Kap-e leckét az óvódás? (beszélgetés)
Nekem az ilyen fórumok mindig bűzlenek ....
Valszeg itt se másról van szó ,mint irigységről ,mert esetleg túl jó nő az anyuka pl....más okot nem igazán tudok arra,ki miért tesz fel fórumra olyan témát,ami mást érint,amiben a delikvens nem tud esetleg védekezni ,vagy elmondani a saját verzióját.
szomorú ez.... egy logopédiai lecke nem több, mint 10-15 perc.
ennyit nem szán a saját gyerekére :(
Igazad van, én is így látom. Anyuka nem ér rá, azzal védekezik, hogy dolgozik.
Erre én is emlékszem.Bal kezes vok,mégis megtanultam szépen írni.Az ìrás külalakom mindig 5-ös volt.Manapság minél előbb eredményeket akarnak kicsikarni a gyerekektől,tekintet nélkül arra,mire képesek.Ha egynek megy,nem biztos,h a többieknek is az a norma.
Vekerdy Tamás klinikai gyermek-szakpszichológus egyik kedvenc példája a mai írásoktatási módszer. A régi tanítónénik ösztönösen alkalmazott módszere még az volt, hogy a gyereket arra bátorították, otthon a földre terített újságpapíron ker
ekítse a betűket, minél nagyobbakat, minél vastagabb irónnal.
A Funkcionális Anatómiai Intézet agykutatója, Hámori József meg is erősítette: az iskoláskorú, első osztályos gyerekek keze
anatómiailag még nem alkalmas arra,
hogy a gyakorlófüzet apró sorai közé még apróbb vonalkákat és hurkokat húzogasson. A finom mozgáskoordinációt pontosan az a gyakorlat segít kialakítani, amit a régi módszer írt elő.
1905-ben azt is tudták még, hogy a kamaszkorban nem szabad a gyereket megterhelni, hiszen élettani eredetű fáradtságban szenved – a mai iskolarendszer erre nincs tekintettel, pont abban a korban követel maximumot a gyerektől, amikor ő arra fizikailag nem képes.
[link]
De igen.Teljesen arányos,igaz szülésnél beszorulta feje,rámfeküdtek,h ki tudják nyomni.De.. még az ismerősök is csodálkoztak,mert nem tünik fel.Túl gyorsan kinőtte a sisakját,aztán a féjem hívott telefonon,h éppen kerékp.üzletben van,mèrjem meg a gyerek fejét.54cm.Akkor esett le,h nem az összes ruha nyakkivágáa kicsi.Egyébként főleg nyitható ruhái vannak télre,de néha a polókkal is szenvedek.Kapucnis,belebújós pulóverek egyáltalán nem jók.Ráadásul ő a 3.gyerek,ha csak a nagyfiam lett volna,akkor valószínűleg elfogultabb lennék.Ő mindent hamar és tökéletesen csinált:-),ez komoly,mindenhol dicsérték,én nem is tudtam,h amit tud,azt más még nem,mert Kanadában született és nem volt összehasonlítási alapom.Aztán iskolás lett,akkor jöttem haza.Elsőben mindenből dicsèretet kapott,aztán asszimilálódott.
"4évesen felnőtt méretű feje van,ami csak akkor szúrt szemet,mikor nagy kerékpáros sisak kellett"
Azért ezt gondolom nem mondod komolyan.
Elég zavaros az esetleírásod. Biztos igazad van.
Én nem személyeskedtem,csak azt írtam,nem mindig a nevelőknek van igaza.Ki írt osztályzáról?Fejlesztőpedagógus nem a külalak miatt kellett-nem kellett,csak pár gyereket ki kellett választani,mert nem lett volna munkája-hanem oviban az r betű nem volt tiszta,ìgy iskolában úgy gondolták őt is kijelölik,h meglegyen a létszám.Központilag mondták,h semmi szükség rá,mert bevittem a központba és feladatokat kellett megoldania,beszélnie.Kaptam egy több oldalas értékelést,h minden oké.A cipőfűző megkötése sokkal nehezebb,ha vkinek kisebb a keze,mint a többieké,csak ezt senki nem nézi.Pont olyan,mint a legkisebb fiam.Születésekor mondták,h nagyon laza a csìpője,a pelenkázon úgy feküdt,h a két térde szétnyitva a pelenkázón volt.Kiderült,h emiatt később tanul meg járni,nehezebben öltözik alul.Felül pedig azét nehéz öltöznie,mert 4évesen felnőtt méretű feje van,ami csak akkor szúrt szemet,mikor nagy kerékpáros sisak kellett neki.Tehát nagyon nehéz neki olyan ruhát találni,amin átfér a feje.És úgy jön ez ide,h egyénenként változhat a szint és nem az a legfontosabb,h a gyerek mindent profi módon tudjon,vmit ő is meg fog tanulni,csak később.Lehet vele otthon foglalkozni,de nem kell erőltetni semmit.A mai világ fel van gyorsulva,mindig mindenki mindent azonnal szeretne és ez nincs máhogy a gyerekekkel se.
Nem teljesen ide kapcsolódik, de azért leírom egy tapasztalatomat. Teljesen egyet értek az előttem szólókkal, természetes, hogy a fejlesztőpedagógus csak a szülői együttműködés által tud előrébb jutni.
Szerencsére két olyan óvónénink van, akikkel a gyerekek és a szülők is jól kijönnek. Tavaly a faliújságon hírdette magát a nevelési tanácsadó, hogy félénkebb, visszahúzódóbb gyerekeknek tartanának csoportos foglalkozást. Mivel a nagyobbik fiamra illenek ezek a jegyek, gondoltam, hogy beiratom. Az óvónénink is javasolta. Felhívtam őket, de közölték, hogy a kevés jelentkező miatt nem indul. Kértem, hogy legalább nekem adjanak olyan tanácsokat, technikákat, amivel a nyári szünidőben tudok segíteni a fiamon. Meg is beszéltünk egy "randit", ahol kb. 1 órán át kérdezett a fiamról. A következő lépés az lett volna, hogy két pszichológus elmegy az oviba és játék közben figyelik meg a fiamat. Azóta is várok rájuk. Köszönöm nekik a segítséget!
Szerintem sem a nevelőkben van a hiba.
A szülőknek pedig már kicsi korban meg kéne szerettetni a tanulást a gyerekekkel.
A tudás az egyetlen, amit senkitől sem lehet elvenni.
A tanulásba még senki sem halt bele.
A kisebbik gyerekem nekem is járt valaha logopédiára és kapott házi feladatot.
Vagyis mi kaptunk. Meg is csináltuk, a gyerkőc szerette és a beszédhibája is szépen elmúlt.
Másik gyerkőc óvónénije mondta, hogy a fonalgombolyítás segíti a kézügyességet.
Nálunk minden fonal át lett gombolyítva :DD
Nekem az a tapasztalatom, hogy egyre több ép értelmű gyerek szorul különböző fejlesztő foglalkozásokra :((( Ennek okát abban látom, hogy az anyukák az óvodára/iskolára hárítják a nevelést és ezzel együtt a felelősséget is, mert nekik fodrászhoz, kozmetikushoz, műkörmöshöz, fittnessterembe kell menniük, vagy az internet előtt punnyadniuk, és ezen számos teendőjük miatt éppen a gyerekükre nem jut idő. :(((
Minden tiszteletem és sajnálatom a pedagógusoké!:)Nem is a gyerekek miatt,inkább a szuperinformált,mindent jobban tudó szülők miatt,akik a gyerekeikkel otthon semmit nem foglalkoznak,aztán az oviban meg szájuk az van....
Az óvodásaim kétharmada reggel kb. fél 8-tól délután fél 5-ig oviban van. Gondolom, legkorábban 6-kor kelnek, tehát az reggel 90 perc, ha este 9-kor lefekszenek, akkor fé 5-től az 4,5 óra. Az hétköznap -ha jól számolok- 6 óra.
6 órát tölt a szüleivel, 9-et az oviban.
Azt tanítják, hogy az óvodai nevelés KIEGÉSZÍTI az otthoni nevelést. De jó is lenne sok esetben, ha volna mit kiegészíteni... Ilyen "felháborodásokon", hogy a gyerekkel házi feladatot kell(?!?) csinálnia, már tényleg csak mosolyogni tudok: ezek a szülők mire gondoltak,amikor gyerekett vállaltak????
(Sajnos, nem kevesen nem is ismerik jól a saját gyerekeiket, pedig volna min ámulni, mert mind, egytől-egyig egy kis csoda!!!)
Mi ezzel a baj?????Más szülő örül ha ötleteket adnak arra hogy hogyan lehetne a legjobbat kihozni a gyereke képességeiből,fejleszteni azokat....Nem ártana az ismerősödnek kis alap pszihológiát és gyerekneveléssel kapcsolatok könyveket olvasni,igy lesz fogalma arról hogy mit miért kérnek.
Én személy szerint jövő héten megyek elbeszélgetni az óvónőkkel(minden szülő külön megy),mert elmondják az észrevételeiket a gyerek viselkedéséről,tanácsokat adnak,hogy együtt segithessünk a gyerekeknek a lehető legjobban fejlődni minden szempontból.Erre kb félévenként kerül sor,pedig nem "problémás"gyerekekről van szó...Ez egy jó dolog,mert sokszor a szülő a legjobb jóakarat mellett sem tud mit kezdeni bizonyos szituációkban Kell egy kis segitség,elvégre majdnem ugyanannyit tölt a gyerek az oviban,mint otthon,szakértő szemek sok mindent észrevesznek:)
ezt utasítás nélkül is csinálni kellene :(
Krisz42 ! Tudod te mi van egy fejlesző órán?? Játék játék és játék, nem azét járnak oda a gyerekek mert teljesítményértékelés van és nem azért mert hülyék! Pl. azért mert kimaradt a mászás az életéből és nem alakult ki a térlátás amit 100 játékkal lehet helyrehozni de heti 1 óra NEM ELÉG!!!! és mivel az anyukák mindig mindent jobban tudnak és ők tudják hogy a gyereknek nincs szüksége erre, pedig a pedagógus látja hogy a gyerek mit csinál a csoportban, hogyan viselkedik közösségben, hogy old meg helyzeteket. Istenem, az ilyen szülők miatt lesz a jó pedagógus is egy kiégett semmivel nem törődő valaki.
Ha emberszámba venné a gyerekét, és nem nyűgnek a vele való foglalkozást, akkor nagyon egyszerűen meg tudná oldani a fejlesztését. Semmi mást nem kellene tennie, mint bevonni őt a házimunkába: portörlés, törölgetés, ruhateregetés, zoknipárosítás, rendrakás, asztalterítésterítés stb. és közben folyamatosan beszélgetne vele, akkor az elmaradott képességei észrevétlenül fejlődnének a kívánt szintre... ja, az esti meseolvasás is ide tartozik!!!
Szegény gyerek :( Ezeket a feladatokat meg lehet úgy csináltatni a gyerekkel, hogy ez neki játék legyen. Mi lesz, ha már tényleg tanulnia kell, és segítségre szorulna?
Köszi a válaszokat, ez is megerősítette, hogy nem a nevelőkben van a hiba. A házi feladat kifejezést az anyuka használta felháborodva. Azért nem akar vele gyakorolni, mert véleménye szerint, mire a gyerek iskolás lesz, megutálja a tanulást.
Ezért vannak beszédproblémái :((( Ha nem hall és nem lát élőbeszédet, nem tanulja meg a helyes artikulációt.
"Nekem alsóban kitalálták,h a lányomnak fejlesztőpedagogushoz kell járnia,de nem engedtem,mert angolról akarták elvinni."
Ehhez gratulálok egyébként.
Mondjuk foglalkozhattál volna kicsit többet a gyerekeiddel. Esetleg gyakorolni otthon. Nem a pedagógusokat fikázni, meg várnia sült galambot.
Ezek teljesen normális dolgok. A gyerek érdekében történnek, hogy később ne (akkora) hátránnyal induljon az iskolába. Ne háborogjon az ismerősöd...
Pont ilyen az anyuka. Inkább másra bízza a kicsit, mint ő foglalkozzon vele. Hol a testvérnél, nygyi, vagy dédinél van. Hiába mondjuk, hogy teljesen normális ez, hogy foglalkoznia kellene vele otthon is. Arra hivatkozik, van egy kisebb is azzal foglalkoznia kell. Amúgy mondta, hogy jól el van két kicsi a tévé előtt.
A házi feladat tulajdonképpen mint kifejezés nem helytálló. De a lényegen nem változtat. A lényeg pedig a rendszeres otthoni gyakorlás. Heti 1-2 fejlesztő foglalkozás nem elég hogy a gyerek beszéde, vagy más, lassabban fejlődő képessége helyrejöjjön. Ezért kap feladatot, pl színezést, ami fejleszti a kézügyességét, s ezáltal a beszédét is, hisz mindkettő finom mozgás, kapcsolatban állnak egymással. Erre jó a keverő mozdulat is, a válogatás és más aprólékos kézmozgás is. Közben fejlődik a figyelem koncentrációja is, a türelme, a kitartása, a monotónia tűrése. Ezek mind mind olyan képességek amik elengedhetetlenek az iskolaérettséghez. Tehát nem véletlenül adják a szakemberek a feladatokat, hanem azért hogy a gyereket segítsék, fejlesszék, különben baj lesz az iskolában. Nagy szükség van arra is, hogy otthoni megerősítést kapjon minden gyerek ezen a téren.
És azt meg nehogy kihozd, hogy túl magas követelmény, hogy színezni tudjon egy ovis.
Ha neked annyira nem fontos a külalak, hogy nem engedted a fejlesztést, akkor miért baj, hogy nem osztályozzák?
Az iskolában véges az órák ideje. Ha valamiből az ottani keret alatt kevesebbet ér el a gyerek, mint amire képes lenne, akkor otthon le kell ülni vele gyakorolni, tanulni.
A fejlesztő foglalkozások csak úgy hatékonyak, ha otthon a szülő is rádolgozik. Ezért természtes, hogy kap "leckét". Ezt meg kellene köszönni, nem pedig háborogni miatta.
A cipófűző megkötése egyébként az iskolaérettség egyik feltétele, és nem csupán gyakorlás kérdése, hanem az idegrendszer megfelelő fejlettségéről és a finommozgások fejlettségéről is tájékoztat.
Sok szülô úgy van vele, hogy reggel 7-tôl du. 5-ig mindent meg lehet neki tanítani, hiszen azért van ott... :(
További ajánlott fórumok: