, sokkal könnyebb. Azért is írom, mert anyagilag se álltok úgy, hogy babát vállaljatok, de ezt esetleg megoldanátok, ha mindkettőtök szülei folyamatosan segítenétek . De a Te jövőd mellett nagyon-nagyon fontos szempont, hogy a barátod még(?) nem akar gyereket !!! Ő mint férfi még valószínű, nem akar apuka lenni, fiatalnak érzi magát hozzá. Az is lehet, hogy reálisan látja a mostani élethelyzeteteket, és két lábbal áll a földön. És még az is lehet, hogy annyira nem szeret, hogy az egész életét Veled képzelné el ! Mi van, ha 1-2-5 stb. év múlva szakítotok, Te pedig ott maradsz egy pici gyerekkel, csak azért, mert erőltetted, hogy párodból apát csinálj ? Lehet, hogy ennek a "gyereket akarok mielőbb" hozzáállással elvadítod magadtól a srácot, pedig jól összeillenétek, ha nem sürgetnéd.
arra írtam, hogy az albérletre talán nem kell olyan sokat várniuk, mint a saját lakásra.
Mert szülői segítség, vagy addigra gyűjtögetett alaptőke nélkül a saját lakás elég messze van.
De ha most elkezdenek a suli mellett dolgozni, félretenni, akkor már legalább lesz az albérlethez a kaucióra pénz, meg alapvető dolgokra a babának pár év múlva.
Persze, hogy lehet albérletbe szülni.
De alapfeltétel, hogy mindketten akarják a babát. - itt ugye erről szó sincs.
Az sem árt, ha rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, amivel a megélhetésüket biztosítani tudják.- itt ez sincs.
Ezért szeretnék időben nekikezdeni. Még ha nem is most, akkor pár év múlva. Könnyebb azt a problémát orvosolni amely hamarabb kiderül.
Több negatív választ pedig nem kérek. Tények ismeretének hiányában minek beszélünk ilyenről?
A legutolsó kérdésedre a levelező a válaszom, de a többire nem tudnék érdemleges választ adni.
Én sem tartom normálisnak amit érzek, de nehéz magamnak parancsolni. Nem tettek terén, hanem a gondolataimnak. Nem esnék direkt teherbe.
Tudom, hogy nem normális, ezért írtam, hogy szörnyen érzem magam.
Nem akartam egy édesanyát sem megbántani ezzel. Ők úgy látták jónak, úgy sikerült.
Amugy szerintem alberletbe lehet szulni.
Most elmesz suli mellett dolgozni, ha a baratod is dolgozik, akkor elkezdtek félretenni a kozos eletetekre.
De azzal, hogy a tanulas mellett csak agyalasz vmi olyanon, amire jelenleg nincs lehetoseged, azzal nem sokra mesz.
Vagy gondold at a plusz-minusz oldalt, ha most terhes lennel.
- hol laknatok a babaval?
- mibol lenne penz minimalis (hasznalt) babafelszerelesre? (Kiságy, babakocsi, minimalis babaruha)
- hogyan tudnád folytatni a sulit? Ki lenne a gyerekkel, amig te a suliban vagy / tanulsz?
Nem, nem akarom ezt.
Csak leírtam az érzéseimet.
Hé! Nem ásom el őket! Az az ő életük.
Én szeretnék hamar babát. Ez csak magamról szól, magamra vetítettem ki.
A szülés nemcsak azert nem megoldas, mert a baratod nem akarja.
Hanem mert nincs semmitek, nincs munkad, ha jol ertem.
Egy gyerek nemcsak abbol all, hogy juj de cuki.
Tudom, hogy nagyon sokan, nagyon keves penzbol felnottek.
De pl kapnal kb netto 30ezer gyest es 12 000 csaladi potlekot. Az kb 0. Fokepp ha mondjuk tapszeres lesz a baba. Ez nagyjabol a tapszert es a pelenkat talan fedezi 1 honapra. Komolyan ezt szeretned?
Magadnak, a gyereknek, a baratodnak? Nyomorogni?
Tegnap kiderült, hogy egy nálam idősebb, 30 éves barátunk babát vár. Kiborultam azon a 30 éven. Sírtam a barátomnak, hogy én még nem akarok 10 évet várni, nem akarok 30 évesen szülni. Arra már kisiskolás gyereket akarok.
Ilyen apróságok kiborítanak. Lehetséges, hogy a hormonok vannak a dologban, mert tényleg sírok minden miatt.
Mit csinálhatnék???
A szülés nem megoldás, mert a barátom nem akarja.
Rosszul érzem magam 😣
Dehogy futsz ki az időből! Szemtelenül fiatal vagy.
Azonban a helyes pillanatra felesleges várni, mert sosem jön el. Most viszont még elég sok a kétely benned is. Fejezd be a sulit először. 23-25 évesen még bővel fiatal anyuka leszel.😅
Én 22 évesen szültem az első gyerekemet. Képzeld, még így is az egyik legfiatalabb anyuka vagyok a fiam ovis csoportjában. :)
30 felett nem csak nehezebb teherbe esni, de 35 körül-után rohamosan emelkedik a kromoszómarendellenességek kockázata, és más rendellenességé is.
Az én anyám 34 volt mikor engem szült. Mindig öregnek láttam.
Elkésve nem vagy. Te a hosszabb tanulási időt választottad, ezért most azt végig kell csinálni. Ha végzel és remélhetőleg jó fizetésed is lesz, 30 és korod előtt tudsz gyereket vállalni. Addig teljesen jó. Újabban a kormány is nagy anyagi segítséget nyújt a gyerekeseknek, majd igénybe veszed te is. Feltéve, ha még ez a kormány lesz, mert köztudott hogy a másik a múltban is eléggé alá vágott a családosoknak.
Kialakul ne aggódj! Fiatal vagy, most a tanulásra fordítsd minden enegiádat!
Nekem az egyetemen az egyik évfolyamtársam úgy vezette le a hasonló frusztrációját, hogy párhuzamosan elvégezte a csecsemőgondozó képzést. Végülis kreatív és hasznos módja az ezirányú fölös energiák levezetésének :D Szobatársam beérte egy hörcsöggel, amit babusgathatott :D
A lényeg, hogy normális, amit érzel, mások is átesnek ezen. Jó, hogy azért észnél vagy, és védekezel. Az ész érveket már részletesen leírták előttem.
Szerintem inkább most azzal van dolgod, hogy megtanuld kezelni a jövővel kapcsolatos szorongásaidat. Ez ugyanis később is elő fog jönni, csak más dolgok miatt. Most még van időd önfejleszteni :)
Hát azért ez enyhe túlzás, bár ha eleve abból indulsz ki, mint példa, hogy nem szeded pontosan, akkor valóban. Bár sok ész nem kell hozzá, hogy az ember minden este bevegyen egy bogyót, főleg ha már 2 éve szedi, vélhetően volt ideje hozzászokni.
Szerintem igaza van anyukádnak, hogy unatkozol. És leginkább a pasidnak van igaza, hogy még eszébe sem jut, hogy apává akarna válni...
További ajánlott fórumok:
- Most derült ki, hogy PCO-s vagyok. Ki tud róla valamit? Lehet még gyerekem?
- Hiperaktív a gyerekem
- Külföldön tanul/tervez tanulni a gyerekem
- Legyen meg mindene a gyerekemnek...
- Nem vetettem el a gyerekemet az apa és anyám kívánságára, most meg a szülés előtt egyedül maradtam vele
- Lehet, hogy találkozni fogok egy pasival, aki nem tudja, hogy már van két gyerekem és férjem. A férjemmel már nincs szerelem. Mi tegyek?