Írj néhány sort kedvenc versedből (fórumjáték)
József Attila: Tedd a kezed
Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna
Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.
Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.
Most gyűjtsd a fényt.Magas hegyekre menj,/ahol kékebb és ragyogóbb a menny./A lelked csűr-szélességre tárd/és kéveszámra szedd a napsugárt.
/Áprily Lajos/
....
......
......
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell...
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jóbarát már egy se vár-
... szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó, átkelek
minden vészen én.
.....
.....
.....
...
Ó édes emlék!Gyönge lábnyomok!
Gyermekcipőknek rózsás nyomai!
Hiába szórt be a sívó homok,
Rátok találnak ajkam csókjai.
Szép tarka lepkém elvezet oda,
Szárnyával illet nyomot nyom után:
Csendül a méla fűzfa-síp szava,
Csákós lovas kél vesszőparipán.
Ó édes emlék!Kinn a kis padon
Szülém mesélget akácok alatt.
Fejem ölébe hajtva hallgatom
Végigrepülve tündértájakat.
Tavaszkoromnak aranyálmai!
Boruljatok le néha-néha rám!
Hadd higgyem hogy tudok még szállani,
Hogy keblén ringat az én jó anyám.
Pósa Lajos
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
ritkán hallassam hangom, mint a holló.
A közlékenység kútját tömd be bennem,
karthauzi legyek a cella-csendben.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
folyók a torkolatnál csendesednek.
Ments meg zuhatag-szájú emberektől,
könyvekbe plántált szó-rengetegektől.
Áprily Lajos
Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál,ha sírtam,
velem,ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat,szépet,
kívántam,hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.
Osváth Erzsébet
Radnóti Miklós: JÚNIUS
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.
Konsztantyin Szimonov: Várj reám
Várj reám s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom,
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap,
várj, ha nem vár senki ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök,
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell...
ha lemondtak róla már
apám s lányom is,
s jó barát már egy se vár -
...szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó, átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
"Szerencsés legény."
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.
Hazádból,
hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még , ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mély repül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül.
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Kiss Judit Ágnes
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.
Nagy László
"Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
Űzz el magadtól, vagy én űzlek el."
/Ady Endre -A fehér csönd (részlet)/
József Attila
Mama
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
Hullámzó dombok emelkednek,
csillagképek rezegnek benned,
tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,
sürög millió élő állat,
bogár,
hinár,
a kegyetlenség és a jóság;
nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság.
...
József Attila: Óda
Balkarom keletre, jobbkarom nyugatra,
szegény, fáradt lábaim déli sárban áznak,
megtöretett bús fejem az északi kopáron:
földre teríttettem, gázoljatok rajtam!
Nem hogy vérem hullott, nem hogy kimerültem,
nem tudatlanságból, koldus nyomoromból,
nem gonoszságnak miá buktam el esetten,
nem éltem fogyott el: de a becsületem!
Hazugok hazudják, gyávák kigyávulják,
gazok kigázolják maguknak a dús jövőt,
csak én nem tudtam volt, soha, magam kelletni,
csak én nem vállaltam, soha, menteni magam….
Móricz Zsigmond: Kesergő
(részlet)
"Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?"
Kosztolányi Dezső
Weöres Sándor: Újévi köszöntő
Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?
Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.
A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.
Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.
Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.
Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő
Nagy László:Köd konda támadt
Köd-konda támadt
rétemre,
virágaimat
megette.
Már csak a betű
virágzik,
eredő könnytől
elázik.
Puszta világra
jön a tél,
árvaságomra
nincs födél.
"Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
Jó éjszakát kívánok!"
/részlet József Attila - Betlehemi királyok c. verséből/
"Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra."
(Ady Endre)
Edward Estlin Cummings:
85
!
ó (gömbölydeD) hold, hogy
vagy
te (göMbölyded
ebb
mint gÖmbölyded) lebegő;
te
lt & (gömbölydedebb mint)
a
ranyos (legGömbölyded
ebb)
?
Weöres Sándor fordítása
Nincs szebb, nincs szebb a nyárutónál,
mikor utolsót csillan még a fény,
mikor a falevelek az ágról
utolsó mosolyt küldenek felénk,
s az őszi lombhullásban még egyszer,
kezünk vágyódva összeér.
Juhász Magda
A fecskéknek nem kell szólni,
mikor kell messze menni,
mit kéne dédelgetni,
kit kéne egyre óvni.
/...dalszöveg.../
Mulandó mert törékeny
minden emberi kapcsolat
üvegfúvás kalandja
pártfogó csillagzat alatt
de került bele porszem
és orvul szertepattan
szilánkjaira zúzza
egy kéz meggondolatlan.
/.../
Jön már az ismerős,
széllábú,deres ősz.
Sepreget,kotorász,
meg-megáll,lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás,szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja,kurtítja
a hosszú napokat.
/Kányádi Sándor:Jön az ősz/
Milyen volt szőkesége nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem
(Juhász Gyula)
.....
......
A szívem hoztam el. Csinálj vele
Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni
És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek.
-József Attila-
Kosztolányi Dezső
....
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
....
Mysty Kata:Lelkem a kertem
Lelkem a kertem,
helyem megleltem.
Aki jön,bevezetem,
Pázsitjára leültetem.
Nézd!-ugye látod?!
Vége a láthatáron.
Minden tiszta kék,
mennyboltig elér!
Figyeld a játszi fényt!
Ott él a Remény!
Hallod a tapsot?
Mennyi örömöt hoz!
Jobbra egy kanális,
éppen,hal-majális.
Pánsíp hangja szól,
déli szél "rá" hajbókol.
Kezek tánca tetszeleg!
Lanton imák pengenek.
Lélekfátyol színteret ácsol,
ünneplő életet barkácsol...
....
.....
Ha szememnek könyje csordul:
Elveszesz te bánatombul!
Megkönnyíted a keresztet,
Melyet a sors rám eresztett!
.....
.....
-Tompa Mihály-
Tépj szét,tépj fel,
add azt,ami fáj,
lásd,Veled együtt
minden,sík ég,és puszta táj...
/én/
További ajánlott fórumok:
- Mi a kedvenc? (Felelj az előzőre, kérdezz.)
- Írd le a kedvenc viccedet :O)
- Ki szereti a Horror filmeket? Mit ajánlanál, mi a kedvenced?
- Mi a kedvenc...és mi a legkevésbé, vagy melyiket választod a kettő közül?
- Mi a kedvenc szavad, melyik szó tetszik?Írd le, mindíg csak egyesével:))))
- Meséről, mesére(folytasd a megkezdett mesét, egy másik létező mese történetével, (csak néhány sort írj!)