Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Imádok a politika miatt összeveszni a családommal fórum

Imádok a politika miatt összeveszni a családommal (beszélgetés)


1 2 3
78. 5bb51a9aad (válaszként erre: 77. - Grizus)
2014. okt. 17. 21:12
Nekem ismerős ez a szitu. Mi is kerültük anno a családdal, de megette a fene azt a beszélgetést, amiben minden szavadra oda kell, hogy figyelj, nehogy valami olyat mondj.
77. grizus
2014. okt. 17. 15:14
Engem frusztrál az ilyesmi. Nagyobb családban voltak is gondok, úgyhogy ha találkozunk, kerüljük a témát. Jobb a békesség.
2014. okt. 17. 14:11
Nálunk is volt ilyen. Évekkel ezelőtt 3 hónapra az apósom tiltott ki minket a házából, mert ő az egyikre szavazott, mi meg a másikra. Ez a piszkos politika sajnos a családokba is betör. :(
2014. okt. 14. 18:24

Lehet hogy butaság, de ha családon belül nincs meg a poolitikai egység, bizony elkerülhetetlen a veszekedés. Édesanyám mind a parlamenti mind az önkormányzati választásoknál nagyon sokat veszekedett velem, mert 2010-től már másik pártra szavaztunk. 3 éve meghalt és az egyik pulóverjét neveztem ki ünneplőnek, és vasárnap fel is vettem. Akkor jutott eszembe, hogy mit gondolna szegény anyukám, ha nem az Ő pártjára szavazok a szép pulcsiban, bizony átöltöztem. Fiam nevetett is rajtam, hogy " félsz a mama bosszujától".


Nem féltem, de a városunkban édesanyám pártja győzött, nem a miénk. Idén nagyon hiányoztak a kiabálásig fajuló egészséges veszekedések, politikai viták, amit a házból nem célszerű kivinni, és szerintem még élek, hiányozni fog ( mert a fiammal egyelőre egyetértünk )

74. d2d5bb5db4 (válaszként erre: 73. - 0a13a7d41c)
2014. ápr. 7. 18:06
Nagyon jó!!!
73. 0a13a7d41c (válaszként erre: 1. - Csakegyharit)
2014. ápr. 7. 16:12
A legnagyobb butaság politikán veszekedni egy családban, mikor annyi más hasznos dolgon is lehet veszekedni.
72. d2d5bb5db4 (válaszként erre: 67. - Spinneli)
2014. ápr. 6. 21:58

Hát, azért nem kellene még szülők miatt is a külföldet választani. Éppen elég, aki más miatt kénytelenek kimenni.

Úgy látom, céltudatos csaj ez a Csakegyharit, megcsinálja amit végez, és megoldódik.-remélem:))

Nem láttam, mit végez, majd holnap megkérdezem ))

71. csakegyharit (válaszként erre: 70. - D1e807c461)
2014. ápr. 6. 21:34
Ha ilyen egyszerű lenne taláni valamit, amiből meg is élek és nem nyomorgok...nem vagyok már gyerek, de mégis.
70. d1e807c461 (válaszként erre: 1. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 21:33
nem pénzről van itt szó. ilyenek a szüleid és kész. nem most fognak megváltozni. ha valaha normális életet szeretnél élni, nem úgy, hogy elnyomnak és leugatnak, akkor állj odébb. más megoldás nincs. minél többet maradsz velük, annál gyengébb leszel. talál ki valamit és lépj le. nem vagy már gyerek.
69. csakegyharit (válaszként erre: 68. - Spinneli)
2014. ápr. 6. 21:30
Dehogy is, ez mindig is belülről fakadt. Én már 14 évesen eldöntöttem, hogy mi akarok lenni és azóta az hajt:) Viszont külföld az meg se fordult a fejemben és szerintem nem is fog. Az a baj, hogy azzal, hogy folyton piszkálnak, nagyon sokat rontanak rajtam. Az önbizalmam egy nagy nulla, azon is dolgoznom kell és emellett még sokszor rossz a hangulatom, mert utálok itthon lenni és annak örülök, ha végre elmehetek innen. Ez meg nagyban hátráltat szinte mindenben, mert kb folyton úgy nézek ki, mint a mosott s.zar. Úgyhogy baromi nehéz. Remélem, minél hamarabb vége lesz ennek az egész pokolnak, mert én ezt már nem bírom.
68. spinneli (válaszként erre: 61. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 21:22

Szerintem jó úton haladsz, mármint, hogy tanulsz, rendben éled az életedet, hamarosan munkád is lesz, ezt áldozatnak éled meg a szüleiddel szemben, vagy belülről fakad?

Mert, ha az utóbbi, akkor nincs miért aggódnod, hiszen saját erőből lesz majd egzisztenciád, és idővel saját élettered, sok szülő-gyerek kapcsolat akkor javul meg, mikor kicsit függetlenednek egymástól a felek.

67. spinneli (válaszként erre: 21. - D2d5bb5db4)
2014. ápr. 6. 21:14

Itt a politikai téma csak a jéghegy csúcsa.


Külföldi munkavállalás?

Megoldás erre a helyzetre is.

66. csakegyharit (válaszként erre: 59. - Megi04)
2014. ápr. 6. 21:14
Igyekszem önmagam maradni, csak nem könnyű, főleg amikor állandóan támadnak.
65. csakegyharit (válaszként erre: 56. - Michelle.r)
2014. ápr. 6. 21:12
Ha úgy döntök, hogy nem megyek bele, akkor belerángatnak, annyira meg nem vagyok erős, hogy folyamatosan két ember bacogatásának álljak ellen, mint egy szobor. Sajnos tényleg ez megy! lehet, hogy nyafogásnak hangzik, de nem én látom rosszul.
64. csakegyharit (válaszként erre: 55. - D2d5bb5db4)
2014. ápr. 6. 21:10
Örülök, hogy meghallgattok és a tanácsoknak, meg véleményeknek is:) Mégiscsak több szem többet lát.
63. csakegyharit (válaszként erre: 53. - A0c1361e44)
2014. ápr. 6. 21:07

Nálam ezek a korlátok állandóan változtak. 12 évesen még az utcára se mehettem ki, még egy pohár vizet se ihattam engedély nélkül, 16 évesen viszont suliidőben még éjfélkor is kint kolbászoltam. Apám hangulatember.


Ha nem járt mellé állandó piszkálódás, akkor elhiszem, hogy tisztelted a szüleidet. Ha értelmesen a tudtodra adták, hogy minek mi az oka, akkor az egész más. Főleg ha téged is meghallgattak. Nekem a nagymamám volt ilyen konzervatív, mégis őt szerettem a legjobban a családban, csak sajnos már nem él.

62. csakegyharit (válaszként erre: 46. - 16b5d6ae34)
2014. ápr. 6. 21:02
Szerintem ez csak néhányszor állja meg a helyét, amikor olyan szinten pofátlan a gyerek, hogy észhez kell téríteni. De mindig...na, az már lelki terror.
61. csakegyharit (válaszként erre: 45. - A0c1361e44)
2014. ápr. 6. 21:00

Abból fakad ez az utálat, hogy régen is ugyanilyenek voltak, csak sokkal durvábban. Ha apámmal nem értettem egyet, akkor egyszerűen megvert, vagy felképelt és ez nagyon megalázó volt. Sok rossz dolog történt a múltban, ami miatt nem tisztelem őket.


Én alapból nem bántok senkit, úgyhogy nem rajtam múlik, hogy lelki értelemben nincs családom.

2014. ápr. 6. 20:28
Én is :)
59. megi04 (válaszként erre: 19. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 20:16

Ha mindenen azért változtatsz,mert megszólnak érte,akkor rövid időn belül,nagyon sok betegséged lesz,aminek 80%át,ideg gyógyász kezeli majd...:(

Hadd szóljanak,azért van a szájuk! :)

58. 16b5d6ae34 (válaszként erre: 57. - Andi6020)
2014. ápr. 6. 19:31
semmi gond...sejtettem:)))
57. andi6020 (válaszként erre: 52. - 16b5d6ae34)
2014. ápr. 6. 19:27
Bocsánat, félreértettem :)
56. michelle.r (válaszként erre: 1. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 19:25

"Szeretetről szó sincsen. Minek az?"


No igen, belőled is patakokban ömlik :S


A te döntésed, hogy belemész-e a vitába vagy sem. Amelyikbe nem mész bele, abból biztosan nem fogsz vesztesen kijönni.

55. d2d5bb5db4 (válaszként erre: 47. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 17:52
Add ki a dühödet, meghallgatunk, és cserébe adunk rengeteg történetet, hogy miért nem mentünk el otthonról mégsem haraggal. Pedig akkor többen is úgy éreztük, hogy így terrorizálva CSAK ÉN VAGYOK!!:))
54. d2d5bb5db4 (válaszként erre: 53. - A0c1361e44)
2014. ápr. 6. 17:45

Én 23 voltam. Előtte 5 évig jártunk, és már a menyasszony voltam, mikor egy hajnali vadászat miatt ott aludtam, náluk. Későbbi após is otthon volt.

Vadaászati élmény rendben lement, 1x meséltük szüleimnek, apám rákérdezett; OTT aludtál? És majdnem kaptam egy pofont. Nem, nem emelte a kezét, de láttam rajta. Vagy; beültünk valahova, apám odajött, megkérdezte, mit iszom? ( narancslé volt vodkával, de apám nem ivott alkoholt) Narancslevet, mondtam. Mire ő; -Megkóstolhatom? -Á, ez meleg már neked ( mindent jéghidegen ivott, én azóta is.) Na, mit mondtam volna?! Hogy csak 1x szabaduljak otthonról? Hagyjuk már ezt a mindíg, mindenért lázongást!! Nem lehet mindenki JOHN LENNON !!

53. a0c1361e44 (válaszként erre: 47. - Csakegyharit)
2014. ápr. 6. 17:35

21 évesen mentem férjhez, nekem addig mindig adott időpontra haza kellet érnem. Ha úgy gondolták, hogy a zenekar túl szélsőséges, akinek a koncertjére el akarok menni, akkor nem mehettem, ha az apukámnak nem tetszett a barátom, akkor nem barátkozhattam vele és még sorolhatnám a "sérelmeimet". Ha nem értem haza időre, akkor bizony bünti jött, stb.


És még sem utáltam a szüleimet, tudtam, hogy az én érdekeim a fontosak nekik. Azért kell időre hazaérnem, mert aggódnak értem, azért volt bünti a késés miatt, mert aggódtak értem, azért nem mehettem bizonyos helyekre, mert aggódtak értem. Én nem is aludhattam senkinél, még a bartőmnél sem, és mégis itt vagyok. Kutya bajom. Boldog és kiegyensúlyozott vagyok. A gyerekemet is így neveltem. Neki is haza kellett érnie időre, mert különben bünti volt. Én sem engedtem el bizonyos helyekre és én sem engedtem mindenkivel barátkozni, és a fiam szerint mi vagyunk a legjobb szülők a világon, pedig itthon lakik, nincs munkája, és igen, ő is 25 éves és mi is szoktuk noszogatni, hogy a saját érdekébe találjon már állást.

52. 16b5d6ae34 (válaszként erre: 50. - Andi6020)
2014. ápr. 6. 17:33
Az első mondatot idézőjelben mondtam:)))
51. 16b5d6ae34 (válaszként erre: 49. - A0c1361e44)
2014. ápr. 6. 17:32

Igen... mi meg először az én szüleimnél laktunk gyerekestől, aztán anyósommal...és a házra kerestünk, arra ment minden fillér, rendbe kellett tenni, átalakíttani...de itt vagyunk, élünk és nem háborogtunk egész eddigi életünkben és nem szídtunk senkit. Volt banki tartozás...stb...:)

...és a barátaink is így éltek:)

50. andi6020 (válaszként erre: 42. - 16b5d6ae34)
2014. ápr. 6. 17:32

24 évesen nem olyan meglepő, hogy nincs lakása.

Amúgy nem bántás, de miért vagy kiakadva, hiszen neked sincs. Illetve örökség révén van, ami nem nagy művészet.

49. a0c1361e44 (válaszként erre: 42. - 16b5d6ae34)
2014. ápr. 6. 17:28

:)))

Nem tudom mit hisznek a fiatalok. Az emberek minimális százalékának adatik csak meg az, hogy a szülők alájuk tolja a lakást. A többiek meg vagy albérletben laknak, vagy sikerül valahogy venniük.


Igen, mi is a munkabérünkből teremtettünk lakást magunknak kétszer is. És sajnos másodszorra, csak megvenni tudtuk, de költeni rá nem tudunk, így randa:)))

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook