Így karácsony közelében, a szegénységről (beszélgetés)

Sziasztok!

Alapítványokat én a büdös életbe többet fel nem hívok az tuti... Elmesélnék egy történetet, de röviden mert nem akarok untatni, de ahányszor rágondolok felháborít...

8. kerületben lakunk akkor még 4-en (+ 8 hónapos terhesen,majdnem 5-en:)) egy 51 nm-es lakásban,melynek automatikus velejárója az állandó lomtalanítás,szelektálás.

Gondoltam most nem csak "ottfelejtünk" egy zacskó ruhát valahol ahol látjuk hogy szükség van rá (a saját ruháim akarták eladni nekem 10 percre a kirakástól), hanem felhívok alapítványt, vörös keresztet jöjjenek ki mert 8! nagy fekete zsáknyi ruha, ágynemű lepedő, takaró, pokróc, 0-92-es méretig lévő lányruhák, felnőtt 36-tól 54-es méretű ruhák várják gazdájukat, csak érte kellene jönni, mert autónk nincs,párom este 7-re ér minden nap haza,nehogy már én cipeljek...

Nem minősítem a beszólásokat, mert telefonba rákérdeztek hogy új -e a ruha... Mondtam nem, akkor még le is lettem szidva hogy én hogy gondolok használtat adni...

Alapítvány 2. nem jönnek ki, ennyi luxust megtehetek hogy 8 hónaposan megtegyek 3 utcasarkot és elvigyem a feketezsákokat... Azt hittem lehidalok.

Alapítvány 3. mondta jönnek a holmiért...

Azóta is jönnek (2 hónapja egyfolytába).

Megelégeltem az egészet és miután a gondnok jól le is tolt hogy minek teszek ki fekete zsákba ruhát amit szétpakolnak, védőnőnél nem lehetett hasznosítani mert érdekes de nem ismert szűkölködő családot, fogtam és uram megbocsáss kivágtam a körülbelül 500 ezer Ft értékű ruhákat a szemétbe.

Hogy miért?

Mert veszélyeztetett terhesként nem engedhetem meg azt a luxust hogy máson idegeskedjek hogy hiába akarok segíteni nem hagyják. Az ovinkban lévő anyukák óvónénik olyan jól szituáltak, hogy fel se merült az ötlet hogy szóljak.

A Vörös Kereszt is megérte a pénzét. 3 éve vittük oda a ruhákat amiket rá 2 hónapra 100 ft-ért árultak db-ját kiárusításon (épp ott voltam amikor láttam a cuccaim kihányva vetve amiket előtte azért mostam vasaltam hogy másnak ne úgy adjam mint a szemetet)... Bundákat, télikabátokat, meleg pulcsikat is mondom, amiket eladás helyett rá kellett volna fázó emberekre tenni hogy ne fagyjanak meg az utcán... Kiborító az egész, akkorát csalódtam, hogy azt el nem lehet mondani... Ja és a másik... A Vörös Keresztnél dolgozó emberek a rászorulók helyett hordják haza a holmikat a saját részükre vagy eladják (személyes ismeretségbe vagyok az illetővel).

Valószínűleg most azt mondjátok hogy ha annyira akartam volna találtam volna jobb helyet a holminak... Nem keresek kifogást, lehet... De ez annyira kiakasztott hogy már mérgemben nem kerestem megoldást, mert fontosabb hogy mindennek legyen helye itthon, mint tárolni másnak.

"de bezzeg hajdanában minden hatékonyan működött most a jelenlegi helyzetet nézve sokkal rosszabbul alakult"

ez alatt mit értesz? kifejtenéd?

Kedves beírók!

Sajnos országunk idejutott egyetértek az egyik hozzászólóval hazánkban nagyon szegény ember és család nélkülözik nap, mint nap a bizonytalanságban. A létfentartás emiatt nagy veszélybe került sokan még a havi rezsit sem tudják kifizetni de nem csak a déli részen igaz, hanem a keleti régióban mondjuk Szabolcs-Szatmár Bereg M. területei és Borsod M. az északi terület ráadásul még élelemre sem telik. A vélemények egyértelműen igazolják nagy a baj és ez teljesen más megvilágításba helyez minket. Az okok egyértelműek nincsenek munkahelyek, így a lakosság zöme még dolgozni sem tud elmenni. Ez egyáltalán nem dicsekedni való, hanem a lesujtó, szomorú valóságot tükrözi vissza. Itt M.-on meghalt volna az élet, de bezzeg hajdanában minden hatékonyan működött most a jelenlegi helyzetet nézve sokkal rosszabbul alakult. Figyeljétek meg, ha bármiben adakozni kell, akkor automatikusan az egyszerű lakosokat rögtön megtalálják, akiknek pedig van mit a tejbe aprítani, az egyáltalán közömbös marad ilyenek íránt. De a nélkülözökön, ha történetesen szeretnénk segítséget igénybe venni akkor minden ellenvetés nélkül elutasítanak a szabályokra meg a megtakarításokra hivatkozva spóroljanak a fizetésükön a kormányfők ne keressenek több millió forintot, hanem adják vissza a kasszába. Mindig a saját érdekeiket tartják szem előtt és nem olyanokat, akik igazán rászorulnak. Üdv.Ágnes

Nekünk is nagyon kevés van. Némely családtagom azt mondta, inkább ne is vegyek semmit nekik, mert tudják, hogy egyik családtagnak sincs sok. Valami jelképeset azért szeretnék, bár a számlák végösszege igencsak jelképes. Mindennek ellenére én boldog vagyok, mert az újabb nehézségek ellenére voltak jó és örömteli dolgok ebben az évben is: Egy házasság, egy gyermek világra jövetele, új munkalehetőségek.

Én egy nagyon optimista ember vagyok. Hiszem, hogy mindig mindenből van kiút. Csak türelemmel kell lennünk, és a rossz után eljön a jó is. Valamelyik éjjel megálmodtam(=kitaláltam) valamit, hogy néhány hajléktalannak milyen aprósággal fogok remélhetőleg kellemes Karácsonyt előidézni. Remélem sikerrel járok majd. Bár nekem sincs sok, és egy ismerősöm már leszólt érte, pontosan amiatt, hogy nincs miből adni.

"...Az evangéliumban ezért találunk utalást a kenyér ünneplésére, amelyet Jézus szétoszt és megsokszoroz, hogy a kézről kézre adott falat csillapítsa földön gubbasztó nincstelen sokaság éhségét, s végül a csoda maradéka tizenkét kosarat tölthessen meg..."

Ui.: Nem vagyok templomba járó hívő, csupán egy ember, aki kiemelné, vagy legalábbis segítené a rászorulókat. Nem csak Karácsonykor, hanem úgy általában. Blogot is vezetek erről.

ok, de mi lenne a megoldás? szerintem sok ember próbál(na) pozitívan hozzájuk állni, de csak-csak bebizonyítják, hogy nekik jó, ha nem kell dolgozni, jó a mocsokban jó a szegénységben. Mert ahhoz elsősorban nekik is kellene akaraterő, hogy kimásszanak a szarból..(bocsi). Anno 200éve hány jobbágy volt, aki azt mondta én nem akarok tovább ilyen életet és tett azért, hogy kimásszon a helyzetéből. De ők megsem próbálják, mondván, hogy úgysem fog sikerülni. Ha ők is akarnák és mi is támogatnánk őket, úgy lehetne egyről kettőre jutni, de ha ők nem tesznek semmit, mi miért szakadjunk meg? Én igenis azon a véleményen vagyok, hogy ezeket a gyerekeket csak úgy lehetne kiemelni onnan, ha bentlakásos iskolát csinálnának nekik, (tudom jelenleg ez biztos drága lenne, és most erre azt mondják ez gettósítás, pedig nem az! de hosszú távon megérné, mert 20-30év múlva jelentős részük dolgozna, képzett munkás vagy akár diplomás is lehetne, mert ők sem butábbak, mint mi!) szóval ha kiemelnék őket abból a környezetből, amiben élnek...mert, hiába mondja a tanár nekik a jó példát az iskolában, még lehet hat is a gyerekre abban a pár órában(!), de haza megy és mit lát? nem részletezem, mindenki tudja, és ezt látja a nap nagy részében, iskolában csak pár órát tölt, ha egyáltalán bemegy a suliba és nem mellé jár..És nyugodtan taníthatnák őket cigány tanárok, mert az mégis csak az ő "fajtájuk", akár még ösztönző is lehet, hogy lám lám, aki tanul az viheti egyről kettőre...de ha csak azt látja, hogy fiam ez hülyeség, a tanár ellenség, meg kell verni és ez a helyes, azok a gyerekek soha nem fognak eljutni arra a szintre, ahova mi szeretnénk. De vegyük azt, hogy mondjuk egy család szeretné, ha a gyereke jobb sorsra jutna és "komolyan" vennék az iskolát, hát hogyan segítsen a házi feladatban, bármiben az a szülő, aki maga is mindössze 2-3 ált. osztályig jutott, hogyan gyakorolna vele otthon? Ezért kellene a bentlakásos suli, ahol délután is tanárok foglalkoznának velük, segítenének nekik, ha elmaradnak az iskolai anyaggal, ha nem értenek valamit. Mert mi is sokszor odaülünk a gyerekeinkhez, vagy válaszolunk a kérdéseikre, de a cigány gyerek szülei még válaszolni sem nagyon tudnak, ha az adott témáról "lövésük" sincs...

most olvastam pl a helyi a lapban, hogy felszámolnak ebben a térségben kb 10 cigány házat és a családokat x telepüélésre szeretnék költöztetni, ott azonban már most nagy az ellenállás, hogy ide ne jöjjenek...vajon miért? mert ez is olyan, mint az iskolában az integráció. ennek nem az lesz a hatása, hogy a jó gyerek hat a cigány gyerekre (ebben az esetben a falu/város hat a cigány családokra), hanem épp ellenkezőleg a jó gyerekből is hamar olyan lesz, mint a cigány gyerek. Mert a rosszaság ragadós, ha amásiknak szabad rosszalkodni, csúnyán beszélni, tanárt megalázni, akkor neki miért ne szabadna? neki miért kell "jól" viselkedni? hiszen egy gyerek mégis csak gyerek, ő még nem "látja át", miért is kellene normális keretek között viselkedni, miért tiszteljük a tanárt, a kultúrát ...

Nem a munkanélküliség okairól írtam, hisz az nagyon összetett , s én nam vagyok szociólógus, sokkal inkább az elszegényedett, alkalmsitnt nyomorben élő gyerekekről. A gyereket senki nem kérdezi meg, akar-e megszületni? s ha igen hová? cigány putriba-szegény családba-vagy gazdag szülők egy szem gyermekének.?Jelen helyzetben születése pillanatában eldőlt a sorsa, az átjárhatóság igen csekély. És még valami. mindenhol hangosan mondják: " Fogy a magyar ". Ha hozzá számoljuk, hogy a napjainkban felnövő gyerekek 30% nem lesz alkalma integrálódni, s csak növelni fogják az eltartásra szorulók számát, No akkor lesz igazán kevés aktív dolgozó. Ezekről a gyerekekről írtam, ezeken kéne segíteni , ez össztársadalmi érdek, túl az egyén érdekein.

Köszönöm a beszélgetést,még az ellen véleményeket is.Megoldáshoz mindíg a viták utja vezet.

igen erről van szó...aki akar dolgozni, az talál is munkát és az idő meghozza gyümölcsét, a kitartó és szorgalmas ember szerintem még mindig eljutott oda, ahova indult(mármint a céljait eléri), csak sokan gondolkoznak úgy, hogy azért az x összegért minek emeljem meg a fenekem, akkor már inkább itthon lógatom a lábam...

és sokan pl úgy gondolkodnak, nem teszem félre azt a pár ezer ft-ot, inkább felélem, minek, de ha a nyugdíj eljön, akkor sírnak, hogy nincs miből megélni. Talán saját magunkról kellene gondoskodni és nem mástól várni a segítséget...segíts magadon és a Jó Isten is megsegít....ez mekkora igazság!

Igazad van, amíg az emberek mentalitása sem változik, nem lesz jobb semmi. Csak az a nagy kérdés, hogy hány generációnak kell még felnőni, hogy a fejekben történjen változás? Ez a nagy baj. Nekem is csak részmunkaidős állásom van kevés kis fizetéssel. De nem hagyom ott azzal a kijelentéssel, hogy "ennyiért nem fogok dolgozni"... Valóban nagyon nehéz a mai helyzet, de a rosszabb helyzetben lévőknek is áldozatot kell hozni és AKARNI hogy legyen változás.

Van egy ismerősöm, 36 éves, egyedül él. Senkije nincs, szülei, nagyszülei meghaltak. Soha életében egy percet sem dolgozott, teljesen egészséges, de le van százalékolva és 60 ezer Ft-ot kap havonta. Persze kevés neki a pénz, mert a garzont nem tudja fenntartani, de a munka már büdös. Pedig Budapesten azért lehet találni valamit. Ha mást nem, szoviális alapon közmunkát. De kényelmesebb otthon a számítógép előtt ülni a melegben, mint utcát seperni...

Nem vagyok hülye, én is értettem! De az agyam eldobom amikor állandóan ezeket a kijelentéseket hallom, aztán meg jön az, hogy "jajj miért akadékoskodsz és nem is úgy értettem"... Egyszerűen zavar és mivel ez egy fórum, hangot adtam neki.

És mint említettem, a cikkel egyetértek.

Én sosem értettem, hogy a falun élök miért nem találnak maguknak megélhetést. Sokaknak adva van a föld, a kert...

Én is éltem 4-5 évig vidéken,ahol a nők 80%-a háztartásbeli volt.

És mégis jól éltek, mert kimentek a szőlőbe kapálni, leadták a termést és a jövő évben abból éltek..

Láttam olyat is, akinek a kertjében nem lehetett közlekedni a gaztól, és siránkozott, hogy nincs munkája.

igen erről beszélnék..

pl nemrég jártam a megyét(baranya) hát kiakadtam valamin: olyan hiper-szuper játszótereket építettek eu-s támogatásból, hogy egy városi gyerek is megirigyelné, sőt...komolyan csak néztem...ki van írva, hogy x millió(kb 5-20! milliért vannak), és mi van? épp hogy most épült, de a fém részek már hiányoznak...hát ezeknek nem is kell oda ilyet építeni! minek? pénzkidobás, komolyan mondom, de az eu erre ad pénzt, hogy vidékfejlesztés....adna inkább munkát nekik...(normálisat, mert persze a sínfelszedés is "munka" csak éppen nagyobb a kár, mint a haszon...persze attól függ, melyik oldalról nézzük..

"Nekik is volt helyük és keresetük, amiből megélt a család a bányában, TSZ-ben, gyárakban."

igen volt állásuk az elmúlt rendszerben....amikor mindenkinek volt állása, és fizetése, csak ők akkor is hozzászoktak ahhoz (a ma még igen sok emberre jellemző mentalitásra) hogy 1 dolgozik, 9 meg nézi...és persze így az is annyit vitt haza, aki kidolgozta a belét és az is, aki csak a lapátot támasztotta. De ez a rendszer nem fentartható. Akkor miért dolgozna az az 1 is, ha a többi a semmiért ugyanazt kapja, amit ő?

tudom durván hangzik, de az ilyen falvakat fel kellene számolni, mármint természetesen nem az embereket, hanem ennek nincs jövője, átcsoportosítani őket oda, ahol van munka. Tudod olyan érdekes ez a munkahely keresés, az egyik ismerősömnek van egy ültetvénye, ki van akadva, hogy nem talál embert, pedig viszonylag jól fizetne, de mikor kiderül, hogy ezért meg is kellene dolgozni, 2 nap múlva lelép mindneki. PL most is jött egy ember, reggel 7-től dolgozna...7.02-kor elővette a reggelijét és nekiállt enni...erre mondja az ismerősöm, hogy jó ember! munkaidőben nem enni kell, hanem dolgozni, vagy egye meg otthon a reggelijét és érjen ide 7-re, vagy jöjjön fél órával előbb és egye meg itt, de 7-től munka van. Az ipse meg fel volt háborodva...de érdekes valami mégis elindult a "kis" agyában, mert azóta fél 7-re jön és hozza a kis reggelijét, és 7-től már dolgozik is...SZóval nagy baj van itt a mentalitással is...

Az utolsó mondatoddal viszont egyetértek, tenni kellene valamit, csak nem tudni mit, mert ha végre van egy jó ötlet, mindjárt lehurrogják, hogy az kirekesztés a társadalomból meg gettósítás stb..pedig pont segítség lenne...

Én egyetértek Veled.

Most, hogy jön az Ünnep, ellepték pl. a hipermarketek parkolóit a szektások, a koldusok stb... Mindenem tele van már velük. Ha mindig, mindenkinek adnék teszem azt, csak 100Ft-ot, akkor én is állhatnék segélyért sorba (amit nem is kaphatnék). Eddigi életemben EGYSZER kértem az önkormányzattól 17.500Ft-ot nyáron, mivel a gyereknek speciális cipőt kellett venni (a gyártó olcsón(!) adta volna, mivel a teljes ára 35eFt). Közölték, hogy NEM, mivel a kocsi értéke meghaladja a 600eFt-ot. Azt a kutyát nem érdekelte, hogy a kormányváltás óta a törlesztőrészlet csak nő, és nő, és a növekményből több cipőt is tudtam volna venni. Na, azóta az én adakozási kedvem a nullára csökkent... Konkrétan: mindenki oldja meg a problémáját, ahogy tudja, ne a csodát várja. Ha nem tud enni adni a gyereknek, ne szüljön, ha megesik, akkor adja örökbe. Kemény ítélet, azt tudom, és azt is, hogy mindenki nekem esik, de nem érdekel.

A férjem lehetne munkanélküli, ha feladná a mostani munkáját, ami SZAR. Elképzelésem sincs, hogyan bírja. Én jelenleg olyan kevés fizetésért dolgozom, hogy 10 ÉVVEL ezelőtt majd kétszer annyit kerestem, mint most. Itthon is dolgozom, esténként. Szóval, küzdünk ezerrel, és nem állunk (igaz, nem is állhatnánk) sorba segélyért...

nem is tudom mit írjak, hogy ne essetek nekem...ugyanis nekem kicsit más a véleményem! igen én is sajnálom az olyan embereket, akik önhibájukon kívül szegényednek el, mert mondjuk eddig is egyik napról a másikra éltek, és most pl elvesztették a munkájukat, igen nagyon sajnálom őket és jó lenne, ha mielőbb találnának munkát! mi is készítettünk a gyerekeimmel cipősdobozt (3db-ot is) és elmagyaráztam nekik, hogy ezt miért tesszük, nagyon lelkesek voltak, hozták is a kis játékaikat.

viszont ne haragudjatok meg azért amit most mondok, de én nem tudom sajnálni azokat, akik fabatkát sem tesznek azért hogy kikecmeregjenek a rossz sorsukból! pl nyakra főre szülik a gyereket, csak a segély miatt, amit persze elisznak a kocsmában, a gyereket otthon hagyják felügyelet nélkül 2hétre!-tudom mit beszélek ezek saját szememmel látott történetek,(bár általánosságok, sokan tisztában vannak ezzel), pedig ezen réteg gyermekei között is van sok olyan, aki többre lenne képes, mégis visszahúzza őket a családi minta, a semmittevés, a lopás, csalás stb. Ezt a réteget csak úgy emelhetnénk ki abból(illetve a gyerekeit), hogy nem integráljuk a többi gyerekhez, hanem külön suliba járatnánk, tudom erre mondjátok mindjárt, hogy na ez a gettósítás! pedig nem az lenne, hanem őket csak így lehet más kultúrára nevelni, és Magyarország sem itt tartana, ha nem húzna minket ez a sok naplopó. Most biztos keményen fogalmaztam és ez nem tetszik majd sokaknak, de amikor átadtam a 3 csomagot, felnéztem az égre és azt kértem, hogy az érdemesek kezébe kerüljön, ne olyanhoz, akik ezt meg sem tudják becsülni!

Tudjátok régen is volt szegénység, de amikor az apósom apjától, aki elég jómódú volt elvette az állam egyik napról a másikra a vagyonát, nem siránkozott, hanem elment az ország másik felébe is dolgozni, hogy el tudja tartani a családját, hogy tudjon nekik enni adni! és nem szégyelt elmenni követ fejteni, vagy a vasúton dolgozni, vagy havat lapátolni...és nem adta fel, nem a segélyért állt sorba, próbált mindent megtenni a családjáért, de ők is sokat éheztek, nélkülöztek, mégis talpig becsületes emberek lettek a gyerekiből, ők ezt megbecsülve ma is végtelenül szorgalmas emberek.

mielőtt nekem estek remélem nem értitek félre a szavaim, azzal kezdtem, hogy a én is nagyon sajnálom a normális, becsületes szegényeket és mi is adunk amennyit tudunk nekik, de az ingyenélőket ne keverjük össze velük!!

Pécsi vagyok, és a cikk írójának igaza van! Jártam én is eldugottnál eldugottabb falvakban, ahol a munkalehetőség egyenlő a nullával. Aki városba tud költözni, megteszi, a falvak öregedőek.... azok a falvak kerülnek piedesztlra, mint pl Kozármisleny, vagy Nagykozár, ami Pécs közvetlen közelében van, és ami az agglomerációs körzetnek számít.

Pécsi vagyok, és szeretem Pécset és elkeserít, hogy nekem is ezt kell látnom.... és sajnos tudom, hogy ez általános tendencia. Ha nincs megfelelő mértékű falusi turizmus, avagy nincs nagyváros a közelében a falvaknak esélyük sincs túlélni...

de szerintem nem segély, avagy más támogatás kellene nekik, hanem munka, hogy fejlődhessenek. Infrastruktúra, hogy a vállalkozásoknak vonzó legyen a kistérség. Ha segélyt kapnak, azt egyszer kapják és senkin nem segít hosszú távon...

de ez az én véleményem. Karácsony ide, karácsony oda ezek a problémák állandó jellegűek...... és véleményem szerint országos mértéket öltenek...

Bocsánat, senkit nem akarok megsérteni a hitében.

Nincs hozzá jogom.

De ne kavarjuk már bele mindenbe a vallást.

A hit nem nyujt mindenre megoldást.

Könnyebb biztosan elviselni a gondokat, de ez nem megoldás.

Itt és most kellene tenni valamit. De én sem tudom mit, kicsi vagyok én ehhez.

Igaz a sok kicsi összefogása lenne/lehetne a megoldás.