Kamasz probléma! (beszélgetés)

Kedves Fórumnyitó!

Hogy alakultak azóta a dolgok?

Amúgy meg én is azt gondolom, hogy az egész onnan indult, hogy a gyereket érte egy trauma még kicsiként, történetesen, hogy elhagyta az apja (mármint a gyerek így éli meg, hogy őt elhagyták). És ezt a sebet terápiával kellene helyre hozni. Bizonyára a kamaszkor még erre rátesz. És az is lehet, hogy azt érzi, hogy ő a kakukktojás a családban, mármint arra gondolok, hogy a másik két gyereknek ott van mindkét szülő, neki meg nem. Lehet, hogy nem kapott annyi figyelmet, szeretetet, megértést, amennyire szüksége lett volna a két kisebb testvér miatt. És lehet, hogy ezért hibáztat téged.

Köszi,már írtad hogy a lányom miattam ilyen,de nem is egyszer..

Kész is a kaja?

Ez valami gyors volt,ettől nem laktok jól

És ha igen?

Még egy ok hogy felrúgj.

Hát, a caranyázásért kapásból, még ha 27 lenne is.

De akire gondolsz, az is megérdemelne néhány pofont, de már kapja az élettől. Főleg a negyedik gyerek után les majd nagyokat.

Én nem osztok meg itt semmit,de ha megadom a nevem lecsekkolsz facebookon tudni fogod hogy nem teszek különbséget?

Nem.

Akkor elkezded,hogy milyen csúnya vagyok,mit lát bennem a férjem.

Milyenek a gyerekeim...

A munka nekem nem gond,várandósan sem.

Csak reagáltam a családi pótlékos beszólásodra.

Ezek a kamaszkori kivetülései a korábban tett vagy nem tett nevelésnek.

Nem jellemző ez a nagycsaládokra. Mi sosem voltunk féltékenyek. Soha nem éreztük, hogy különbséget tettek volna köztünk. De mi egy apától és anyától származunk.

A gyermek szorgalmát, tanuláshoz való hozzáállását kisiskolás korban érdemes kifejleszteni.

Abban az időben leültél mellé tanulni, magyarázni vagy el voltál foglalva a féltestvéreivel (nem tudjuk, hogy ők hány évesek)?

Úgy gondolom, úgy érzem, hogy ez a kislány a legérzékenyebb korban (6-12) nem kapott elég figyelmet, törődést. Nem érezhette az anyukája támogatását, szeretetét. Észre kellett volna venned, hogy több törődést igényel!

Ha másként lenne, akkor bocsánat

Más is dolgozik gyereknevelés mellett, és még is van ideje arra, hogy a gyereke ne jusson el ilyen szintre, szépen beszél és viselkedik velük, szereti és támogatja akkor is, ha kilóg a nyelve a melótól.

Senki nem fog tudni neked segíteni, ezt a helyzeted neked kell megoldani.

Hiába írja le pl. Ildi, hogy nála is volt gáz időszak, akkor sem fogod tudni úgy megoldani, ahogy ő tette, mivel Ildi stílusa össze sem hasonlítható a tieddel, ami egyébként bicskanyitogató.

Michelle-vel sem lehet összehasonlítani a te életed, hiába írja, hogy nála is volt rossz időszak, de őt "ismerve" sosem jutna ilyen szintre a gyerek és az ő kapcsolata, mert abból amit megoszt, egyértelmű, hogy nem tesz különbséget a gyerekei között, nem trágár, szereti őket és még sorolhatnám.

Nézz magadba! Hidd el! Ha nem mondod a lányodnak, hogy HP, féreg és undorító és egyebek, akkor ő is máshogy viselkedik majd veled.

A helyzetet tök feleslegesen generálta,mert nem tudtam fogni a kezét,mert ugye dolgoznom kell(kedves Channa úgy gyúrok pedig hogy megéljek a családiból de nem megy😶)ezért halmozta a hiányzásokat.

Majdnem kirúgták.

Mondjuk arra is azt mondta nem érdekli abbahagyja a sulit.

Provokálni azt lehet, aki hagyja magát. Mások véleménye az övék. Nem mindegy, hogy ki mit gondol, mint mond? Nem te kezdted, de hagytad belevinni magad olyan mondatokba, hogy simán törölhető vagy a szabályzat szerint.

Ha ezt a helyzetet, ami egy picit sem számít így kezeled, nem lehet hogy a lányoddal is ez a baj?

Erre nem tudok jól válaszolni,azt hiszem.

3 gyermek.

Az egyik azt mondja a kicsi a kedvencem,a kicsi azt hogy a középső,a középső azt hogy a nagy.

Szerintem ahol több gyermek van,ilyen szokott lenni.

Én mindegyiket egyformán szeretem,lehet hihetetlen.

De ha már itt tartunk őt a legjobban????

Idén 3 szor húztam ki a csávából,mert amig dolgoztam nem volt hajlandó digitális oktatásba ülni,rengeteg igazolatlan/az addig jó tanuló lányommal problémák lettek tanulás terén is/.

Minden követ megmozgattam,hogy ne rúgják ki.

Szerencsere sikerrel.

Az jutott eszembe az eddig olvasottak alapján, hogy úgy szereted-e ezt a lányt, mint a jelenlegi pároddal közöseket?

Nincs-e benned egy negatív érzés vele kapcsolatban az apja miatt?

Foglalkoztál-e vele annyit, adtál-e neki annyi szeretetet, gondoskodást, mint a közös gyerekeknek?

Családban érezhette-e a lány magát, vagy kilógott ebből a családi idillből?

Nem mindegy a név?

Ha valaki nèvvel ír,akkor a külsejét szeditek darabokra...

Ez a két nő személy mindig provokál valakit,és nehezen tudom elhinni hogy ez senkit nem zavar.

Köszönöm a tanacsot,megfogadom.